Heves Megyei Hírlap, 2007. május (18. évfolyam, 101-125. szám)

2007-05-21 / 117. szám

2 HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2007. MÁJUS 21., HÉTFŐ MEGYEI KÖRKÉP POSTÁNKBÓL Hogy is van ez a vizitdíjjal? Azt gondolná az ember, hogy másfél hónappal a bevezetése után már minden illetékes tudja, mikor és mennyi vizitdí­jat kell fizetnie a betegnek. Szomorúan tapasztalom, hogy ez nem egészen így van. Félek attól is, hogy ha megírom az észrevételemet és a doktornő rám ismer, akkor a kezeléskor megbüntet majd érte. De mindegy: belevágok. Nekem is és férjemnek is igen súlyos be­tegségeink varrnak, ami miatt mindketten rendszeres gyógy­szerszedésre szorulunk. A vi­zitdíj szempontjából ezért fon­tos, hogy most már a patika­szereket három hónapra is fel­írhatja a doktor. Igen ám, csak nekünk olyan háziorvosunk van, aki - sze­rintem szabálytalanul - ugyan valóban kiállítja a receptet há­rom hónapi orvosságról, csak éppen 900 forint vizitdíjat kér el ilyenkor. Pedig nem három alkalommal megyek hozzá, csak egyszer, így nekem telje­sen érthetetlen ez az eljárás. B. lajosné, Eger LEVÉLCÍMÜNK: HEVES MEGYEI HÍRLAP SZERKESZTŐSÉGE, 3301 EGER, PF. 23. Miniszteri meghívás a daloskörnek Folytatás az 1. oldalról A katonadal-fesztivált ötödik esztendeje már bordalok is színesítik, ez is jelzi, hogy Abasár egyre büszkébb a mind kiválóbb boraira, s a folyamato­san fejlődő - most három napig egyvégtében nyitva tartó - pin­cesorára. A találkozó résztvevői itt egyebek mellett a Mátrai Bor­vidéki Borversenyen érmeket, különdíjakat nyert itókákat kós­tolhattak, no meg a falu borát, ami ezúttal Kissné Propu- sánszki Andrea 2006-os Olasz- rizlingje lett. A honvédelmi tárca által is tá­mogatott fesztiválon Szekeres Imre hangsúlyozta: láthatóan egy jó ügy mellé álltak oda. ■ Ongondoskodó elbocsátottak TÖMEGES LEÉPÍTÉS A volt munkavállalók tíz-tizenöt százaléka kerül nehéz helyzetbe Folytatás az 1. oldalról Surányi Géza megjegyezte: ko­rábban, egy-egy ilyen alkalom­mal, a munkaügyi szakemberek körében is voltak aggodalmak, hogy miként sikerült az akut szükséghelyzetet kezelni. Ilyen volt például az egri dohánygyár esete, amikor az addig különö­sen kedvező bérfeltételekkel rendelkező emberek kerültek az utcára. A jó szakképzettség mi­att azonban a többség viszonylag könnyen talált magának új ál­lást. Hasonlóképpen mindig ren­deződött a Leoni volt munkatár­sainak sorsa is. Ez jó hír lehet a most hasonló cipőben járóknak is. Az áprilisi bejelentés szerint a következő négy hónapban 330 munkahe­lyet szüntet meg Egerben a sze­mélygépjárművek számára ká­belkötegeket gyártó Leoni Hun­gária Kft. A sok betanított női dolgozót alkalmazó gyár egyéb­ként egyben a megyeszékhely egyik legnagyobb munkerő- átvevője is volt korábban a meg­szűnő vagy leépítő vállalkozá­soknak. A cég ugyanis, rende­lésállománya függvényében, az elmúlt években hol maga is elbo­csátott, hol pedig - akár pár hó­nap múltán - jelentős számú új munkaerőt vett föl. Most a ked­vezőtlen piaci előrejelzésekre, az árcsökkenésre, valamint a hazai előállítási költségek növekedésé­re hivatkozva szűkítik a gyár­tást. A leépítések után 400 fővel működő Leoninál a nagyobb szakmai gyakorlatot igénylő, komplexebb, kis szériás termék- csoportok előállítása, s az ezt ki­egészítő prototípus-gyártás és termékfejlesztés marad. Öröm az ürömben ugyanakkor, hogy a mostani létszámleépítésben érintett dolgozók részére külön programcsomagot dolgoztak ki, mely lehetőséget biztosít a törvé­nyi előírásokban szereplőnél magasabb, dupla mértékű szo­ciális juttatásra. Az Észak-magyarországi Regi­onális Munkaügyi Központ Egri Kirendeltsége és Szolgáltató Központja a céggel együttmű­ködve ezúttal is kihelyezett iro­dával nyújt segítséget a létszám- leépítésben érintett dolgozók ré­szére. Ez a tanácsadástól az új foglalkoztatási lehetőségekig, ál­lásbörzékig és szakmai átképzé­sekig terjed. A szakképzett munkavállalók könnyebben találnak új állást, ha bezár az üzem. Nehezebb azok helyzete, akik szakképzetlenek vagy idősebbek.- Eddig drámai feszültségek nélkül megoldódtak az ilyen helyzetek, sikerült megoldást ta­lálni a felmerült problémákra hangsúlyozta Lu­kács Ernő, a mun­kaügyi kirendelt­ség munkatársa. Szerinte a csopor­tos elbocsátásban érintettek túlnyomó többsége sa­ját maga talál belátható időn be­lül új munkát, csupán 10-15 százalékuk fordul hozzájuk. Ők ■ Hogy mi lenne ezres nagyság- rendű leépíté­sek esetén, azt senki se tudja megmondani. azonban gyakran halmozottan hátrányos helyzetűek, szakkép­zetlenek vagy idősebbek. Ez az arány a Hevesben szerencsére még rit­kaságnak számító 4-500 fős elbocsátás esetén sem tesz ki többet mint 40-60 új munkakeresőt. Ez pedig még kezelhető, ezen létszámot még képes fól- szívni a helyi munkaerőpiac. Hogy mi lenne ezres nagyság- rendű leépítések esetén, azt per­Aktív segítséget jelent a képzés és az átképzés A DECENTRALIZÁLT foglalkozta­tási alap idei keretéből Heves­ben jelentős pénzt fordíthat­nak az aktív munkaerőpiaci eszközök és programok támo­gatására. Legtöbbet, 515 milli­ót, a közhasznú foglalkozta­tásra költik Képzésre és át­képzésre 366 millió, a pálya­kezdők munkatapasztalat­szerzési támogatására pedig 186 millió forint jut. sze senki se tudja megmondani. Remélhetőleg nem is kerül sor ilyenre. Az egri regionális kiren­deltség az idén több mint 1,5 milliárd forintot fordíthat a mun­kanélküliség .csökkentésére, a foglalkoztatás bővítésére. Eger mellett a megye két má­sik nagyobb városában is voltak a közelmúltban csoportos lét­számleépítések. Ám Gyöngyö­sön a bezárt tejüzem vagy a mű­szaki gyártó telep felszámolása sem okozott feszültséget a száz­fős elbocsátosok ellenére. Hat­vanban is megoldódott az elekt­ronikai üzem termeléskorlátozá­sa nyomán előállt szükséghely­zet. Részben segítették ezt a városban újonnan megtelepedő, nem ritkán multinacionális vál­lalkozások, illetve az ingázás, a főváros közelsége. Negatív példaként pe­dig elég a tavaly felszámolt 300 éves parádsasvári üveggyár egykori dolgozóinak sorsára utalni. Az egyébként is hátrányos foglalkoz­A gyártás ment, a dohány maradt AZ EGRI DOHÁNYGYÁR 108 éves működés után 2005 márciu­sában zárta be végleg a ka­puját, a termelés pedig már az előző év végére megszűnt A Philip Morris Magyaror­szág Kft Berva-völgyben ki­épült központi raktárbázisán több mint 50 embert foglal­koztatnak, az értékesítésben 87 pozíciót ajánlottak fel a volt dohánygyári dolgozók­nak, 137-en pedig az átkép­zést vették igénybe. A cég megszűnésekor a dolgozói lét­szám 340fő volt. A megszű­nés okaként a Philip Morris az infrastrukturális fejlesztés szűkösségét hangsúlyozta a nyilvánosság előtt tatási helyzetű térségben mint­egy 400, részben speciális üveg­ipari szaktudású, részben szak­képzetlen munkavállaló került nehéz helyzetbe. „Tésztásokra” emlékeztek a fesztivállal derelye Szakértők bírálták el az egyedi receptekből készült finomságokat Az idén Göncre költözik a Kepes Művésztelep Az idén negyedik alkalommal tartották meg a nagytályai falu­napot. A községben már hagyo­mánnyá vált rendezvényt ebben az évben igyekeztek kibővíteni, így lett belőle az első derelye- fesztivál - mondta a szombaton lezajlott esemény kapcsán Lo- vasi Ferenc polgármester. 1552-ben az Éger ostromából kivonuló törökök felperzselték, majd 1596-ban teljesen elpusztí­tották a települést, amely csak­nem 180 évre néptelenné vált. 1771-1772-ben költöztek be né­met telepesek Würtembergből, Sziléziából, Würzburgból, Mainz- ból, Bajorországból, Porthumból, a Frank hercegségből és Aldebrő- ről. A svábokat köztudottan „tész­Főzőverseny is várta a falunapra kilátogatókat Nagytályán tásoknak” titulálták a környék­beliek. Ez adott alkalmat a dere- lyefesztivál megrendezésére. Aldebrőről, Noszvajról, Kom- poltról, Vecsésről és Makiárról jelentkeztek vállalkozó kedvű csapatok, hogy összemérjék de- relyefőző tudásukat a három nagytályai csapattal. A helyszí­nen, egyedi receptek alapján el­készített ínyencségeket szakér­tői zsűri bírálta el. A derelye mellett hagyomá­nyos bográcsgulyással is várták ebédre a vendégeket. A remek ételek mellé a környék díjnyertes boraiból fogyaszthatott a közön­ség. Az estig tartó műsor sztár­vendége Koncz Gábor Kossuth- díjas színművész volt. ■ A szerveződő V. Kepes György Művésztelepről Szurcsik József, az egri Eszterházy Károly Főisko­la rajz tanszékének vezetője tájé­koztatta lapunkat. Elmondta: számos újítást valósítanak meg az idén, melyek közül a leglénye­gesebb, hogy a környező orszá­gokból pályázó művésztanárok és hallgatóik ezúttal a Borsod megyei Göncre költöznek erre a két hétre.- A gönci telepen kitűnő lehe­tőségeink lesznek a hagyomá­nyos és a vadonatúj technikák öt­vözésére - fogalmazott a tanszék- vezető. Hozzátette: a hét végén járt le a pályázatok beadásának határideje, s mintegy 35 résztve­vőre számítanak az augusztus második felében zajló alkotói együttlét során. A tanárok mel­lett az Idén is itt lesznek a hall­gatók. Ez úgy történik, hogy a pá­lyázó művésztanároknak két-két diákot kell majd kiválasztaniuk.- Az ötödik alkalommal meg­rendezendő művésztelep válto­zatlanul nagy hangsúlyt helyez a Kepes-hagyatékra, ez adja szá­munkra az alapot. Témánk pedig az „ütköztetés” lesz az idén - ha­tározta meg a tartalmi szempon­tokat Szurcsik József. A művészteleppel egy időben Egerben, a Líceum folyosóján és a felújított kápolnában egy, a résztvevők munkáiból összeállí­tott kiállítást is megtekinthetnek az érdeklődők. ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom