Heves Megyei Hírlap, 2007. július (18. évfolyam, 152-177. szám)

2007-07-12 / 161. szám

f 2 MEGYEI KÖRKÉP HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2007. JÚLIUS 12., CSÜTÖRTÖK PiMHWMiMíl i !81IMMllll8W8l888ll8ttll888^WII[lll8Í8il]1110í01iail8MIIIWÍMIBWtlW8WMIBBBWÍIII8tWMMWIMMMBMWMBDMMMi Nem írható ki népszavazás, nem pontos a feltett kérdés Nem felel meg a törvényi köve­telményeknek a Bugát Pál Kór­ház működtetésbe adására vo­natkozó népszavazási kérdés - így döntött a másodfokon eljáró Heves Megyei Bíróság. Egyúttal jóváhagyta a jegyző március 13- i határozatát, amelyben dr. Koz- j ma Katalin megtagadta az alá­írásgyűjtő ívek hitelesítését. A megyei bíróság szerint nem egyértelmű, s így népszavazásra nem tehető fel a gyöngyösi Fi- ] desz által javasolt kérdés: „Eluta­sítja-e, hogy a Bugát Pál Kórház működtetése kikerüljön nem ön- kormányzati tulajdonban lévő társaság kezébe?” A városi Fidesz tavasszal kez­deményezte a népszavazást, de a jegyző nem hitelesítette az ívet. Az elsőfokon eljáró városi bíró­ság ezt helytelennek találta, ám a másodfok a jegyzőt igazolta. A végzés indoklásából kiderül: azt nem vizsgálta a bíróság, hogy ebben az ügyben - egy ponto- | sabban megfogalmazott kérdés alapján - tartható-e referendum. A jegyző álláspontja szerint nem, míg a Fidesz -sa hatályon kívül helyezett elsőfokú döntés - j szerint igen. A kórházat időközben a Hosp- J invest Zrt. működtetésébe adta a város, s egyúttal vagyonkezelői szerződést is kötöttek a társaság­gal, húsz évre szólóan. ■ Egy világhírű musical az egri Líceum udvarán A világhírű Bernstein-musi- callel, a West Side Storyval kez­dődött az idei Agria Összmű- vészeti Fesztivál. A darabot Ha- ( rangi Mária rendezésében júli­us 6-án mutatta be nagy sikerrel a társulat. A koreográfiát Barta Dóra ér­demes művész, Harangozó-díjas táncművész készítette. Közre­működik az Egri Szimfonikus Zenekar, Szabó Sipos Máté ve­zényletével. A történet a Rómeó és Júliát idézi: két ellenségeske­dő csoporthoz tartozó fiú és lány | között szerelem szövődik, mely gyűlölködés áldozatául esik. Az előadás július 12., 13., 14., 15. (16.) 21 órától látható a Líce­um udvarán. ■ P. Cs. Most tízen kaptak figyelmeztetést falubejárás Már Folytatás az 1. oldalról- Amikor ide kerültem, gyönyö­rű, takaros kis falu volt ez - me­séli. - Ma az is nagy eredmény, hogy ennyire sikerül rendet tar­tani. A polgármester indítja az au­tót, Jolika néni maga elé készíti a formanyomtatványokat, me­lyeken ez áll: „A mai napon tör­tént helyszíni ellenőrzésem so­rán megállapítottam, hogy (...) Figyelmeztetem, hogy ez az álla­pot szabálysértés, ezt 5 napon belül szüntesse meg. A végrehaj­tást ellenőrizni fogom, és nem teljesítés esetén szabálysértési eljárást kezdeményezek Ön el­len. Tarnabod, 2007. július 10. Pető Zoltán sk.”.- Ha valaki öt napon belül nem pótolja a hiányosságait - közli a Pető Zoltán. -, az 10 ezer forintig terjedő bírságot kaphat, illetve kizárjuk a közmunka- | programból. Utóbbira még nem § került sor. A bejárás a Rákóczi úton indul. I Két szemközti ház lakói azonnal figyelmeztetésben részesülnek. Az egyikben idős néni, a másik­ban kissé trehány család él. Kivé­telezés nincs. A Szabadság út kö­zépső és felső része lakatlan. A foghíjas telkek közt félig lebon­tott vagy összeomlott épület csú­fítja a képet. A polgármester a fa­lu legszélső házára mutat, amely­nek hiányzik a teteje.- Pár éve másik önkormány­zatvette meg - magyarázza. - Je­leztük, nem szeretnénk, ha Bod­ra költöztetnék azokat, akik ne­kik már terhet jelentenek. S lám, mi lett a vége? Az épületet lelak­ták, aztán továbbálltak. Elmegyünk két befogadó ház mellett is. Az egyik az Ady úton, a másik a Szabadságon, egyik­nek az utcafrontja sincs kaszál­va. Nem lakják egyiket sem. A faluvezető felszólítja majd a sze­retetszolgálat helyi képviselőjét, hogy gondoskodjon a rendbeté­telükről. Megkerüljük az elhíresült sor­házakat is. Öt bontásra vár. Tízet embertelen körülmények között laknak, akik hajdan beleugrot- tak a szocpolos építkezésbe. A sorház vége használhatatlan. Bontani kell őket, bár alig tíz éve épültek. A Tarna-híd felé rendet talál­nak a szemlézők. Igaz, a patak­part gazos és ápolatlan. csak a romporták csúfítják el a javuló utcakép Pető Zoltán átadja az írásbeli figyelmeztetést. A család az elromlott fűnyíróval magyarázta, hogy gazos maradt az utcafront. házát, mert az egyik gyerek aszt­más, és nem bírta a padlósző­nyeget. Ahelyett, hogy 30 eze­rért járólapot rakatott volna le, inkább házat cserélt. Tíz éven át vállalt havi 20 ezres törlesz­tőrészletet, holott az asszony ke­zében soha nem volt tán együtt ennyi pénz. Megjelenik az emlegetett, aki a fű miatt mentegetőzik.- Most fizettem ezer forintot, de még nem jött az illető. Öt na­pon belül meglesz - ígéri. Pető Zoltán nem tudja meg­állni:- Ekkora területért ezer forint! Hát fél óra alatt kézzel is ki lehe­tett volna tisztítani! Ha így szór­ja a pénzt, nekem ne jöjjön a hi­vatalba segítségért! Jolika néni számol. Tíz figyel­meztetést osztottak ki. Öt nap múlva ellenőrzik a házakat, ahol most „elfelejtettek” kaszálni. Ez­alatt serényen dolgoznak a köz­munkások is az önkormányzati ingatlanokon, elhagyott portá­kon. S amíg a fűnyírók berreg­nek, elgondolkozhat mindenki rajta: a tulajdonosi szemlélet új­bóli kialakulása, a vidék értéké­nek növekedése és a termőföld tisztelete vethetne véget egy-egy falurész pusztulásának. ■ Szuromi Rita- Gyerekkorunkban rengete­get játszottunk itt - nosztalgiá­zik Pető Zoltán, akinek a szemei előtt egy szebb, gazdagabb, bé­késebb kis falu képei idéződnek fel. - A legtöbb romportának, - teleknek már kideríthetetlen a gazdája. Zsebszerződéssel ván­dorolnak, így nincs tulajdonos, tehát nincs felelős se. Még csak önkor­mányzati tulajdon­nak sem tekinthet­nénk, hiszen ma­gánterület, ahová senkinek sincs elvi­leg bejárása. Bírósági úton meg­próbáljuk ezeket elbirtokolni. Ha egy porta 15 évig lakatlan, akkor az önkormányzat kezdeményez­heti az elbirtoklást. A faluvezető megjegyzi: a ba­jok forrását az emberi fejekben kell keresni. Sokan azt gondol­ják, az önkormányzat azért al­kalmaz közmunkást, hogy az rendben tartsa az utcát, a közte­reket. Ez tévedés, a lakóház kör­nyékének gondozása a tulajdo­nosok kötelessége. Felvetésemre, hogy a kerti munka nagyon is pihentető, a polgármester csak mosolyog.- A feleségem is így vélekedik - em­líti -, nem érti, ho­gyan képes valaki elhanyagolni a háza előtti területet. Csakhogy itt más­képp élnek és gondolkodnak egyesek. Nekik minden nehéz, amiért hajolni kell, a munka ne­héz, amivel a fűcsomót eltávolít­hatnák. Bezzeg az idősek! Járni is nehezükre esik, de a házuk környéke olyan tiszta, hogy egy fűszál nem nő benne! Ezt Jolika néni is megerősíti, akinek szeme minden olyan por­ta láttán felcsillan, ahol az udvar nem gondozatlan, hanem földes, a belső udvaron gémeskútból merik a vizet, s virágok nőnek benne. Ilyen a Gárdonyi út felső vége, amely portáival a századelő tanyáinak gondozottságát idézi. Gyűlnek a figyelmeztetések. Kapnak a Macószék végiek - épp elromlott a fűnyírójuk -, adnak egyet a Gazdakör úton is, ahol a bejárat fölött parabolaantenna van, ám az árok gazos. Ugyanak­kor egy asszony, aki eddig ha­nyagságáról volt híres, rendezte a portáját. Van férfi már a háznál - tréfálkoznak a községvezetők. Ám nemsoká alábbhagy a pol­gármester jókedve.- Ez a család - tájékoztat a fi­gyelmeztető lap írása közben - 300 ezerért eladta a szocpolos ■ Aki nem teljesí­ti a kötelezett­ségét, a köz- munkaprogram­ból is kizárható. Újra bontani kellene az elhagyott ingatlanokat, ellenőrzésünk során tíz bon­tásra váró épületet láttunk. Bár egy éve az OTP segítségével, munkagépekkel eltúrták a ro­mos épületeket, volt olyan, amelyre már nem jutott idő. S azóta is keletkeztek ilyenek Ha egy épületet nem laknak, abból hamar romporta válik Jó esetben a falak eltakarí­tásáról az önkor­mányzat gondosko­dik, ám az utca foghí­jas marad, a csupasz telken előbb-utóbb bokrok, fák nőnek. mielőtt elgazosodg pm Dagad az EGAL-botrány: „Kitartás, testvérek!” vita a klubról Az egri szocialisták szerint most kell majd megfizetni a hatalom árát Amatőr és profi nótázóké volt a Tisza-part A szocialisták szerint egyre in­kább látszik, „mi a jobboldali ha­talom ára Egerben: meg kell vá­sárolni a képviselőket, ki kell elé­gíteni a szövetségeseket.” Mind­erről dr. Nagy Imre honatya, volt polgármester, az MSZP városi elnöke és Jánosi Zoltán, az önkormányzat ifjú­sági és sportbizott­ságának elnöke beszélt tegnapi, az EGAL Klub sorsával kapcsola­tos sajtótájékoztatóján. Mint elhangzott, az elmúlt nyolc évben Eger a kultúrájáról, szépségéről és szerethetőségéről volt híres. Azelőtt inkább hír­hedtnek volt nevezhető pedagó- gus-pedofil botránya miatt, s mert sokan skinhead-fővárosnak tartották, nagyrészt egy Roy be­cenevű fiatalember kétes értékű „munkássága” nyomán - tették hozzá. Roy, azaz Sneider Tamás most MIEP-es képviselőként az egri közgyűlés tagja. Ő támadta az utóbbi hónapokban tudato­san az EGAL - előző nevén: MÁS - Klu­bot, amiért annak vezetője koráb­ban nem akart helyet adni szél­sőjobboldali zenekarok koncert­jeinek. A klub, amely annak ide­jén még az 1998 előtti lokálpatri­óta városvezetéstől kapta meg mai ingatlanját, az évek folya­mán országszerte az egyik legel­ismertebb szórakozóhellyé vált. ■ Egert skin­head-főváros­nak tartották. Juhász Mihály klubvezető nem en­gedte be a szélsőjobbos zenekarokat A jelenlegi városvezetés mégis egyértelműen átjátszaná azt a szélsőjobbos ifjúsági szerveze­teknek - állították a szocialista politikusok. Szerintük a közgyű­lés által a klub működtetésére meghirdetett pályázat csak szín­játék, olyanok a feltételek, hogy az eddigi üzemeltetőnek, az Egri Alternatív Kulturális Egyesület­nek esélye sincs a győzelemre. Ezt látszik alátámasztani az is, hogy egy internetes oldalon, amely saját definíciója szerint „az egri nemzeti érzelmű fiatal­ság” fóruma, „Kitartás, testvé­rek!” cím alatt gyakorlatilag kész tényként kezelik, hogy „a nyár végére már nem találjuk a meg­szokott helyén ezt a szennybar­langot”. Lapunkat tegnap arról tájé­koztatta az Észak-magyarorszá­gi Regionális Közigazgatási Hi­vatal Fogyasztóvédelmi Felügye­lősége, hogy az EGAL Klubban a rendőrséggel és több társható­sággal közösen tartott tavaszi el­lenőrzésük „a nevezett egység­gel kapcsolatban szakmai szem­pontból bár megállapított hiá­nyosságokat, de azok halmozott­sága és súlyossága az üzlet bezá­ratását semmiképpen nem indo­kolja”. Vizsgálatukkor a klubban fiatalkorúakat sem szeszes ital­lal, sem dohánytermékkel nem szolgáltak ki. A szabálytalansá­gok olyan általános jellegűek voltak, amelyek a vizsgálataik kifogásolási arányát tekintve az ellenőrzött egységek 55-60 szá­zalékában is előfordulnak. A fo­gyasztóvédelmi hatóság a feltárt hiányosságok miatt közigazga­tási eljárásban bírságolással élt, melynek nagysága nem haladja meg az országos átlagot sem. A témára lapunkban bőveb­ben visszatérünk. ■ Kisköre önkormányzata és az Énekesek Országos Egyesülete szervezte az elmúlt hét végén az Országos Nótástalálkozót a vá­rosban. Tíznél több amatőr dal­kör lépett fel, miközben a nóta­énekesek és a klubvezetők érte­keztek, akiket Szén József pol­gármester köszöntött. Lengyelfi Miklós szólt a nóta szerepéről, Szirmai László a szórakoztató zene, Nógrádi Tóth István a ma­gyar nóta mai helyzetéről. A profik között a közönség hallhatta Kolostyák Gyulát, Viszt Pétert, Bokor Jánost, Fa­zekas Rozikát, Demeter Ágit és Menyhárt Évát. A kíséretet Sár­közi Béla és cigányzenekara biz­tosította. ■ l (

Next

/
Oldalképek
Tartalom