Heves Megyei Hírlap, 2007. július (18. évfolyam, 152-177. szám)

2007-07-02 / 152. szám

4 MEGYEI KÖRKÉP HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2007. JÚLIUS 2., HÉTFŐ A köztisztviselői központi ünnepség Heves megyei kitüntetettjei Július 1-je a köztisztviselők nap­ja. Az ez alkalomból rendezett bu­dapesti ünnepségen Heves me­gyei dolgozók is kaptak kitünte­tést vasárnap. A Magyar Köztár­sasági Érdemérem bronz fokoza­tát vehette át Horváth Gábomé, a Heves Megyei Önkormányzati Hivatal nyugalmazott köztisztvi­selője. Miniszteri elismerésként emléktárgyban részesült Hegyi Jánosné, a Regionális Közigazga­tási Hivatal pénzügyi főosztály- vezetője, valamint Göböly Kálmánná, a Heves Megyei Ön- kormányzati Hivatal nyugalma­zott köztisztviselője. ■ Korlátozások megyeszerte a közutakon A megye területén mától vasár­napig több helyszínen is forga­lomkorlátozásra kell felkészül­niük a járművezetőknek. A Hatvant Selyppel összekötő úton, a városban szennyvízcsa- [ torna-építés miatt jelzőlámpa se­gíti a közlekedést, s a megenge­dett sebesség 30 kilométer/óra. A munkák miatt az útszűkület- j ben tilos előzni. Az Egerbakta és Pétervására közti összekötőúton szakaszo­san burkolatjavítási és padka- rendezési munkák zajlanak, emiatt a segességkorlátozás 40 kilométer/óra. A mezőgazdasági vontatókra és lassújárművekre vonatkozó tilal­mat - a termény betakarítása cél­jából - a megyében több útszaka­szon is feloldották. Az engedély október 31-éig tart. A közlekedők számítsanak rá, hogy a 3-as szá­mú - Budapest - Gyöngyös - Mis­kolc - Tornyosnémeti - főúton traktorok és más egyéb gépek las­síthatják a haladást így Pest me­gye határától a 32-es számú főút csatlakozásáig, a gyöngyöshalászi útcsatlakozástól a visontai bekötő­ig, továbbá a vécsi csatlakozótól Borsod megye kezdetéig. Hason­lóra kell felkészülni a 25-ös szá­mú úton Kerecsend belterületén, valamint a 33-as számú, Füzes­abonytól Debrecenig vezető úton, s a 3 számú főút és az M3 autópá­lya közötti szakaszon. A Magyar Közútkezelő Kht. fokozott figyel­met kér a járművezetőktől. ■ Egy év után emeltek vá­dat a siroki lőszergyári robbanás ügyében, mely­nél a szerencse is kellett a súlyos következmények elkerüléséhez. Kovács János léstől egy kilométerre lévő rej­tett völgyszorosban található lő­szergyár egyik üzemépületét. A község nem forgott közvetlen ve­szélyben. A lőszergyárat működ­tető MFS 2000 Zrt. tájékoztatása szerint kis kaliberű, puskába va­ló lőszereket szereltek szét és lő­szermentesítettek abban az üzem­részben, ahol a tűz, majd a robba­nássorozat tör­tént. A nagy erőkkel a helyszín­re érkező tűzoltók csak lassan tudtak közel kerülni a tűzfészek­hez, mert először vízsugárral le kellett hűteni az épület környé­két. A szerencsétlenséget követő­en tűzszerészek vizsgálták át a területet, hogy a szétszóródott és fel nem robbant lövedékeket, ü- letve lőszermaradványokat min­denhonnan eltávolítsák. Nagy szerencse, hogy a siroki lőszer­gyári tűzijáték nfem követelt ha­lálos áldozatot vagy súlyos sérül­teket, csupán pár tonna lőpor semmisült meg és vele együtt egy üzemrész repült a levegőbe. Több mint egy évvel a vészhely­zet után a kocsmában sem téma már a lőszergyári tűz. - Nem fé­lünk, aranyos. Ak­kor kicsit megijed­tünk, hogy mi van az ott dolgozókkal, de tudja azt az üzemben is mindenki, hogy vi­gyázni kell. Hála Isten, hogy nem lett belőle nagyobb baj. Reméljük, nem is kell megérnünk még csak hasonlót sem - mondja egy kerék­párját toló idősebb asszony. Ugyanezt erősíti meg a telepü­lés első embere, Lakatos István is. - Nem beszédtéma a faluban, s nem is hagyott különösebb nyo­mot a félelem az emberekben a robbanás miatt. Bízunk abban, ■ A siroki detonáció országos vissz­hangot váltott ki. A sirokiak megtanultak együtt élni a vesszéllyel. Nemcsak tud­tak a közelükben működő lőszer­gyárról, hanem helyben, s a kör­nyékbeli településeken élők kö­zül is sokaknak évtizedekig ke­nyeret adott a több mint fél évszá­zada működő, s egykor titkosan kezelt hadiüzem. Persze, más tudni egy, a kiszámíthatatlan ter­mészeti erőket képviselő szom­szédos „alvó” vulkánról, s más egy ember által szigorúan fel­ügyelt veszélyes üzemben bízni. Egy éve azonban olyasmi tör­tént, amire korábban nem akadt példa. A lőszergyári robbanás a siroki üzem 54 esztendős fenn­állása alatt az első komoly vál­ság-, illetve katasztrófahelyzet volt. S a szerencse is közreját­szott abban, hogy a nagyobb baj, az emberi és a súlyosabb anyagi veszteség elkerülte a gyárat. A siroki detonáció országos visszhangot váltott ki, ugyanis - minden alap nélkül - egy akkori­ban történt másik szerencsétlen­séggel is kapcsolatba hozták. Egy hazai tűzszerész-gyakorlat során felrobbant egy már hatástalanított- nak hitt tüzérségi lőszer, több ka­tona halálát okozva. A felröppent találgatások szerint azt a lövedéket is Sírokban hatástalanították vol­na, ám ezt semmüyen bizonyíték sem támasztotta alá, sőt az üzem nem is foglalkozott ilyen típusú robbanótest szétszerelésével. Május 23-án 15 óra 20 perckor rázta meg a robbanás a telepü­Csányi-üzem Uszkó-völgyben: főként exportból származik a bevétel A gyárnál 2000-ben történt tulajdonosváltás. A katonai lőszerek hazai piacán 2003- ban 100 százalékos volt a ré­szesedése, mivel az MFS 2000 Magyar Lőszergyártó Zrl-é az egyetlen, még működő itthoni lőszergyár, amely a volt Mátravidéki Fémművek lő­szergyártó üzletágából ala­kult. A korábban titkosnak minősített Liszkó-völgyi üzem a haditermelést szolgálta. Évente ma is több tízmillió kü­lönböző típusú lőszert gyárta­nak itt, több milliárdos árbe­vétellel. Az OTP-t vezető Csányi Sándor magáncége 2004-ben 75 százalékos többségi tulajdonosa lett. Legnagyobb honi megren­delői továbbra is a Honvé­delmi és a Belügyminisztéri­um. Magyarország egyetlen központi gyújtású tölté­nyek gyártásával foglal­kozó vállalkozása árbe­vételének kétharmada exportból származik. A nagy erőkkel a helyszínre érkező tűzoltók csak lassan tudtak közel kerülni a tűzfészekhez, mert először vízsugárral le kellett hűteni az épület környékét hogy Sirok nevét azért nem erről ismerik szerte az országban-vi- lágban, hiszen sok másról is ér­demes megjegyezni ezt a szép te­lepülést, s ellátogatni hozzánk - teszi hozzá a polgármester. Persze, úgy tűnik, hogy mégis­csak akadtak olyanok a lőszer­üzemben is, akik nem egészen jól tudták, hogy miként is kell vi­gyázni a veszélyes dolgokra. Leg­alábbis részben ezt, az emberi mulasztást bizonyítja a szakér­tői jelentésekre való várakozás miatt meglehetősen elhúzódó rendőrségi eljárás, melynek vé­gére az ügyészség most tett pon­tot. Az Egri Rendőrkapitányság nyomozati anyaga alapján ugyanis az Egri Városi Ügyész­ség megalapozottnak látta a vád­irat benyújtását a személyi sérü­léssel és jelentős anyagi kárral járó robbanás ügyében. Az ügyészségtől megtudtuk: június 14ún az üzem két dolgozója el­len foglalkozás körében elköve­tett gondatlan veszélyeztetés mi­att emelt vádat a hatóság. A tár­gyalást várhatóan a nyári ítél­kezési szünet után kezdi majd meg az Egri Városi Bíró­ság. Információnk szerint a foglalkozási szabályok megszegése miatt a leg­valószínűbb, hogy az elsőfokú bíróság a pénzbüntetés kiszabá­sáról határoz majd. A vádirat is azt erősíti meg, hogy a lőszerek szétszerelését nem az adott he­lyen, helyiségben kellett volna végezni, függetlenül attól a tény­től, hogy akadt-e a robbanást ki­váltó hibás darab közöttük. Az üzem egyébként nem sok­kal az eset, illetve az azt köve­tő helyreállítás után már újra­indult. Egy sérült mellett több tízmilliós kár A hidegháborús l95(Fes évek­ben létesített stratégiai hadi­üzemben a helyi emlékezet sze­rint soha nem történt hasonló eset, vagy nem kapott nyilvá­nosságot Az 1952 óta műkö­dő, korábban Mátravidéki Fémművek néven ismert gyár a térség egyik legnagyobb munkaadója volt. Az átalaku­lás után is sokan keresik meg élhetésüket az időközben civil­lé vált, sikeres lőszerüzemben. A gyártelep egykor 2500, ma 900 embert, s ezen belül az üzem mintegy 200 környékbe­lit foglalkoztat A robbanáskor közülük öten tartózkodtak az üzemrész közelében, szerencsé- 're valamennyiüknek sikerült szinte sértetlenül kijutni. Csu­pán egy feldebrői asszony szenvedett másodfokú égési sé­rülést, akit nem sokkal később ki is engedtek az egri kórház­ból A becsült anyagi kár több tízmillió forint volt. Rózsákat metszeni és Bachot hallgatni össziviűveszeti koncert Varnus Xaver a Líceumban Szentiván éjjelét idézte meg „Vércsatát" vívhatnak szeptembertől a diákok Nicholas, Varnus Xaver fia - aki Angliában tanult színészmester­séget - angolul tolmácsolta a pén­tek esti, líceumbeli összművé- szeti koncerten a Szentivánéji álom utolsó sorait, melyeket Puck mond el a darabban. Az Imola Cégcsoport és a Heves Megyei Hírlap által támogatott esten ugyanis az orgonaművész játéka mellett Shakespeare örökszép ko­médiája, a Szentivánéji álom is megszólalt Egerben. Vilmos mes­ter művének szerepeit négy fiatal I színész, Trokán Anna, Fekete i Linda, Csóris Balázs és az egri | színház Luxemburg grófja című | produkciójából ismert Bakos- I Kiss Gábor szólaltatta meg. Eköz- Szentivánéji álom. Az orgonánál Varnus Xaver és fia Nicholas, valamint a ben Vamus Xaver a Solti György játszók közül ketten, Trokán Anna és Bakos-Kiss Gábor. Rézfúvósegyüttes társaságában a legkiválóbb barokk szerzők - Purcell, Mouret, Clark és Johann Sebastian Bach - műveit szólal­tatta meg, sőt fólcsendült Vange- Us híres 1492 című alkotása és a fúvósokkal, ütősökkel megerősí­tett Ravel-remek, a Bolero is. E muzsikák és Shakespeare szövege szerves egészet alkotva kápráztatta el a publikumot. A nézősereg nem engedte haza Varnus Xavért addig, míg el nem játszotta kedvencének, Bachnak a leghíresebb, hangszerpróbáló orgonadarabját, a d-moll toccata és fúgát, mert - mint az orgona­művész megjegyezte - ha nincs más út, lehet rózsákat metszeni és Bachot hallgatni... ■ E. B. Ki adja a legtöbb donort? - ez volt a tétje annak az országos versenynek, amit először két évvel ezelőtt hirdetett meg a Magyar Vöröskereszt. A vér­adók táborát akkor az egyes fő­iskolák hallgatóinak a mozgósí­tásával igyekeztek növelni a ka­ritatív szervezet munkatársai. A kezdeményezés szép ered­ménnyel járt, a szervezők ezért döntöttek úgy, hogy idén, a szeptemberben induló tanév­ben ismét meghirdetik a ver­senyt. Ezúttal azonban bevon­ják a honi egyetemeket is. Az ifjú donorok nemes küz­delmének összefogására, továb­bá a véradó akciók eredményé­nek a nyilvántartására a gyön­gyösi Károly Róbert Főiskola hallgatói önkormányzatát kér­ték fel a vöröskeresztesek, akik már korábban együttműködési megállapodást kötöttek a felső- oktatási intézmény diákságá­nak vezetőivel. Ennek jegyében a főiskola honlapján közük a há­rom kategóriában indított ver­seny szabályait, majd havi ösz- szegzésben adják közre a „vér­csata” állását. Mint Gortva Józseftől, a Ma­gyar Vöröskereszt Heves Megyei Szervezetének igazgatójától megtudtuk, a donorverseny a tanév kezdetétől 2008 májusáig tart, az eredményhirdetésre pe­dig július 14-én, a donorok világ­napján kerül majd sor. ■ Sz. I. Gondatlanul szétszerelt lőszerek siROKi gyárrobbanás A településen nem félnek az újabb katasztrófahelyzettől

Next

/
Oldalképek
Tartalom