Heves Megyei Hírlap, 2007. július (18. évfolyam, 152-177. szám)
2007-07-10 / 159. szám
2 MEGYEI KÖRKÉP . HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2007. JÚLIUS 10., KEDD Módosíthatók a szerződések az agrárkárok enyhítése végett Folytatás az 1. oldalról Az új törvényi szabályozás szerint például a vállalkozásminősítő lapon magukat egyéb vállalkozásnak minősítők nem köthetnek szerződést. Árvíz esetére nem igényelhető kárenyhítés, viszont - miniszteri döntéstől függően - lehetőség van előleg, illetve az eredetinél magasabb kárenyhítési összeg odaítélésére. A szerződésmódosítás részletes feltételeiről a falugazdászok és az MVH megyei kirendeltségeinek a munkatársai szolgálnak a hozzájuk fordulóknak felvilágosítással. Az utóbbiaktól szerezhetők be a szükséges formanyomtatványok is. ■ Duray: A felvidéki magyarok kitelepítése folytatódik- Az egyik legszomorúbb esemény évfordulója van - mondta a Gyöngyöshalászon elindított „A hazától a nemzetig” című előadás-sorozat nyitó rendezvényén Duray Miklós. A Magyar Koalíció Pártjának ügyvezető al- elnöke a felvidéki magyarok kitelepítésének 60. évfordulóján megemlékezett arról, hogy Gyöngyös környékére is sokakat deportáltak 1940-1949 között. ■ Mind kevesebb magyar marad a Felvidéken. Az akkori politikai vezetők szándéka, hogy magyartalanítsák a Felvidéket, nem sikerült. A folyamat nem erőszakkal, de folytatódik ma is: mind kevesebb magyar marad a Felvidéken. Ennek okát gazdasági, megélhetési gondokban, s a szlovák belpolitikában látja. Hazánk és Szlovákia uniós csatlakozása sem hozta meg a hozzá fűzött reményeket, hiszen a kitelepítés és a Benes dekrétumok ügye kívül esik a szövetség érdeklődésén. Duray Miklós szerint vissza kell adni Magyarország gazdasági erejét és vissza kell térni az értékvédő nemzetpolitikához. Ez jelentheti a megoldást a magyarság határokon átívelő összetartozásának elérésére. ■ Többre nem ad, kevesebbért elvesz oktatásügy Hosszú távon a kisiskolák helyzetét a térségi társulás oldhatja meg Szeptemberben a tenki általános iskolában, úgy tűnik, csak tizennégy első osztályos kisgyermek kezdi el a tanévet. Az önkormányzat „büntetésre” számíthat az alacsony gyermeklétszám miatt. Szuromi Rita Az újonnan megalkotott közoktatási törvény immár nem gyermekszámot, hanem tanulócsoportot finanszíroz. A törvényi előírás szerint tizenötös tanulólétszám alatt osztály már nem indítható, de a 21 -23 tanuló fölötti létszám sem kívánatos. Úgy látszik, a jogszabály alkotói nem készültek fel az abszurd helyzetekre.- Tenken az az érdekes helyzet állt elő - ismerteti a jelenlegi körülményeket lapunk munkatársának érdeklődésére Török Margit polgármester -, hogy a szeptemberben iskolát kezdő elsősök száma csak tizennégy. Az ötödik ,§ osztályunkba tizenketten járnak, ? ám a hetedikesek és a nyolcadi- J kosok létszáma túllépi a törvény- I ben megfogalmazott optimális tanulókeretet. Vagyis az a nagyon érdekes az egészben, hogy ha papírforma szerint akarunk iskolát szervezni, osztályokat indítani, akkor lennének olyanok, amelyek el sem indulnának, s lennének olyanok, ahol már a túlzsúfoltság lenne a jellemző. Az önkormányzatnak nem csupán az íróasztal mellett kitalált új szervezeti felépítés, hanem a finanszírozás is elég komoly nehézségeket okoz. Az idei tanévet nagyon szűkösen, de 51 millió forintból még csak kihozták. A következő tanévre az újfajta csoportfinanszírozás szerint már csak 29 milliót kapnak. Ezt az önkormányzatnak mintegy 20 millióval kellene még kipótolnia, ami a mai világban vállalhatat- lan összeg a szennyvízberuházást is folytató településnek.- Jelenleg még 159 gyermekünk van, s ez a szám a környék kisiskoláihoz képest még jónak is mondható - folytatja a rögtönzött elemzését a polgármester asszony. - Ám az első osztályunkkal bizony már komoly gondok vannak. Ha a tizennégy kis elsős közösségét a második osztályéval vonjuk össze, akkor 37 gyermek lenne egy csoportA legnehezebben napjainkban azoknak az iskoláknak a helyzete rendeződik, ahol sok a hátrányos helyzetű gyermek. Képünk illusztráció. ban. Felsőbb évfolyammal pedig értelemszerűen nem a legjobb megoldás összevonni a kicsiket. A napokban ismertettek a délhevesi többcélú kistérségi társulás legutóbbi ülésén egy újabb oktatási koncepciót. A felkért szakértő javaslatában földrajzi összevonást szorgalmazott. Eszerint Tenk az erdőtelki vagy az átányi iskolához tartozhatna, holott a településnek Heves városával van napi kapcsolata.- Tagja lettem az Oktatási Minisztérium Érdekegyeztető Ta■ Az alacsony létszám miatt egyre nagyobb fejtörést okozó kérdés, hogy hová lehet tenni ii. l 4 gyermeket? nácsának is - mondja a faluvezető -, s ott már többször is szóvá tettem ezeket az elképesztő anomáliákat. Ma sem tud senki arra a kérdésre választ adni, hogy miért gazdaságosabb vásárolni, fenntartani egy iskolabuszt sofőrrel és gyer- ■ mekfelügyeiővet,i mint a kisiskoláknak odaadni azt a pénzt? Miért van az, hogy az előírtnál kevesebb gyermekszámot anyagilag szankcionálják, a többet viszont nem támogatják plusz összegekkel? Azt sem lehet ma világosan látni, hogy hosszú távon mi lesz a Mikrotársulás helyett nagy integráció lehet jó az oktatáspolitikai munkába is bekapcsolódó Török Margit szerint a következő tanévben mindenképpen biztonságot jelentenek majd az iskolai mikrotársulások. Ám már arról is kialakult véleménye van, hogy a 2008-2009-es iskolaévben célszerűbb megoldás lehet eg}1 csúcsszerven keresztül irányítani az alapfokú oktatást. Ezzel ugyanis azoknak a településeknek a gondjai is megoldódhatnának, amelyeknek az általános iskolai tanulói ma még senkinek _ nem kellenek. sorsuk azoknak a romaiskoláknak, mint a tarnabodi vagy a tarnazsadányi, amelyeknek a diákjait ma senki sem akarja fogadni? Ezért vetődött fel, s tartom magam is elfogadható megoldásnak egy térségi oktatási központ kialakítását. Erre a Dunántúlon már több, megfelelően működő példa is akad. Ez a mi esetünkben azt jelentené, hogy a kistérség központjában, vagyis Hevesen kellene létrehozni egy olyan csúcsszervet, amely összefogná a térség iskoláit. Ez nyilván egy adminisztratív központ lenne, ám a mostani kaotikus, bizonytalan állapotokhoz képest jóval több stabil pontot biztosítana. Például azoknak a tanároknak, akiknek ma nincs ki az óraszámuk, lehetőségük lenne más iskolákban letanítani a hiányzó órákat. Persze, ebben az esetben viszont az a kérdés, hogy hány pedagógus tudná az iskolák közötti ingázást megoldani vagy vállalni... Együttműködő dél-hevesi iskolák elsőként a térségben a hevesvezekényiek döntöttek úgy, hogy az alsó tagozatukat átviszik a Hevesi Körzeti Általános Iskolába Ezt követően a tarnaszentmiklósiak kötöttek megállapodást a kiskörei Vásárhelyi Pál Általános Iskolával, ahová szeptembertől a felsősök járnak. Az erki önkormányzat a viszneki- ekkel hozott létre társulási szerződést, itt az előbbi iskolájának felső tagozata utazik majd. Pély Jászkisérrel társult, ez esetben a pedagógusokat utaztatják. Török Margit szerint Tenken jelenleg egy a biztos: a nyáron egyeztetéseket kezdenek a szülőkkel, hiszen a testület úgy foglalt állást, hogy az 1-6. osztályt semmiképp nem adják át másnak. Ugyanakkor az elsősök létszáma miatt szinte már az is bizonyosnak látszik, hogy a nyolcosztályos általános iskolában csak hét csoportot tudnak indítani. Hal- és vadsiités szarvasbőgés közepette vadásznap Gazdag kínálattal várták a természetkedvelőket a szervezők A népszavazás nem segít a kórház problémáin Először rendezhette Tárnáméra a megyei vadásznap programját a strand területén. A 16. alkalommal megtartott egész napos esemény felvonulással, vadászkürtösök térzenéjével és a vadászhimnusz akkordjaival kezdődött. Nem hiányozhatott a programok közül a vad- és halételfőző verseny, amelyet - Korózs Lajos országgyűlési képviselő vezetésével - szakavatott zsűri minősített. Abszolút első lett az Aszóvölgyi Vt., különdíjat kapott Birincsik Gyula szakács. A legszívélyesebben kínáló csapat a Diána Vadászhölgyek Klubja lett, a legszebben tálaló a Szőlőskerti volt. A levesek kategóriSokan voltak kíváncsiak a vadászkutyák bemutatójára is a kastélykertben ájában győzött a Tarnamente Vt., második lett a Tarnóca Vt. A legfinomabb apróvadételt a viszneki-nagyfügedi csapat tálalta, a nagyvad kategóriában a visontaiak győztek. A legjobb sült a Domoszló-Kisnána csapaté lett, különdíjat kapott Sziklai Hajnalka Tarnaörsről, a legjobb ízkombinációért a Tiszatáj Vt. részesült elismerésben. A programok sorából nem hiányozhatott az új vadászok fogadalomtétele, a szarvasbőgés- és állathang-bemutató, s a vadász- íjász-verseny sem. A Szent Hubertusz-misét Urbán Imre atya celebrálta. A rendezvényt kiállítások, közönségprogramok színesítették. ■ Folytatás az 1. oldalról A hiány a biztos által javasolt lépésekkel 500-600 millióra csökkenthető, ám a folyamatosan veszteséges gazdálkodás ezzel jövő januártól nem áll meg. Struktúraváltásra, tőke bevonására van szükség. A kórház ügyében először a kilencvenes évek elején, majd 1999- ben vetődött fel a funkcionális privatizáció gondolata. Ezt a közgyűlés akkor nem támogatta. Az eltelt időszakban az önkormányzat háromszor váltott vezetést a kórház élén, azonban a szükséges változások elmaradtak. Sós és Merczel szerint a mai szituációban két megoldás lehetséges. Az első: a kórház marad önkormányzati kezelésben, egyidejűleg konzerválódik a jelenlegi helyzet. A második: a kórház működtetését - a tulajdon önkormányzati kézben tartásával - meghirdetik, és a legjobb ajánlatot tévő céggel, egy alaposan előkészített szerződés szerint biztosítja a megye az intézmény működését, fejlesztését, a betegek jobb ellátását és a kórházi dolgozók munkafeltételeit. A sajtótájékoztatón elhangzott az is: négy hazai forrású pályázati rendszerből szűkebb hazánk 93 pályázaton több mint 551 millió forint támogatást kapott termelő- és humáninfrast- ruktúra-fejlesztésekre. ■
