Heves Megyei Hírlap, 2007. augusztus (18. évfolyam, 178-203. szám)
2007-08-14 / 189. szám
4 PIAC PÉNZ KAMARA HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2007. AUGUSZTUS 14., KEDD A jövő évben mérsékelhetik a vállalkozások adóterheit Az egri önkormányzat helyi adókról szóló rendelettervezetében az előkészítők a jelenlegihez képest több változtatást is javasolnak. Az elképzelések szerint csökkenteni kívánják a vállalkozások, és növelni a lakosság helyi adóterhelését. A jelenlegi (20-80 százalékos) lakossági- vállalkozási teherviselési arány helyett kiegyenlítettebb adózást látnak szükségesnek. A javaslat szerint megszűnne a helyi iparűzési adót érintő címkézés lehetősége is. A jövő évtől kizárólag az Eger közigazgatási területén székhellyel, illetve telephellyel rendelkezők élvezhetnének önkormányzati kedvezményt, adójóváírást. Az idegen- forgalmi adóból származó bevételt és az ezzel összefüggésben kapott állami támogatást kizárólag idegenforgalmi célokra használnák fel. Az elképzelések szerint az építményadó tervezett mértéke évente négyzetméterenként 350 forint lenne. A tervezett adóváltoztatásokkal kapcsolatban várják a vállalkozók észrevételeit, javaslatait, melyeket a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara szeretne képviselni a városi közgyűlésen. Megállapodás az egri kiállítások időpontjairól A kamara évente magyar és angol nyelven kiadja a „Magyarországi vásárok” című kötetet. A kötet segíti a kiállítókat és szervezőket abban, hogy összehangolják piacépítési munkájukat és elkerüljék az átfedéseket. Ennek egyik eredménye, hogy megállapodást kötött a korábbi években Egerben kiállítást szervező két vállalkozás abban, hogy egymás és a közönség érdekeit figyelembe véve átütemezik a korábbi kiállítási programokat. Ennek jegyében a Compexpo Kft. ősszel, míg a Skyline Magyarország Kft. pedig tavasszal szervez Egerben kiállítást, vásárt. A 2007 augusztusában szervezendő vásár fő tematikája az élelmiszeripar és a kézművesség, míg a jövő tavaszi rendezvény kiemelt témakörei: építőipar, energiatakarékosság. ■ Együtt Eger gazdaságáért megállapodás A kistérség további sikeres fejlesztése közös érdek Az együttműködési szerződés aláírását követően dr. Bánhidy Péter (jobb oldalon) és Habis László kézfogással is megerősítette a megállapodást Az önkormányzattal eddig is eredményes volt az együttműködés, de a jövőben még szorosabbá fűzzük a kapcsolatot - mondta el tegnap dr. Bánhidy Péter, a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Mentusz Károly A bevezetőben leírt kijelentés a gazdasági köztestület egri székházában hangzott el abból az alkalomból, hogy az elnök ünnepélyes keretek között írta alá Habis Lászlóval, Eger polgár- mesterével az együttműködési megállapodást. Az ünnepi pillanatot követő sajtótájékoztatón dr. Bánhidy Péter elmondta, hogy 2002-ben a kamara és a polgármesteri hivatal szakemberei közösen dolgozták ki Eger és térsége iparfejlesztési elképzeléseit, melyet a kamara elnöksége jóvá is hagyott. A továbbiakban a gazdasági köztestület elnöke arra is utalt, hogy a megyeszékhely és kistérsége eltartóképességét az ipar biztosítja. Hazánkban jelenleg 168 kistérség működik, az észak-magyarországi régióban pedig huszonnyolc. Ezeket különböző kategóriákba sorolják a szakemberek, a fejlődőtől kezdve a leépülő kistérségekig. Az összes említett hazai kistérségből huszonnégy dinamikusan növekszik. Az északi régióban ez elsősorban Egerről és környékéről mondható el. Utóbbi kistérségben az ezer lakosra jutó vállalkozások száma 146, az északi régióban ez 80. Egerben és környékén a 25 éves, illetve idősebb korúak 18,2 százaléka végzett egyetemet és főiskolát, ez az arány országosan csak 12,6 százalék. A felsoroltak is jelzik, hogy az egri kistérség fejlődése országosan is kiemelkedő - mutatott rá dr. Bánhidy Péter. - Ám a demográfiai helyzet már közel sem ilyen kedvező. Gond van a szakképzett munkaerővel is, amelynek száma igen kevés. Ezért a kamara az önkormányzattal közösen igyekszik kezdeményezéseket tenni a helyzet javítására. Igen fontosnak tartják - jelezte az elnök - a város és térsége közlekedésének továbbfejlesztését is. Felhívta a figyelmet az M2 5- ös út megépítésének fontosságára, ami Egert az M3-as autópályával kötné össze a város déli részén. Emellett az ipari park környékének rendezését is szorgalmazzák. Ezután Habis László, Eger pol- J gármestere méltatta az iparka- | mara által kezdeményezett együttműködési megállapodás jelentőségét és a korábbi együttműködés megújítását. Hangsúlyozta, az önkormányzat felülvizsgálja a helyi szabályozórendszert, és a döntés előtt kikérik a kamara szakembereinek a véleményét is. Most folyik a város szabályozási tervének kidolgozása. Arra törekszenek, hogy feltárják azokat a zónákat, amelyek munkahelyteremtésre alkalmasak. Különösen az ipari területek fontosak - vélte az egri polgármester. Habis László emlékeztetett arra is, hogy a közgyűlés határozatot hozott arról: készítsék el Eger fejlesztési terveit, amelybe beépítenék a kamara szakembereivel korábban közösen kidolgozott iparfejlesztési elképzeléseket. Véleménye szerint többet kell tenniük a szakképzett munkaerő számának növelésére is. Bejelentette: szeptember 25- én Berlinben turisztikai programmal mutatkozik be az északmagyarországi régió három megyéje, melyhez a kamara közreműködését is kérik. Céljuk, Eger és kistérség képviselete. Közösen Heves megye többi városával is dr. bánhidy Péter kijelentette: Eger meghatározó gazdasági szerepe mellett jó együttműködésre törekednek megyénk más városainak önkormányzataival. így a gyöngyösivel és a hatvanival is. Mindkét városban kirendeltséget is működtet a kamara a vállalkozók kiszolgálása érdekében, Hevesen pedig jelenleg készítik elő a kirendeltség nyitását. ■ Szeptemberben Berlinben turisztikai programmai mutatkozik be az észak-magyarországi régió. Információs technológiát dolgoznak ki a turizmusban A Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara a turisztikai vállalkozásokkal és a számítástechnikai cégekkel együttműködve fejlesztési programot dolgoz ki az észak-magyarországi régió turisztikai lehetőségeinek kihasználására, ami kiterjed az internetes technológiák korszerűsítésére is. Mindez elsősorban szállodai helykeresést és az idegenforgalmi célokat szolgáló programok gyors keresését segítő internetes megoldásokat szolgálja. Létrehozzák az úgynevezett fapados szálláskereső rendszert, amely a szezonális ingadozásokat figyelembe véve a változó szobaárakat jelzi majd. Emellett a turisztikai programok digitalizált, letölthető változatát is kialakítják. Filmeket, képeket zenei és szöveges kísérettel jelentetnek meg, amelyek elősegítik a választást az érdeklődők számára.A turisták tartózkodási idejének növelésére navigációs eszközöket, programozott útvonalakat, túravezetést is terveznek, térképeket biztosítanak, illetve hangos túravezetésre is gondolnak. ■ A digitális tananyagok kiterjednének többek között a borászati ismeretekre is. A szakemberek fontosnak tartják, hogy a szállásadók digitális tananyagokhoz juthassanak. Ezért bemutatókat készítenek, hogy a vendégeket a legjobb szakmai színvonalon szolgálják ki. Ezek a tananyagok kiterjednének a borászati, a wellnes- és a történelmi ismeretekre, a nyelvi és kommunikációs készségek fejlesztésére. A program - többek között - felöleli az SMS üzenetközvetítő rendszert, CD (hangos könyv), a helyi hírszolgáltató, média terminálok fejlesztését és alkalmazását is. Az említetteket a kamara az érdekelt vállalkozások és szervezetek együttműködésével az Északmagyarországi Operatív Program pályázati forrásainak fel- használásával kívánja megvalósítani. Az elképzelések kialakítására augusztus 27-én 14 órától szakmai fórumot szerveznek az idegenforgalmi szervezetek részvételével. A helyszín a kamara székháza lesz Egerben, a Faiskola utca 15. szám alatt. ■ A megoldás az élelmiszerek tudományos nyomonkövetése biztonság Az Eszterházy Károly Főiskola által vezetett konzorcium új modelljét ez év őszétől tesztelik A dioxinbotrányra reagálva különböző megoldások kerültek szóba a termékek fogyasztásának megszüntetésétől az élelmiszer-biztonsági riadóláncig. Az Egerfood Regionális Tudásközpont kutatási munkája egy teljes körű és hiteles tájékoztatást nyújtó élelmiszer-biztonsági modellrendszer kidolgozására irányul. Az Eszterházy Károly Főiskola által vezetett konzorcium a kifejlesztett modellt elsőként a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara segítségével létrehozott élelmiszer- ipari klaszter tagjainál teszteli ez év őszétől. Az élelmiszerek gyártása során bekövetkező technológiai hiba, egy alkotórész később kiderülő szennyezettsége vagy rosszindulatú manipuláció egyaránt veszélyeztetheti úgy a fogyasztók egészségét, mint a bizalmat a termelők és a forgalmazók iránt. Mivel a nyomonkö- vetési tevékenységet előíró jogszabály az „egy lépés hátra, egy lépés előre” elv működtetését várja el, vagyis a termőföldtől az asztalig tartó terméklánc bármely elemének tudnia kell igazolni a felhasznált anyagok származását, illetve azok továbbadásának módjait. A lánc következő tagjá■ Számításba veszik a még be nem következett hibaforrásokat. nál tett ellenőrzés egy újabb lépést tud feltárni, ezért akár hosz- szas, többhetes nyomozást is igényelhet. Ezzel szemben az Egerfood által kidolgozott modellben egy helyen, elektronikusan történik a teljes termékpálya adatainak gyűjtése, így részletes információ nyerhető arról, hogy egy bizonyos időszakban vagy helyen készült alkotóanyagot felhasználtak-e vagy sem. Ha pozitív az eredmény, akkor igen rövid idő alatt pontosan meghatározható, hogy mely üzletekbe került tételeket szükséges visszavonni. Ezt követően nagy pontossággal, a lehető legkisebb gazdasági kárral megtehető ez a fogyasztók biztonságát garantáló lépés. Az Egerfood egyik laborja. Új modell a biztonságért. Képünk illusztráció. AZ OLDAL A HEVES MEGYEI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA, VALAMINT A KIADÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSÉVEL JELENT MEG. Az élelmiszerekben előforduló szennyező anyagokra vonatkozóan szigorú előírások alapján, rendszeresen végeznek laboratóriumi ellenőrzéseket. Ezek költségessége és időigénye miatt azonban nem lehetséges az akár több tízezerféle szennyező anyag mindegyikére kiterjedő elemzés, így elsősorban a múltban már bekövetkezett szennyezések elkerülésére koncentrálnak a vizsgálatok. Ám az egri modellben számításba veszik a még be nem következett, kis valószínűségű hibaforrásokat is. Ennek során feltárják a termékek minden egyes alkotóanyagának gyártási helyét, technológiáját, majd a hibák várható hatását becsülik meg. ■
