Heves Megyei Hírlap, 2007. március (18. évfolyam, 51-76. szám)
2007-03-05 / 54. szám
FOTÓ: PILISY ELEMÉR 2 M EGYEI KÖRKÉP HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2007. MÁRCIUS 5., HÉTFŐ mmssm Mentességet a tűzoltóknak! Ha tűz van, riasztjuk a tűzoltókat. Ők jönnek, teszik a dolgukat, mint tették a múlt hét péntek estéjén is az EGIS gyógyszergyárnál. Később, amit hallottam a tv-ben, felháborított: munkavégzéskor, katasztrófaelhárítás közben megsérült négy tűzoltó. Társaik kórházba vitték őket, ahol fizetniük kellett a 300 Ft/fő vizitdíjat! Amikor a vizitdíj-üzetés alóli mentességre jogosultak körét kialakították az illetékesek, hogyan nem gondoltak a tűzzel harcolókra? Több ezer tűzoltó van az országban. Ők a tűzzel nem játszanak, hanem azt oltják, vagy a gépkocsiból mentik a beszorult sérültet Ha valamelyikük munkavégzés közben megsérül, az nem sürgősségi betegellátás? Soron kívül kapják meg a mentességet! K. zoltánné, Gyöngyös LEVÉLCÍMÜNK: HEVES MEGYEI HÍRLAP SZERKESZTŐSÉGEI 3301 EGER, PE 23. Nagytakarítás lesz a faluban géppel és kézzel Hamarosan elkészítik Erdőtelek köztisztasági térképét, melyben bejelöük a leginkább elszennyezett utcákat, külterületeket: Ez a térkép ad kiindtH lási alapot a márciusban kezdődő nagytakarítási akciónak, amely - különféle formákban - az év végéig eltart. Márciusban a buszmegállók rendbe tételére és a plakátok, falragaszok eltávolítására helyezik a hangsúlyt. Az önkormányzati brigád hat darab fa hulladéktárolót készít, amelyeket a köztereken helyeznek el. Remélik, hogy a lakosság ezt követően a szeméttárolókat használja majd apró hulladékai elhelyezésére, nem a szél szárnyaira bízza azt. Megjavítják az önkormányzati munkagépet is, amelynek segítségével nehezebb településszépítő földmunkák végezhetők, többek közt az árok-, útszélek rendben tartása. ■ Kellenek-e nekünk az ázsiaiak? betelepítés Szakemberek szerint a távol-keletieknek nem célországa hazánk Nem kis vihart kavart az a népességügyi elemzés, amely szerint ahhoz, hogy 2050-re is tudjuk tartani a tízmilliós lélekszámút, 1,8 millió bevándorlóra van szükség a túlnépesedett Kelet-Ázsiából. Szuromi Rita Teljes hozzá nem értésről tesz tanúbizonyságot, ha valaki úgy gondolja, a kelet-ázsiai túlnépesedés egyik fogadóállomása Magyarország lehet E mondat többször is elhangzott ezen anyag készítése közben. Azok, akik egy csöppet is belelátnak a kelet-ázsiai népek szokásaiba, családi viszonyaiba, tradícióiba, jól tudják, mennyire zárt közösséget alkotnak. A miénktől túlzottan különböző társadalmi, kulturális hagyomány az egyik gátja annak, hogy az elvándorló kínaiak zárt közösségeken élnek, amelyből csak nagyon ritkán vezet kiút. Nyugat-Európában épp úgy, mint hazánkban a kínai kereskedők, merthogy elsősorban róluk van szó, zárt, szinte kasztszerűen el- szeparálódott közösségben élnek. Tartós letelepedést vagy honosítást csak nagyon kivételes esetben kémek.- Ennek az lehet az egyik oka, hogy a szülőföldről eltávozott ázsiai ember csupán ideiglenesen tervezi életét más közösségben, országban - meséli egy nő, aki korábban egy kínaiak által működtetett áruházban dolgozott. - Legtöbbször ^pénzszerzés lehetősége motiválja őket. Ám akad olyan is, aki továbbtanulásához szeretne egy kis tőkét összegyűjteni. A lehető legkevesebben rendezkednek be itt, mivel a céljuk, hogy anyagilag stabilitást vagy diplomát szerezve hazatérjenek. Hogy vajon él-e egyáltalán szándék a kelet-ázsiaiakban tartós áttelepülésre, azt az anyakönyvvezetők adatai mesélik el leginkább.- Egerben az elmúlt húsz év alatt egyeüen kínai állampolgár kért honosítást, ám nem mindenben felelt meg a feltételeknek, így kérelmét a Belügyminisztérium elutasította - emlékezik visz- sza Póczos Lászlóné egri anyakönyvvezető. - Ez alatt a két évtized alatt a hevesi megyeszékheAz utóbbi években egyre nagyobb számban érkeznek körutazások egyik állomásaként országunkba koreai, kínai, japán turisták. Ők nem szándékoznak végleg Magyarországon leletelepedni. Képünk illusztráció. lyen két vegyes házasság köttetett: mindkét esetben a vőlegény volt-kínai állampolgár; a menyasszony magyar. E beszédes statisztikai adatsor értelmezéséhez azt is tudni kell, hogy - amint Póczos Lászlóné fogalmaz - az anyakönyvvezetők csak ennek a madzagnak a végén jelentik a csomót. Az országba érkezőnek először a Bevándorlási és Állampolgár- sági Hivatalnál kell jelentkeznie. Ott azután kap először úgynevezett leteleNem szakemberpótlók, inkább vállalta*™1' tudott dolog, hogy a kelet-ázsiaiak többnyire a kereskedelemben és a vendéglátóiparban dolgoznak. Akkor sem alkalmazotti minőségben, hanem saját kisvállalkozásukat vezetik, saját honfitársaikat alkalmazva. Bár mindkét szegmensben, így a kereskedelmi egységek eladói álláshelyein és a vendéglátásban is van munkaerőhiány, a keleti bevándoroltatás ezt az űrt aligha tömné be. A kínaiak nem alkalmazásba, hanem vállalkozni jönnek. Pék, pedált taposó varrónő, vagy épp pénztáros aligha akadna köztük. pedési engedélyt. Ez lesz az igazi sarokkő, ha a későbbiekben az ületőmagyar állampolgárrá akar válni. Ehhez az időponthoz képest nyolc évet kell az országban tartózkodni, természetesen büntetlen polgárként, s csak a nyolc esztendő leteltével kérheti bárki a honosítást. Ennek elbírálása pedig legalább egy esztendő. Vagyis egy átlagos esetben az országba érkezéshez képest a 9. évben válhat a bevándorló maKépünk illusztráció gyár állampolgárrá. Három évre rövidül ez az idő, ha magyar házasságból születik magyar gyermeke, illetve ha az illető magyar nemzetiségű. Ám ez utóbbi lehetőség egy kelet-ázsiai esetében szinte elképzelhetetlen.- Már a kilencvenes évek második felében is éltek kelet-ázsiaiak hazánkban és megyénkben is, vagyis elvileg már lehetett volna honosítási eskünk - folytatja az emlékezést az anyakönyvvezető. - Hogy mégsem volt, ez talán arra példa, hogy a kínaiak nem itt tervezik tartósan jövőjüket, s nincs komolyabb betelepítési szándékuk sem. ■ A kelet-ázsiaiak csak átmeneti állapotnak tekintik a magyarországi tartózkodást, csak pénzt akarnak gyűjteni Több más anyakönyvvezetőt is megkérdeztünk a megyében, s a válaszaikból kiderül, hogy egyetlen helyen sem találkoztak állampolgárságért folyamodó kínaival. A kérelmezők zöme továbbra is Románia, Szlovákia, Szerbia, Montenegró területéről érkezik. Az utóbbi években jól megfigyelhető az a tendencia, hogy a honosítást kérők idősebb polgárok, akik gyermekeik után költöztek át az anyaországba. Mégpedig azért, hogy itt utódaik támaszt nyújtsanak nekik, s persze saját öregkorukat családjuk körében töltsék. Ahogy .csökken egy település nagysága, azzal arányosan csökken az állampolgárságoHtérők száma. Heves városában például évente öt-hat állampolgári esküt tesznek. Erdőtelken évi négy-öt honosított járul az anyakönyvvezető elé, míg Párádon tavaly például csak kettő volt. S hogy vajon a kelet-ázsiai bevándorlóhullám mennyiben jelenthetné a népességfogyás megállítását? Ezt egy erdőtelki statisztika nagyon jól megmutatja: tavaly a nagyközségben négy házasságot kötöttek. Huszonhét gyermek született, s 44-en távoztak az élők sorából. Vagyis tizenhéttel csökkent a népességszám. Ezt az évi négy honosítást kérő - akik természetesen itt sem keletázsiaiak voltak - nem pótolja. A megoldást - mint oly sok más esetben - talán egy jobb család- és szociálpolitika szolgálná... ■ Bemutató a festékekből, a Festék Centrumban immáron tizenegyedik alkalommal megtartott festékbemutatón Magyarország vezető festékgyártói és szerszámforgalmazói ismét bemutatták újdonságaikat. A mesterek a gyakorlatban is kipróbálhatták a legújabb festék- és glettszóró gépeket. □ A díjmentességre kicsit még várni kell autópálya A kormány az egyeztetést követően dönt majd a tehermentesítőről Hatvanban az elmúlt esztendőben, annak végén, decemberben adták át a tehermentesítő utat, ahogyan arról már tájékoztattuk olvasóinkat. A beruházás elkészültétől - amely a 32-es szolnoki főutat köti össze az M3-as autópályával - elsődlegesen azt várták a helybeliek, hogy jelentősen csökken majd a városon áthaladó nehézgépjárművek száma. Azok ugyanis megnehezítették a belterületen való haladást, s túl zajosaknak is bizonyultak. Az illetékesek szerint azonban még jelentősebb lenne a forgalom mérséklődése, ha a sztráda érintett szakaszát - hasonlóan a Kerekharasztig terjedő részhez- díjmentessé tennék. Mindösz- sze néhány kilométerről van szó, ezért Érsek Zsolt polgármester, a térség ország- gyűlési képviselője levélben fordult a szaktárcához, kérve az intézkedés bevezetését. Ezt követően egy a területen napvilágra került újságban megjelent, hogy a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium kommunikációs főosztályán nem tudnak a megkeresésről. A Zagyva partján fekvő város első embere nemes egyszerűséggel hazugságnak nevezte ezt a lapinformációt, majd megmutatta a Kóka János miniszternek írt levelet, illetve az arra válaszul küldött állásfoglalást is. Az előbbiben többek között az áll, hogy az M3-as autópályát tegyék díjmentessé az 54,7 és 58,55 kilométer- szelvényben is. Minderre azért is nagy szükség volna, mivel az önkormányzat vezetése kezdeményezi a település egészére vonatkozóan, hogy korlátozzák a 7,5 tonnánál nehezebb tehergépkocsik állandó jelleggel történő behajtását. A szaktárca irányítója rövidesen elküldött válaszában konkrét döntésről nem tudott beszámolni. Mint írta, a díjmentes pályaszakaszok felsorolását tartalmazó rendelkezést felülvizsgálják, s szakmai egyeztetést tartanak arról, hol indokolt a díjmentesség megszüntetése vagy kiterjesztése. Mindez a jelzett részre is vonatkozik - szögezte le. A miniszteri válasz 2006. november 6-án kelt. Ebben a dokumentumban Kóka János az elmúlt év végét jelölte meg az egyeztetés lezárásának időpontjaként. A kormánydöntés ezt követően születik meg - jelentette ki, s Érsek Zsolt ez év február 5-én sürgette meg az intézkedést. Egyelőre eredménytelenül. ■ T. 0. ■ Hatvan polgármesterének a kérése az, hogy az M3-as autópályát tegyék díjmentessé az 54,7 és 58,55 kilométer- szelvényben is
