Heves Megyei Hírlap, 2007. május (18. évfolyam, 101-125. szám)
2007-05-23 / 119. szám
2007. MÁJUS 23., SZERDA - HEVES MEGYEI HÍRLAP HEVES, KISKORÉ ES KÖRZETE 5 Megtalálták a falu erős emberét és a legügyesebb háziasszonyát Igazi fesztíváli hangulatban telt el a nemrég megrendezett hagyományos falunap Boconádon. Az érdeklődőket elsőként az óvodások, majd az iskolások szórakoztatták, őket az Őszirózsa nyugdíjasklub tagjai követték műsorukkal. Az esemény szervezői délben az egész falu lakosságát meginvitálták egy jó adag babgulyásra, majd folytatódott a programok sora: a tűzoltók bemutatóját követően családi focibajnokságot rendeztek, a fiatalok pedig tojást festhettek, lovagolhattak. A nap érdekességének számított az a vetélkedő, amelyen a falu legerősebb emberét, illetve a legügyesebb háziasszonyát keresték. Az előbbinek járó címet - immár második alkalommal - Urbán Péter vitte el, aki egyaránt a legjobbnak bizonyult zsákemelésben és a petrencés rúd kitartásában. A nők vetélkedésében többek között söprögetésben, talicskatolásban kellett jeleskedniük a résztvevőknek, de az is számított, hogy milyen szépen hímzett kötényt visel a ház asszonya. Az idén Raab Anetta szerezte meg az elsőséget. ■ Ha én dönthetnék lévai aranka, Hevesvezekény - Mint háromgyermekes szülőt, engem főként az ő sorsukkal összefüggő kérdések foglalkoztatnak. Az olyan óvodáskorúaknak, mint a legkisebb, modern játszóteret létesítenék. Az alsó tagozatos gyerekemet az érinti, hogy megszűnik az iskola, s Kiskörére vagy Hevesre járnak majd. Ha dönthetnék, az utóbbit választanám, legidősebb testvérük is oda jár gimnáziumba. Háziasszonyként azt hiányolom, hogy helyben nem lehet friss húst kapni, a városba kell utazni érte. Ami a közlekedést illeti, este elég reménytelen el-és ideutazni: 18.20- kor jön, s 19 órakor indul az utolsó buszjárat. Ez azoknak gond, akik máshová járnak dolgozni. Itt ugyanis nincsenek megfelelő munkahelyek, pedig nagyon kellenének a megélhetéshez. ■ Mínuszok támadtak a fákra fagykárok Egymilliárdos terméskiesést okozott a kemény lehűlés Kilátástalan helyzetbe kerültek a térségi termelők, miután a mostoha időjárás miatt odalett az idei termés a Heves környéki gyümölcsösökben. Szilvás István- Nem tudom, mi lesz, nem tudom... - méregeti az almafák ágait Kiss József. - Nagy a baj a gyümölcsösökben. A hevesi Agroroyal Kft ügyvezetője azt jelzi ezzel, hogy az Erdőtelek széléig húzódó 1200 hektáros térségi ültetvényekben több mint egymilliárd forint kárt okozott az április végi lehűlés.- A szokásosnál két héttel korábban indult be a vegetáció, az általában április 9-12. között beköszöntő fagy viszont később jött. Hajnalban mínusz hat fok volt akkoriban, így odalett a termés 90 százaléka. Ilyen még nem volt, amióta csak létezünk- érzékelteti a helyzet súlyosságát az ügyvezető. Az 1993 óta működő, s a 600 hektáron gazdálkodó kft.-ben meggyet, almát, szilvát, barackot, körtét termesztenek, de van cseresznyésük is. Náluk mintegy kétszázan élnek ebből, szüretkor további 4-500 idénymunkást alkalmaznak.- Tőlünk a meggy száz, az őszibarack 40 százaléka, a szilvának pedig a kétharmada ipari feldolgozásra kerül, a cseresznye 80 százalékát piaci értékesítésre viszik el. Ezzel az idén nem számolhatunk, csak az árbevétel tetemes kiesését könyvelhetjük el - mondja Kiss József, aki most azon gondolkodik, hogy miként lehetne enyhíteni a kárt.- A magángazdálkodók közül sokan ott tartanak, hogy eladják a föld egy részét, így próbálják menteni a maradékot. Mi ezt nem tehetjük meg. Csökkenthet- nénk a dolgozók számát, vagy eladhatnánk néhány gépet, de akkor jövőre kivel és mivel műveljük meg a területet. Az ültetvényt nem lehet elhanyagolni, mert egykettőre tönkremegy. Ha egy-egy részre akadna is vevő, ma az eredeti értékének a 20-30 százalékát adnák érte. A károsult magángazdálkodók között sok a nyugdíjas, de a terméskiesés érzékenyen érinti majd a felvásárlásból, a szállíA tavaszi fagyban a fák nem károsodtak, rendben növekednek, gyümölcs híján azonban túlhajtanak az ágak mutatja Kiss József, aki szerint a gazdák most már a jövő évi termés megmentéséért dolgoznak tásból és a feldolgozásból élőket is. A kft. és a kistermelők nem rendelkeznek biztosítással. Jégverésre lehet, a fagykárra viszont nemigen tudnak kötni. Ha mégis, akkor a biztosítók teljesítheteüen feltételeket szabnak.- A biztosítási díj 20 százalékra rúg, ráadásul a várható termés értékének a 30 százalékáig önrészt kell vállalni. Ez azt jelenti, hogy csak az azon felüli kárt téritik meg. Ilyen kötelezettséget nem tudunk vállalni - jegyzi meg a szakember, aki megemlíti: létezik ugyan a nemzeti kárenyhítési alap, ám ez sem oldja meg a gondokat.- A gyümölcsös egy-egy hektárja után 3000 forintot kell befizetni, ehhez az állam ugyanany- nyit tesz hozzá. A pénzt ott fizetik, ahol kár van, de mi van akkor, ha az egész országot ilyen természeti csapás éri. Tüdomásom szerint eddig mindössze 900 millió gyűlt össze, mi jut ebből egy-egy termelőnek... Kiss József a Cziglernek nevezett részen lévő 20 hektáros, hét éve ültetett almásban mutatja, hogy a fák, a levelek nem károsodtak, csak a virágok fagytak le. Elvétve látni egy-egy aprócska termést. A fák növekedése nem állt le, az ágak túlhajtanak, ezt zöldmetszéssel, gyökérvágással lehet korrigálni.- Egy üyen fa átlagosan tizenöt kilót adott volna. Ezekkel már nincs mit tennünk - mondja a szakember, aki hozzáteszi, hogy a kiesést a fagy által megkímélt Dunántúlról, s zömmel német és lengyel importból pótolja majd a piac. - De ez rajtunk nem segít, nekünk most az a dolgunk, hogy megmentsük a jövő évi termést. ■ Akárcsak a társaság, a magántermelők zöme sem rendelkezik biztosítással. A dióültetvényből remélt tisztes haszon az idén elmarad hosszú távon gondolkodott a hevesi orosz péter, amikor jó egy évtizede diófával ültette be azt a tizenöt hektáros területet, amelyen gazdálkodik. Ezek a gyümölcsfák átlagosan két tonnát adnak ám az idén - bár a dió gond nélkül vevőre találna - nem remél hasznot belőlük a nyugdíjas férfi. A termés 90 százaléka ugyanis elfagyott A gazdálkodó befizette a nemzeti kárenyhítési alapba a hektáronkénti 3000forintot, de nem tudja, hogy mikor és mennyit kap majd vissza onnan. Most abban bízik, hogy jövőre megmarad a termés. Trófeagyűjtemény az egykori iskolának erdőtelek Sajátos és rendkívül értékes ajándékot kapott az idei madarak és fák napja alkalmából a Mikszáth Kálmán Általános Iskola. A település szülötte, az Eötvös Loránd-díjas nyugalmazott gyárigazgató, Tari Miklós ugyanis az egykori alma maternak ajándékozta gazdag trófeagyűjteményét A diákok az ebből az alkalomból rendezett természetismereti vetélkedő keretében vették át a tanulmányaikat segítő kollekciót. Az egész falunak szóló kisebbségi rendezvények pély Az újonnan megválasztott kisebbségi önkormányzat tagjai úgy döntöttek, hogy nemcsak a romákat, hanem a falu egész lakosságát meghívják a rendezvényeikre. Elsőként jó hangulatú bált tartottak, majd gyermekmajálist szerveztek. Bónisné Rafael Noémi elnök azt tervezi, hogy pünkösdkor közös sátoros pörköltfőzésre és ebédre invitálják meg a helybelieket. A település eredetét idézi a Bodzafesztivál boconád Hangulatos Bodzafesztiválra várják június 2-án a szülőket, a nevelőket és a gyerekeket a település eredetére emlékeztető esemény szervezői. A művelődési központban sorra kerülő rendezvényen dalokkal, táncokkal és kisebb jelenetekkel tarkított műsorral szórakoztatják az érdeklődőket az általános iskola tanulói. A továbbiakban kézművesfoglalkozások, játékos vetélkedők várják a gyerekeket. Körzeti oldalaink heti menetrendje HÉTFŐ ESEK KEDD PÉTERVÁSÁRA ►SZERDA HEVES, KISKÖRE CSÜTÖRTÖK FÜZESABONY PÉNTEK GYÖNGYÖS SZOMBAT HATVAN. LŐRINCI Az oldalt irta: Szilvás István Fotó: Ötvös Imre, Lénárt Márton Tel.: 36/513-622 e-mail: rita.szuromi@axelspringer.hu Nem könnyű összefogni a közösséget elismerés Három és fél évtizede dolgozik a Vöröskereszt önkénteseként Diáknapon emlékeznek a névadó Vásárhelyi Pálra Akik folyamatosan benne vannak, azok a megmondhatói, hogy sehol sem könnyű manapság közösségi munkát végezni. Amire néhány évtizede szinte egyetlen szóval mozgósítani lehetett az embereket, azért ma többször is végig kell talpalni a települést. így van ezzel a tiszanánai Tóth Tiborné is. Bizony, menni kell, ha véradást tervezünk, vagy ha az árvízkárosultaknak szeretnénk például adományokat gyűjteni - mondta a helyi vöröskeresztes alapszervezet titkára. A vékony, megnyerő modorú asszony valaha általános ápolónőnek tanult, így elődjének, Oláh Istvánnénak nem volt nehéz dolga, amikor 1972-ben segíteni hívta az éppen esedékes véradáskor. Akkoriban évente kétszer 130-140 donor tartotta tű alá a karját.- Napjainkban háromszor van nálunk kihelyezett véradás, amelyekre 40-50 embert tudtunk mozgósítani. Ha csak tehetjük, így például jövőre, kis ünnepségen köszöntjük mind a többszörös, mind pedig az új véradókat - említette. Falujában Tóth Tiborné - aki egyben a Heves területi szervezet vezetőségi tagja is - dr. Molnár Mihály elnök mellett csaknem nyolcvan aktivista támogatására számíthat Az ifjú vöröskereszteseket például Ujj Zoltánná Tóth Tiborné titkárt immár második alkalommal tüntették ki tanárnő fogja össze az iskolában. A fiatalok az utóbbi időben csecsemőgondozásban értek el szép eredményeket a különböző versenyeken. Mások a nagycsaládosok, az egyedülállók ellátásában segédkeztek. Mint Tóth Tiborné tervezi, a közeljövőben a felnőtteknek, valamint a helyi varroda dolgozóinak szeretnének elsősegélynyújtó tanfolyamot szervezni.- Ebben az ügyben is bizakodó és kitartó vagyok - mondta a szervezet titkára, akinek az idei vöröskeresztes világnap alkalmából ezért a lelkes hozzáállásáért a Kiváló Vöröskeresztes Munkáért elismerés bronz fokozatát adományozták. ■ A kiskörei általános iskola 22 éve vette fel Vásárhelyi Pál nevét, s az idén immár huszadik alkalommal emlékeznek meg névadójukról az intézményben. A tanulók, a nevelők és a szülők ezúttal május 25-én tartják meg a hagyományos diák- és gyermeknapot, amelyet - Kovács Márton igazgató köszöntője után - Szén József polgármester nyit meg. A továbbiakban gazdag program várja a kicsiket és nagyokat egyaránt. Délelőtt bemutatkoznak a néptáncosok, kezdetét veszi a kispályás labdarúgótorna, majd kiállítás nyílik a névadó életéről és munkásságáról, illetve a tűzzománc tanszak alkotásaiból. A környezet- és természetismeretben búvárkodó sulisok pedig kistérségi vetélkedőn adhatnak számot a tudásukról: Délután folytatódnak a különböző sportversenyek, a moziteremben pedig a színjátszó tanszakosok mutatják be vizsgaelőadásukat. Ezt követően, 14.30-kor a résztvevők megkoszorúzzák Vásárhelyi Pál emlékművét, majd a bitumenes pályán az ünnepélyes eredményhirdetésre gyűlnek össze a versengő diákok. * A városi gyermeknapra vasárnap délelőtt 10 órától kerül sor a moziban és a tájház udvarán, ahol bábelőadáson, vidám játszóházi programokon vehetnek részt a helybeü fiatalok. ■