Heves Megyei Hírlap, 2007. június (18. évfolyam, 126-151. szám)
2007-06-29 / 150. szám
4 HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2007. JÚNIUS 29„ PÉNTEK KÖRKÉP Újra nyeregbe szállnak a gyerekek Orfíín élmény A harmadik országos találkozót is a Baranya megyei lovasparadicsomban rendezik meg Idén is szinte folyamatos lovaglási lehetőségekkel, hagyományőrző kézműves foglalkozásokkal, látványos bemutatókkal várják a részt vevő fiatalokat Jó hír a lovaglás szerelmeseinek, hogy a 3. Országos Gyermek Lovastalálkozónak is Qrfű adhat otthont, ráadásul,a korábbi három helyett idén már öt napon át fogadja látogatóit a lóbarát rendezvényei révén immár a határon túl is népszerű tábor július 4-e és 8-a között. Mint Gonda Tibortól, a találkozó főszervezőjétől megtudtuk, a rendezvény minden eddiginél gazdagabb programmal - szinte folyamatos lovaglási lehetőségekkel, hagyományőrző kézműves foglalkozásokkal, látványos bemutatókkal és tucatnyi szórakoztató és kísérő eseménnyel - várja a részt vevő fiatalokat. Igazi csemegének ígérkezik többek között a honfoglalás kori, illetve a western lovasbemutató, valamint a spanyol lovasiskola, illetőleg egy kaszkadőrcsapat bemutatkozása. A részletes programról a www.gyereklovas.hu honlapon is lehet tájékozódni. A Magyar Turizmus Zrt. tavalyjúlius 6-a és 9-e között rendezte meg második alkalommal az Orfűi Gyermek Lovastalálkozót, a hatalmas sikerű nyitórendezvényre az ország minden területéről érkeztek gyerekek. Az itt töltött idő alatt a táborlakók a régió lovas kultúráját legjobban bemutató produkciókat tekinthették meg a lovas íjászattól a fergeteges betyár show-ig, de érdekes volt a somogysárdi rendőrló-kiképző központ attrakciója is. A találkozó csúcspontja a gyerek lovas ki-mit-tud volt, amelyen a játékos ügyességi próbákon túl lovas elméleti tudásukat is összemérhették a csapatok. A találkozó további fejlődését garantálja, hogy 2007 a lovasturizmus éve Magyarországon. Biztató, hogy a megye ifjúsági lovastáboraiban évente ezernél is több gyerek vesz részt, a vendégéjszakák száma meghaladja a hatezret, és folyamatosan bővül. Lóska János, a Magyar Lovas Turisztikai Szövetség elnökének álláspontja szerint sehol az országban nem találtak az orfűinél elhivatottabb, a szervezés emberi és anyagi hátterének megteremtéséért is minden áldozatot meghozó, közösséget. Az elnök úgy véli, hogy a gyerekek adhatják a lovasturisztikai ágazat jövőbeli ügyfeleit, így természetesen az idei találkozóra is eljön. Mivel a lovaglás a gyermekek, a gyerekes családok körében a leginkább népszerű az országban, a Magyar Turizmus Zrt. a Magyar Lovasturizmus Szövetséggel együttműködésben ebben a körben indított idén programot a lovas idegenforgalom népszerűsítésére. A ló iskolába megy című projekt keretében kiskönyvet adnak ki a lovaglás legfontosabb ismereteiről, az elvárt színvonalnak megfelelő minősített lovardákról, illetőleg a kapcsolódó idegenforgalmi lehetőségekről, értékekről. Az oktatási programnak és az orfűi lovastalálkozóknak is köszönhető, hogy a lovaglás egyre kedveltebb a fiatalok, különösen a gyerekek körében, amit jól mutat a nyári lovastáborok népszerűsége is. Ma már egyre többek számára nyilvánvaló, hogy a lovaglás - nem csak a felszerelést, hanem a kapcsolódó ellátást tekintve is - nem megfizethetetlen turistahobbi, mindent összevetve olcsóbb például a téli sítúráknál. Összefogtak a lovasok A GYÓGY- ÉS TERMÁLVÍZRE alapuló turisztikai szolgáltatókhoz hasonlóan a régióban a lovas ágazatban is megalakították összefogásukat az aktív, a fejlesztések iránt elkötelezett vállalkozások. Mivel a Dél-Dunántúlon elsősorban Baranya és Somogy megyében van nagy hagyománya a lovas idegenforgalomnak, így az összefogás tagjai is Pécs, Mo hács, Siklós, Dunaszekcső és Kaposvár környékéről kerültek ki - tájékoztatott az új kezdeménye zésről Gonda Tibor, a Dél-dunántúli Regionális Lovasturisztikai Egyesület elnöke. A tizenöt ALAPÍTÓVAL megalakult összefogás az első lépcsőben a szolgáltatók kínálatának közös népszerűsítését - prospektust, vásári részvételt, internetes értékesítést - tervezi és végzi, a későbbiekben a szakmai képzésben, illetőleg a lovardák minősítésében is szerepet vállai országos viszonylatban szakmai szinten mindig példaként említik a dél-dunántúli régió lovas vállalkozóinak összefogását A megjelenésben, értékesítésben való együttműködésük kiteljesedését követően a jövő évtől nagyobb lélegzetű, a lovardák küllemének, szolgáltatásainak minőségét javító fejlesztésre készülnek, amelyre jelentős összegű pályázati forrásokat remélnek a ROP keretében. Kiemelkedőek Heves megye fejlesztési lehetőségei 2010-ig régiós programok Segítségükkel jelentősen javíthatók a gazdasági, s az életminőséggel összefüggő feltételek mrd FT 90 A prioritástengelyek forrásösszetétele □ Heves megye 2007-2008 M Észak-magyarországi Régió 2007-2008 ül Heves megye 2009-2010 Észak-magyarországi Régió 2009-20)0 Észak-magyarországi Régió 2007-20)3 Hazánknak az Európai Unióhoz történt három évvel ezelőtti, 2004. május 1-jei csatlakozása óta az első, úgynevezett csonka ciklusban Heves megye jól szerepelt az európai uniós forrásokért kiírt versenyben. Ezt a megállapítást természetesen adatokkal is alátámasztja Sós Tamás szocialista országgyűlési képviselő, a Heves Megyei Közgyűlés elnöke, aki egyben az Észak-magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács (ÉMRFT) társelnöke is. Eszerint a szűkebb hazánkból küldött 1419 pályázatból 479-et tartottak támogatandónak az uniós programok döntéshozói, mégpedig 26 milliárd forinttal. Ennek révén térségünkben több mint 60 milliárd forint értékű beruházás valósult meg. A három esztendő alatt az EMRFT-ben 24,3 milliárd forint fejlesztési forrásról döntöttek, amiből 6,44 milliárd forint jutott megyénknek.- A Heves megyében élőket főleg az foglalkoztatja, hogy milyen fejlesztések várhatók. Erről milyen képet alkotható?- AII. Nemzeti Fejlesztési Tervben 2007-2013 között az uniós lehetőségek közül az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból áll rendelkezésre mintegy hétezermilliárd forintos forrás. Az Új Magyarország Fejlesztési Programban közel 1403 milliárddal lehet számolni. Ezek már a magyar társfinanszírozásokat is tartalmazzák.- Ebből megyénk lakóit nyilván az Észak-magyarországi Sós Tamás: Megyénkben 60 milliárd értékű beruházás valósult meg, s további jelentős források állnak rendelkezésre Operatív Programban (ÉMOP) szereplő iegfontosabb lehetőségek érdekelhetik leginkább. Melyek ezek?- A mellékelt ábrák jelzik leginkább, hogy elsődlegesen mely célokra kívánjuk fordítani az uni- ós forrásokat. Ehhez persze az szükséges, hogy az operatív programok akciótervekké formálódjanak, s tartalmazzák azokat a feltételrendszereket, intézkedéseket, amelyekből a pályázati kiírások megfogalmazhatók. Egy- egy intézkedés (pályázati kiírás) megszabja a célokat, a hozzá tartozó pénzügyi keretet, illetve annak éves bontását Indokolja az időszerűséget, a fontosságot, leírja a támogatható tevékenységeket, a lehetséges kedvezményezetteket, az érintett földrajzi területet. Mindemellett magában foglalja a támogatások formáját, mértékét, végül az elvárt eredményeket és azok hatásait.- Hol tart most az európai uniós források megszerzésére való felkészülés?- Az ÉRMFT az akciótervet és az abban felsorolt prioritásokat, intézkedéseket idei június 22-i ülésén elfogadta. Ezután az Irányító Hatóság véglegesíti a régiók operatív programját. Ezt követően az akciótervek brüsszeli jóváhagyására kerül sor, ami után indulhatnak a pályázati kiírások. Az akciótervek megvalósulását az ÉRMFT folyamatosan értékeli, a szükséges módosításokat is elvégzi. A turisztikai potenciál erősítésénél kiemelt projektekként kezelendők az egy- milliárd forint feletti értékű beruházások. A kerékpárutak is itt pályázhatók például, ha ezek turisztikai területeket tárnak fel, kötnek össze. A településfejlesztés során érdemes az agrár- és vidékfejlesztési programokat is figyelni. A humán közösségi infrastruktúra fejlesztése során az alapfokú oktatás erősítéséhez érdemes integrált fejlesztésben gondolkodni, hiszen ebben az esetben 500 millió forintos támogatás is elérhető.- Hogyan lehet forrásokhoz jutni? A 2007-2008-ra tervezett pályázatok 1. A versenyképes helyi gazdaság megteremtése 2. A turisztikai potenciál er& sítése 3. A településfejlesztés 4. A humán közösségi infrastruktúra fejlesztése 5. A térségi közlekedésfejlesztése- A kiemelt projektek jól előké- szítetten szinte azonnal indíthatók, főleg ha a beruházási érték legalább egymilliárd forint. Kiemelt projekt valóra váltását javasolhatja a regionális fejlesztési tanács, az ágazati miniszter és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség. Ezekről a projektekről a kormány dönt. Van kétfordulós eljárás is, amikor első fordulóban egy egyszerűsített projekttervet nyújtanak be. Ezután sor kerül a javaslat részletes kidolgozására, a műszaki tervek, engedélyek készítésére, beszerzésére. Végül a második fordulóban születik döntés. A harmadik megoldás esetében, az egyfordulós, nyflt eljárásnál kizárólag részletes projektjavaslatokat szabad benyújtani. Nagy valószínűséggel szeptemberben jelennek meg a pályázati kiírások, amelyek az Észak-magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség honlapján, a www.norda.hu címen érhetők majd el. Információkkal, tanácsadással a Heves Megyei Terület- fejlesztési Ügynökség Kht. munkatársai is készséggel állnak az érdeklődők rendelkezésére. ▲ Operatív Programok (OP) Rövidítés Indikativ keret Gazdaságfejlesztés OP GOP 690,0 Közlekedés OP KÖZOP 1703,2 Társadalmi megújulás OP TÁMOP 966,0 Társadalmi infrastruktúra OP .......TIOP 5 38,9 Környezet és energia OP KEOP 1140,0 Államreform OP ÁROP 40,9 Elektronikus közigazgatás OP EKOP 99,8 Nyugat-dunántúli OP NYDOP 128,3 Dél-alföldi OP DAOP 207,1 Észak-alföldi OP ÉAOP 269,6 Közép-magyarországi OP KMOP 419,0 Eszak-magyarországi OP EMOP 249,9 Közép-dunántúli OP KDOP 140,5 Dél-dunántúli OP DDOP 195,0 Végrehajtás OP VOP 87,2 EMOP 2007-2013. közötti időszak forrásmegoszlása a prioritástengelyek között 271 Ft/tuío, 2007« iron j~j 4 versenyképes helyi gazdaság 1 megteremtése (41,75 mrd Ft) D 4 turisztikai potenciál erősítése (60 mrd Ff) M térségfejlesztés (82 mrd Ft) 21% |—| Humán közösségi infrastruktúra 1 fejlesztése (29 mrd Ft) E Térségi infrastruktúra fejlesztése M Technikai segítségnyújtás (10,374 mrd Ft) 28% 23%
