Heves Megyei Hírlap, 2007. július (18. évfolyam, 152-177. szám)

2007-07-10 / 159. szám

4 KAMARA HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2007. JÚLIUS 10., KEDD PÉNZ - PIAC ­Adatokat szolgáltatnak a megépített közművekről Költséges szerzői jogdíjak szolgáltatások A vállalkozókat komoly anyagi terhek sújtják Pályázat a kézműves alkotások készítőinek A közmű- és ingatlanfejlesztés­ben is egyre nagyobb szerepet kapnak a legmodernebb műsza­ki berendezések, eljárások. Az épületek bontásától, autópályák, utak, repülőterek építésén át a vízi létesítmények kialakításáig, az ingatlankezelésig, illetve a di­gitális geodéziáig sokféle tevé­kenységet folytat a több mint másfél évtizede működő, a ma­gas szakmai képzettség mellett a legkorszerűbb módszerekkel és eszközökkel dolgozó egri At­lasz Földmérő Kft. Eredményei­ket azok a munkák mutatják, amelyeket az önkormányzatok­nak, cégeknek, illetve állami megrendelésekre készítettek. Szívós András ügyvezető igaz­gatótól megtudtuk: közreműköd­tek többek között az M3-as autó­sztráda geodéziai munkáiban, a közúthálózat és a távközlés fej­lesztésében, valamint digitális térképek létrehozásában. A cég teljes körű földmérési tevékeny­séget folytat műholdas nyomkö­vető (GPS) technológiával, az eg­ri digitális (légi) ortofotóról pedig információkkal látják el ügyfe­leiket. A kft. a központi közmű­nyilvántartás hivatalos adatszol­gáltatója is. Emellett térinforma­tikai rendszereket dolgoznak ki, vezetik a szakági nyilvántartá­sokat, illetve az ezekben bekö­vetkező változásokat is. ■ M. K. A lakosság még túlbecsüli az inflációt A második negyedévben a ház­tartásokban az átlagos havi nettó jövedelem 164 ezer 600 forint volt. Az egy főre jutó nettó jövede­lem 60 ezer 300 forint - derül ki az Ecostat legújabb konjunktúra­elemzéséből. A felmérések sze­rint a lakosság anyagi helyzete stagnált. A megkérdezettek 54 százaléka közepesnek, 26 száza­léka rossznak, 6 százaléka na­gyon rossznak, 12 százaléka jó­nak és egy százaléka nagyon jó­nak ítélte az anyagi helyzetét Az elemzésben résztvevők fele meg­becsülte az utóbbi egy év infláci­óját is. Átlagosan 10,8 százalékra tippeltek, tehát továbbra is na­gyobbnak tartják a ténylegesnél a pénzromlást. ■ A szerzői jogokat törvény védi, ami kapcsolódik az európai uniós előírások­hoz is - tájékoztatta la­punkat Gulyás Ferenc, a Heves Megyei Kereske­delmi és Iparkamara fő­munkatársa. Mentusz Károly Gulyás Ferenc hozzátette: a szerzői jogban a „felhasználó” szó jelöli azt a személyt, aki úgy használhat fel védett alkotást, teljesítményt, hogy azt a szerző engedélyezi. A jóváhagyáshoz az Artisjus-on keresztül juthat hozzá, és - szakterületi felosz­tás szerint - jogdíjat kell fizet­nie utána. ■ A jogdijak mérséklésé­ről többször is tárgyal­tak, de eredményt nem sikerült elérni. A szakember azt is elmondta, hogy a zeneszámok felhasználá­sáért beszedett jogdíjakat több kategóriába, úgynevezett jogdíj- nem csoportba sorolják. Ezek a könnyű-, illetve a komolyzenei koncertek, a vendég-látóipari egységekben használt zenék, a rádióban, a televízióban elhang­zott művek, a különböző hang­hordozók - CD-k, kazetták, zenei DVD-k - eladási, illetve gyártási példányszámai alapján, továbbá a filmszínházakban, a tv-ben ve­tített filmek, valamint az inter­net-felhasználás után beszedett jogdíjak. Ilyenkor nyáron különösen sok vendég keresi fel szívesen a zenés vendéglátóhelyeket. Az egri Fehérszarvas Vadásztanyán is komoly hagyományai vannak ennek.- Amióta megnyílt a vadászta­nya, azóta naponta szolgálta­tunk élőzenét is - erősítette meg Gerő Gabriella üzletvezető. - Fo­lyamatos szerződésünk van egy zongoristával, aki évek óta ná­lunk dolgozik, és elégedettek va­gyunk a munkájával. A zenei jogdíjat negyedévente fizetjük a szerzői jogvédő irodának. Ezt ka­tegória szerint évente állapítják meg, amit rendszeresen ellen­őriznek is. Jelentős összegről van szó, ami a költségvetésün­ket terheli, de fontosnak tartjuk, hogy a zenei szolgáltatást a jövő­a: 1 4 0 1 £ Sok helyen fontosnak tartják a zenei szolgáltatást is, mert vonzó a vendégeknek. Képünk illusztráció. ben is fenntartsuk, mert ez von­zó a vendégeinknek. A szintén a megyeszékhelyen működő Hótel Flóra éttermében hetente kétszer van élőzene - tudtuk meg Szabó Katalin igaz­gatótól. - Határozatlan idejű szerződés alapján tevékenyke­dik az előadóművészünk. A szer­zői jogdíjat a szabályoknak meg­A nyilvános szórakozóhelye- ken a zene felhasználását a szerzői jogra vonatkozó tör­vény alapján kötelezően be kell jelenteniük a tulajdono­soknak, és ennek a változását is jelezzék az érdekelteknek. Azoknak a vállalkozóknak, akik ezeket a kötelezettségei­ket elmulasztják, a jogdíjon felelően negyedévenként két helyre utaljuk át. Ez tartalmazza a nyilvános előadás díját, illetve a többszörözés összegét is. Bár a jogdíj jelentősen megterheli a szálloda költségvetését, továbbra is vállaljuk a heti két zenés étter­mi estét, mert ezzel is igyek­szünk örömet szerezni a turis­táknak. felül költségátalányt is fizetni­ük kell - mutatott rá gulyás Ferenc (képünkön).- A nagy értékű jogdíjak miatt az elmúlt időszakban jelentősen csökkent az élőzenei szolgálta­tás az éttermekben - mondta ér­deklődésünkre Szucsik Györgyné egri turisztikai vállal­kozó, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara idegenforgalmi kol­légiumának Heves megyei kép­viselője. Hozzáfűzte: a gazdasá­gi köztestület a jogdíjak össze­gének a csökkentéséről többször is tárgyalt az illetékesekkel, de eredményt nem sikerült elérnie. A szállodáknak nemcsak az élő­zene után kell jogdíjat fizetniük, hanem a szobákban elhelyezett rádiók és televíziók használata után is, ami szintén komoly anyagi terhet jelent, nem is be­szélve a forgalmiadó-kötelezett- ségről. A komfort tehát sokba ke­rül, amit ki kell gazdálkodniuk - tette hozzá. Be kell jelenteni, ha zenélnek a szórakozóhelyen A Magyar Kereskedelmi és Ipar­kamara egyfordulós pályázatot hirdet a „Magyar Kézműves Re­mek” elismerő cím elnyerésére. Célja, hogy a hazai kézműves­ségnek a múltból hozott értéke­it ezzel is minél jobban kiemel­je. Fontosnak tartják, hogy egy- egy tájegység, illetve régió egye­di arculatát, jellemző termékeit bemutassák, és ezek felé irányít­sák a fogyasztók figyelmét. A pályázatot kiírók azt is lé­nyegesnek tartják, hogy a részt­vevők elmélyítsék a vállalkozói kultúrát, továbbá, hogy a kézmű­vesség - a turizmus adottságai­ra építve - megőrizze a hagyo­mányos iparágakat és gazdagít­sa a kínálatot. A pályázaton olyan termékekkel nevezhetnek az érdeklődő vállalkozók, ame­lyeket itthon készítenek és érté­kesítenek. ■ A legkiemelkedőbbnek ítélt termékek elnyerik a „Magyar Kézműves Remek” elismerő címet. Pályázhat minden természetes és jogi személy, egyéni vállalko­zó, kézműves, iparművész, aki a kiírásban szereplő termékeket ál­lítja elő. Egy résztvevő több mun­kával is jelentkezhet, de nem sze­repelhet benne technológiai eljá­rás. Pályázni a „Magyar Kézmű­ves Remek” elismerő cím elnye­résére kétoldalas űrlap kitöltésé­vel és beküldésével lehet, mely­hez több kiegészítést is csatolni kell, (Erről bővebben a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara internetes honlapján, a- www. mkik.hu oldalon olvashatnak.) A pályázatokat a kiíró által felkért bizottság bírálja el és dönt majd a díjak odaítéléséről. A benyújtási határidő 2007. de­cember 15. Az elismerő címet egy emblémával díszített kitün­tető oklevél tanúsítja majd. A díjazott árukat az adományozó természetesen a későbbiekben is ellenőrizheti, és ha azok mi­nősége nem azonos a díj odaíté­lésekor benyújtott termékek mi­nőségével, akkor a címet vissza is vonhatja. Az eredményhirdetést ünne­pélyes keretek között tartják majd Budapesten, ahol a díjazott pályázatokat nyilvánosan is be­mutatják. Erre a szervezők sze­rint előreláthatólag 2008. január végén kerülhet sor. ■ A közeg nem vállalkozásbarát dr. PARRAGH lászló Hosszú távú gazdaságpolitika kell A Magyar Kereskedelmi és Ipar­kamara elnöke, dr. Parragh László a kormány első éves tevé­kenységét vállalkozói szemszög­ből értékelte a legutóbbi főváro­si sajtótájékoztatóján. Kiemelte: Közép- és Kelet-Eu- rópában hazánk az utolsók között kullog a versenyképesség­ben. Ennek oka, hogy több ország gyorsabban haladt előre, mint mi, emellett a hazai cégeknél ma­gas az élőmunka költsége és sú­lyosak az adminisztratív terhek. Dr. Parragh László hozzátette: a gazdasági köztestület javasolja, hogy mutassák ki, az ország hon­nan hová akar eljutni. Ennek ér­dekében hosszabb távra szóló gazdaságpolitikára van szükség. Hangsúlyozta: a reformok elkez­dődtek, de az előrehaladás még alig érzékelhető. Hiányzik az egységes menetrend, az egymás­ra épülő intézke­déssorozat. Érdemi párbeszédre van szükség a feltételek biztosítására. A továbbiakban a kamara elnöke emlékeztetett ar­ra is, a vállalkozásokra kedvezőt­lenül hat, hogy a kormányzati megítélés szerint nincs lehető­ség adócsökkentő programra. A jelenlegi rendszer nem vállalko­zásbarát, és a befektetőket is el­idegenítheti. Komoly gondot okoz, hogy a konvergencia­program negatív hatásainak mérséklése még nem körvonala­zódik az Új Magyarország Fej­lesztési Programban. Dr. Parragh László lényegesnek tartja, hogy kezeljék kiemelten a vállalkozá­sok élet- és versenyképességé­nek a fenntartását. Az elnök arra is rámutatott, hogy a bevételek növelésére összpontosító intézkedések csak ideig-óráig lehetnek hatásosak, ha nem járnak együtt az állam- háztartás átalakításával. A gaz­daságnak kitörésre van szüksé­ge. Ehhez az uniós pénzek ren­delkezésre állnak, mellyel élni kell - tette hozzá az elnök. ■ M. K. ■ Hazánk az utol­sók között kul­log a versenyké­pességben. Magánszemélyek különadója Az államháztartást javító kü­lönadóról és járulékadóról szó­ló törvényt a költségvetés egyensúlyának javítására hoz­ta az Országgyűlés. E törvény alapján azon magánszemé­lyeknek négyszázalékos kü­lönadót, illetve különadó-előle­get kell fizetniük, akiknek éves jövedelme meghaladja vagy várhatóan túlszárnyalja a járulékfizetési felső határt. Kerékpárút a Tisza-tó körül Több mint három évtizeddel ezelőtt a mesterségesen létre­hozott Tisza-tó egyedülálló ter­g-mm;1» hm mészeti érték lett, s jó eséllyel válhat az ország egyik turista­paradicsomává. A környék ló­háton és kerékpáron is felfe­dezhető, ezért volt fontos a ke­rékpárút kiépítése a tó körül. A helyi önkormányzatok és a két érintett vízügyi igazgató­ság közös szándéka uniós tá­mogatással valósult meg. Vonzóbb lesz az egyéni vállalkozás? Tizenhét éve fogadta el az Or­szággyűlés az egyéni vállalko­zásról szóló törvényt, amely azóta alig módosult. A jelenle­gi szabályok viszont kevésbé alkalmazkodnak a megválto­zott jogi és gazdasági környe­zethez, így szükség van a kor­szerűsítésükre. Az egyéni vál­lalkozási forma népszerűsége ugyanis az utóbbi időben je­lentősen csökkent. Összehangolt ellenőrzések Egerben tartotta kihelyezett ülését az Országgyűlés fo­gyasztóvédelmi eseti bizottsá­ga, melyen több hatóság és a megyei iparkamara képviselői is részt vettek. Alexa György, a bizottság elnöke azt emelte ki, hogy a békéltető testület munkáját tovább erősítik, s ehhez a kamara együttműkö­dését is kérte. Felvetette: te­gyenek javaslatot a vállalkozá­sokat érintő hatósági ellenőr­zések összehangolására. AZ OLDAL A HEVES MEGYEI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA, VALAMINT A KIADÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSÉVEL JELENT MEG.

Next

/
Oldalképek
Tartalom