Heves Megyei Hírlap, 2007. május (18. évfolyam, 101-125. szám)
2007-05-14 / 111. szám
4 :í^ Hét év óta most először csökken a lakáshitelek állománya A legfrissebb adatok szerint jelentős változások következtek be az elmúlt hónapokban a lakáspolitika, pontosabban a lakásfinanszírozás területén. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint ugyanis idén márciusban, hét év óta először, csökkent - a februárihoz képest pontosan 23 százalékkal, mintegy 5,2 milliárd forinttal - a lakosság által lakáscélra felvett hitelek állománya. ■ A forint mostani ereje a lakosság bizalmát tovább erősíti. A lakáscélú hiteleken belül a támogatott hitelek aránya már csak 23 százalék. A kedvező kamatok miatt még mindig szinte kizárólag svájci frankban adósodnak el a hitel- felvevők, s a forint mostani ereje a lakosság bizalmát még fokozza is az ilyen hitelek iránt. A támogatás nélküli (ebben az esetben elsősorban svájci frank alapú kölcsönök- ről beszélhetünk) hitelek irán- ' ti igény tovább növekedett. A piaci alapú hitelek átlagos nagysága 5,6 millió forint. Most már ezeknél a hiteleknél magasabb az átlagos hitel- nagyság, mint az új lakásokhoz felvehető támogatott kölcsönök esetében. A jövőre bevezetendő ingatlanadóról szóló törvény tárgyalása és elfogadása már az év második felében éreztetheti hatását. Az elemzők szerint ekkor azonban két egyidejű tendencia érvényesülhet: egyfelől az eladók megpróbálják majd beépíteni a lakásárakba az ezzel kapcsolatos többletkiadásokat, másfelől pedig az adó csökkenő forgalmat és bővülő kínálatot, s így árcsökkenést eredményezhet. ■ A Remenyik Középiskoláért Alapítvány köszönettel fogadta a 2006-os évben felajánlott 1 %-OS támogatást. Továbbra is várjuk felajánlásukat. Adószám: 18579428-1-10 _ Számlaszám: 61900019-13100076 MEGYEI KÖRKÉP HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2007. MÁJUS 14., HÉTFŐ Belefér az Árpád-sávos zászló is holokauszt-emlékezés Az én liberalizmusom többet elbír - mondja Székely Gábor Székely Gábor: A magyar társadalomban a kirekesztés és a rasszizmus még mindig benne van A nagy ünnepeken a templomudvarban csak egyedül voltam, annyira nem maradt gyerek - idézi a múltat az 1948-ban Egerben született Székely Gábor. Kovács János A főváros korábbi főpolgármester-helyettese, a Szerencsejáték Zrt. vezérigazgatója a Holocaust Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény Közalapítvány kuratóriumi elnökeként Eger régi zsinagógájában Auschwitz Album Rólunk, nekünk, nélkülük... címmel nyflt kiállítás első vidéki bemutatóján emlékezett az elpusztított helyi közösségre.- Az egri zsidóság, az egykori virágzó közösség, amely oly fontos szerepet játszott a kisváros életében - vidéki sorstársaihoz hasonlóan -, eltűnt. 1944. június végéig a főváros kivételével gyakorlatilag az egész országban lezajlottak a deportálások.- Egriek valóban nagyon kevesen jöttek vissza. Inkább a környező falvakból érkeztek sokan túlélők, akik egyedül maradva már nem mentek vissza oda, ahonnan a családjukkal együtt elvitték őket Maradt egy kétszáz fős közösség, amennyire emlékszem, 1957-ig, akkor aztán nagyon sokan kivándoroltak. Gyakorlatilag csak az öregek maradtak.- Személyesen nem élte meg a vészkorszakot, ám családját közelről érintette a holokauszt. Müyen hatással volt mindez az ön életére?- Édesapám és édesanyám is egri, s mindketten holokauszt- túlélők. Ők felnőtten élték át az eseményeket, apám 1898-as, anyám pedig 1915-ös születésű. Mind a kettőjüknek volt családja a háború előtt is. Apám feleségét és a két lányát, ezenkívül a testvérét is elvitték Auschwitzba, ahol meggyilkolták őket. Anyámnak nem csak a szüleit és a testvérét deportálták, hanem az egész családot. Nem jöttek vissza. Apám és anyám túlélőként a háború után házasodtak össze. Tehát én első generációs holokauszt-gyermek vagyok. Ennek a megélése elég bonyolult az én esetemben, hiszen egy viszonylag vallásos, hagyományőrző családban nőttem fel, és sok más, hasonló helyzetű családdal ellentétben nálunk szó volt arról, hogy kivel mi történt a háborúban és Auschwitzban. De velem ezt a tragédiát igazán nem éreztették.- Nem csak a családján keresztül ismerője a vészkorszaknak, kuratóriumi elnökeként hivatalból is „gazdája” az emlékezésnek. Egy olyan történelmi eseményre, melyről Heller Ágnes filozófus azt mondja, hogy tökéletesen fól- foghatatlan, irracionális, és kívül van a történelmen.- Igen, fólfoghatatlan. A mai napig sem értem azt, hogy mikéntjuthat bárki eszébe - mondjuk maradjunk az én két testvéremnél - egy 12 és egy 16 éves kislányt elvinni az otthonából, fólrakni a marhavagonokba és el- gázosítani. Hogy tud ellenség lenni két gyerek? Szerintem a felnőtt sem ellenséges addig, amíg vele szemben nem ellenségesek. De a gyerek vagy a nagyon öreg ember...? Elvitték például Egerből a 94 éves ortodox rabbit. Akinek tényleg csak a vallás és annak tanítása volt az élete. Ő hogyan tudott ellenség lenni?- Lehet-« azért tenni valamit, hogy ne váljon üressé és formálissá az emlékezés, amely egyéb más ünnepeinket is jellemzi? Hogy az üres proto- kollrendezvények helyett személyekhez, arcokhoz is lehessen kapcsolni az eseményeket, amik megérinthetik a ma emberét.- Ezen az úton igyekszünk járni a fővárosi Páva utcai emlékközpontban, egyrészt a kiállítás megpróbálja családokon keresztül bemutatni a történteket. Az oktatásban is sok személyes elemmel kíséreljük meg elérni azt, hogy a fiatalok is megérthessék és tisztában legyenek a holokauszttal és következményeivel. Ha a gyerekeket csak egy kicsit is megérinti, hogy az ember milyen borzalmakra is képes, akkor talán visszafogja őket, hogy csinálják, de még abban is, hogy egyetértsenek vele. A magyar társadalomban a kirekesztés és a rasszizmus még mindig nagyon benne van. Nehéz összehasonlítani, hogy a két háború közöttihez vagy más történelmi korokhoz képest mennyire. De ez a modern ember tudatában is sokszor jelen van. Nem is biztos, hogy a zsidókkal, hanem a cigányokkal vagy a külföldiekkel szemben. Tehát van mit tennünk.- Hogyan éli meg, amikor például zászlóvitaként pro és kontra vélemények osztják meg a társadalmat Árpád-sá- vot igenlőkre és ellenzőkre?- Az emberek érzékenységét mindig figyelembe kellene venni. De most egy személyes dolgot erről: én sokkal toleránsabb vagyok. Valószínű, hogy az én liberalizmusom egy kicsit többet elbír, ebbe nekem belefér az Árpád-sávos zászló. Ha nem fér bele, az csak azok miatt a hetven éven felüli túlélők miatt van, akiket hasonló zászlók alatt vittek el. Nekik tényleg nagyon rosszat idézhet fel. A félelmet. Akárcsak minden összeírás, népszámlálás. Még ha név nélküli is. Ebben is az az érzés van, hogy őket egyszer mér számba vették.- Ma már sokan a külvilág fe lé is vállalják a zsidóságukat, de Ön a közéletben a nagy nyilvánosság előtt is régóta így jelenik meg.- Zsidó vallású, magyar nemzetiségű embernek vallom magam. Engem vallásosan neveltek, az apám volt Egerben a hitközségi elnök. Tüdők imádkozni, ni megtartjuk a péntek estéket, mivel így neveltek. Soha semmilyen kellemetlenségem nem volt ebből, semmüyen retorzió nem ért Sem itthon Egerben, sem Pesten, sem másutt. Talán pont azért, mert ennyire vállalom, mert eny- nyire nyilvános és nyilvánvaló. Igen kevés antiszemitizmussal találkoztam életem során.- Sok szó esik arról is, hogy vajon nőtt-e az antiszemitizmus, a rasszizmus itthon az elmúlt években?- Szerintem nincs szó erősödésről. Inkább az a baj, hogy nagyon nehezen kiirtható az emberek fejéből a másságtól való irtózás. Ez egyébként általános emberi jellemző. Ugyanúgy igaz magyarra, nem magyarra, zsidóra és nem zsidóra. Csak a kul- túrember, az európai ember ezt önmagában kezelni tudja. Én sem mondom el, hogy melyek azok a társadalmi csoportok, akiket például a gondolkodásuk miatt nekem nehezebb elfogadni. Ez az én belső ügyem, magamban rendezem el.- Az egrieket is megosztotta, amikor a díszes belvárosi statusquo zsinagógát lebontották a hatvanas években, a helyén szállodát építettek, s az Ön édesapja hitközségi elöljáróként áldását adta erre.- A mi családunk ebben nagyon érintett, az én apám hitközségi elnökként kifejezetten örült annak, hogy lebontják. Nem azért, mert eltűnt innen, hanem hogy ne lehessen profán, tehát idegen célra használni. Akkor nem látszott az például, hogy abból múzeum lehet. Azt pedig nem akarta, hogy bútoráruház, török bazár legyen ott, mint például később a régebbi ortodox zsinagóga esetében. És meg kell mondanom, hogy megértettem ezért. Azt gondolom, hogy a zsidó vallásnak egy kicsit más a viszonya az épületekhez. Egy templom van, a jeruzsálemi szentély, a többi a gyülekezés háza. Apám azt mondta, ahol az emberek imádkoztak, a mindenható szeretete volt, abból ne legyen valami közönséges hely.- Úgy tűnik, hogy a város korábban mintha elfeledkezett volna arról, hogy milyen körülmények között veszítette el közel kétezer polgárát. Nem volt benne a köztudatban ez a veszteség.- Sehol nincs benne. Ezen próbálunk változtatni. A politika is azt mondja, hogy a hiányra kell felhívni a figyelmet. De hát hatvan év múltán a hiány már afelé bomlik, hogy ilyesmi meg ne történjen még egyszer. Ezért inkább a jövőt igyekszünk alapozni. ■ Az 1944-ben elhurcolt 1620 egri zsidóból 32- en tértek haza. <u-j-U Kedves Hölgyem! Tisztelt Uram! Döntsön a környezetés természetvédelem javára! Legyen támogatónk ebben az évben (is) a személyi jövdelemadója 1 százalékának felajánlásával! Adószámunk: 19142443-2-10 Minél többen ítélik támogatásra érdemesnek tevékenységünket, annál többet tehetünk az egészséges és természetes környezetért, a környezeti ártalmak okozta megbetegedések megelőzéséért, valamint a vadon élő állatok védelméért. Káli Iskola Tanulóiért Közalapítvány köszönetét fejezi ki az eddigi adományokért és arra kéri Önöket, hogy 2006. évi személyi jövedelemadójuk 1%-ával támogassák céljai megvalósítását. Az Alapítvány célja, hogy a káli iskola tanulóinak I tanórán kívüli tevékenységét támogassa. Adószámunk: 18576755-1-10 I Köszönettel: az Alapítvány Kuratóriuma (188779-213025) a Szederinda Alapítvány köszöni az előző évben nyújtott támogatást, melyet az együttes a határon túli magyar néptánctalálkozó megszervezésére fordított, és kéri, hogy ebben az évben is az SZJA i %-ával támogassa alapítványunkat. Adószám: 19135076-1-10 Köszönettel: _ Balogh Ágnes, az alapítvány | képviselője, együttesvezető | Mátraballa Alsófokú Oktatás Fejlesztéséért Közalapítvány köszönetét mond minden adományozónak, és előre is köszöni, hogy adójuk 1%-át alapítványunk működésére ajánlják. Adószámunk: 18575802-1-10 ! A Szegényeket Támogató Alap Egri Alapítványa tisztelettel kéri az adózó magánszemélyeket, cégeket, vállalkozásokat, hogy adójuk 1 %-ával szíveskedjenek támogatni kiemelten közhasznú alapítványunk célkitűzéseit: — 12 férőhelyes gyermekek átmeneti otthonának működtetése, — Rossz szociális helyzetben élő egyének, családok segítése, érdekképviselete, — Nehéz körülmények között élő gyerekek nyári táboroztatása, szabadidős programok, tanulást segítő tevékenységek szervezése. ADÓSZÁM: 19135942 1 10 f SZÁMLASZÁM: BBRT Egri Fiók 10103513-47545529-00000001 § Az Eszterházy Károly Főiskola a Lyceum Pro Scientiis Alapítványt abból a célból hozta létre, hogy • a felsőfokú szakemberképzést, • a tudományos ismeretek bővítését, • a nemzeti és az egyetemes kultúra közvetítését, •az oktatás-gazdaság kapcsolatának fejlődését felkarolja és azt támogassa. Ennek érdekében tudományos képzésre, oktatásfejlesztésre, képzésének korszerűsítésére és hallgatóinak ösztöndíjra biztosít pályázati lehetőséget. Lyceum Pro Scientiis Alapítvány kuratóriuma | Az alapítvány adószáma: 19133012-1-10 „Nyitva van az Aranykapu” Káli Óvodás Gyermekekért Közalapítvány köszönetét fejezi ki az eddigi adományokért, és arra kéri Önöket, hogy a 2006. évi személyi jövedelemadójuk 1%-ával támogassák céljai megvalósítását. Az Alapítvány célja az óvodai oktatás támogatása. Adószámunk: 18582468-1-10 Köszönettel: az Alapítvány Kuratóriuma
