Heves Megyei Hírlap, 2007. március (18. évfolyam, 51-76. szám)

2007-03-21 / 67. szám

4 Hajnalig ropták a táncot a szülők és a nevelők a Tinódi bálján Minden oktatási intézmény si­keres működésének egyik leg­fontosabb tényezője, hogy a szü­lők - a gyermekeik eredményes­sége érdekében - folyamatosan kapcsolatot tartsanak az adott intézményben dolgozó nevelők­kel, akár hivatalosan, vagy csu­pán egy közösséghez tartozás él­ményének megerősítése érdeké­ben. Színes palettát kínálhatnak ehhez az iskolai családi progra­mok, a diáknapok, a farsangi bá­lok, valamint a naptár különféle ünnepeinek rendezvényei, me­lyek kicsit megtörik a hétköz­napok egyhangúságát. Március első hetében ismét ezt a szem­pontot helyezte előtérbe a Tinó­di Sebestyén Általános Iskola, amikor a szülők-nevelők jóté­konysági bálja „beköltözött” egy egri szálloda dísztermének falai közé, egy hangulatos vacsorára. A rendezvényen az iskolában tanuló diákok szülei vettek részt a tantestület társaságában, akik adományaikkal segítették elő az iskola eredményes működését. Az est rendkívül kellemes han­gulatban telt el, s a jelképes tár­gyi adományokból megrendezett tombolahúzás után a mulatozás hajnalig tartott. Ezúton is szeret­nék köszönetét mondani azok­nak a szülőknek, akik tárgyi, va­lamint pénzbeli juttatásaikkal támogatták az intézményben fel­növekvő nemzedék jövőjét. ■ Ország Andrea rendezvényszervező Levelezőink figyelmébe ajánljuk Felhívjuk levelezőink figyelmét, hogy lehetőleg röviden, legfel­jebb egy gépelt oldal terjedelem­ben fogalmazzák meg gondolata­ikat. Az írásokat szükség esetén rövidítve és szerkesztett formá­ban tesszük közzé. A közölt levelek tartalmával szerkesztőségünk nem feltétle­nül ért egyet, azokért felelőssé­get nem vállal. Csak a teljes név­vel, címmel ellátott írásokat je­lentetjük meg. Továbbra is várjuk írásaikat szerkesztőségünk címére: Eger, Barkóczy út 7. szám. A boríték­ra írják rá: Pf. 23. ■ PF. 2 3. HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2007. MÁRCIUS 21., SZERDA A jubiláló egri nyugdíjas civilszervezetet a novaji hagyományőrző asszonykórus is megtisztelte színvonalas, fergeteges produkciójával Immár tizenöt éve együtt jubileum Méltóképpen ünnepelt a Dobó Katica Nyugdíjas Szervezet Az egri Dobó Katica Nyugdíjas Szervezet 1992. március 16-án alakult meg. Ez alkalomból a 15 éves ünnepi közgyűlésünket március 5-én tartottuk a Bartakovics Béla Művelődési Központ dísztermében. Erre meghívtuk a még élő alapító ta­gokat is. Eger legnagyobb létszá­mú civilszervezetét e jeles ün­nepen Habis László, városunk polgármestere meleg szavakkal köszöntötte. Ezután ajándékot nyújtott át Papp Jánosnénak, aki tizenöt éven át fáradhatatlanul vezette a szervezetet. Ezt az alkalmat ösz- szekötöttük a nőnapi ünnepsé­günkkel is. A köszöntőt ugyan­csak a polgármester úr mondta, majd virágok átadására került sor. A jubileumhoz kapcsolódó­an „Életünk képekben” címmel kiállítást rendeztünk március 9- én a fellelt fotókból és emléktár­gyakból, amelyet Nagyné Váradi Anna, a művelődési központ munkatársa nyitott meg. A kiállí­tást városunk országgyűlési kép­viselője, dr. Nagy Imre is megte­kintette, és velünk együtt ünne­pelt Bujdosó Sándomé, a Nyug­díjasok Megyei Szövetségének el­nöke, továbbá Sebestyén János, a NYUVE megyei elnöke és Kary József, az otthont adó művelődé­si központ igazgatója is. Az ünnepségsorozatot egy na­gyon sikeres kórustalálkozó zár­ta március 10-én, amelyet Protovinné Zsilinszky Erzsébet, az egri polgármesteri hivatal ide­genforgalmi és kulturális irodájá­nak vezetője nyitott meg. E ren­dezvényre meghívást kaptak az egri kórus alapító tagjai is. A ha­gyományőrző népdalkórusok kö­zül fellépett az egercsehi, az egerszalóki, a novaji, az ostorosi és a poroszlói népdalkor, és a Do­bó Katica népdalkor is. Vala­mennyiük produkciója színvona­las, sikeres volt Szereplésüket vé­gig ütemes taps kísérte. A kórus­fesztivál .végén egy felejtheteüen jelenet zárta az ünnepséget, ami­kor is a vendégkórusok szép nép­viseletükben felsorakozva kö­szöntötték virágokkal és ajándé­kokkal a jubüáló Dobó Katica Ha­gyományőrző Népdalkört és an­nak vezetőjét, Somfai Tibornét. Ez egyben a kórusok közötti ösz­szetartozást, egymás produkciói­nak elismerését is szimbolizálta. Végezetül köszönetét mondunk ez alkalommal is Eger város veze­tőinek, a Bartakovics Béla Műve­lődési Központ igazgatójának, munkatársainak az ünnepségso­rozat sikeres megrendezéséhez nyújtott segítségükért. Köszön­jük volt elnökünk, Papp Jánosné 15 éves munkáját, Somfai Tit)or- né és dr. Istók Barnabásné ön­zetlen és sikeres szervező tevé­kenységét. Bízzunk abban, hogy nyugdí­jas tagjaink az elkövetkező évek­ben is jól érzik majd magukat szervezetünkben. uDr. Gallovits László Dobó Katica Nyugdíjas Szervezet elnöke Köszönet jár a jóindulatú segítségért hála Azonnal cselekedett a hatvani térségi képviselő a tragédia hallatán Lassan két hónapja készülünk megköszönni Érsek Zsolt úrnak, Hatvan polgármesterének és a térség országgyűlési képviselő­jének gyors és jóindulatú segítő­készségét, amelyet a bennünket ért tragikus tűzkár enyhítésé­ben tanúsított. Nemcsak szavak­kal biztatott, hanem tettekkel is támogatott bennünket, amikor a legkilátástalanabbnak éreztük helyzetünket. Megkönnyítette dolgunkat a köszönetnyilvánítás kifejezésé­ben a március 15-i nemzeti ün­nepünk alkalmából elhangzott beszéde is, melyben mindannyi­unk előtt kifejezésre juttatta, hogy az összetartozás, a szeretet, a segítőkészség kell, hogy vezé­relje tetteinket, pártszimpátiától függetlenül. Ezt a jó szándékát és jóindula­tát juttatta kifejezésre már akkor is, amikor a helyi mozgáskorláto­zottak egyesületének segítségére sietett, s számukra irodahelyisé­get és infrastruktúrát biztosított. Épülő városunk szépségét és ér­tékeit látván is legmélyebb elis­merésünket szeretnénk érvény­re juttatni, és további munkájá­hoz jó egészséget, lendületet és sok sikert kívánunk. mDr. Zsigmondy Árpádné és férje, Hatvan Meghallgattak, és segítették a családomat a válságban is Tudom, hogy vannak emberek, akik az anyagi ösztönzők miatt végzik a munkájukat, és meg is értem Őket, hiszen pénzből élünk. Azonban vannak olyan emberek, akik a munkájukat hi­vatásnak és szolgálatnak érzik. Szeretnék köszönetét mondani a Pétervásárai Családsegítő Szolgá­lat vezetőjének, Lajtosné Lécz Er­zsébetnek aki meghallgatta a pa­naszomat, és lehetővé tette, hogy a családgondozók segítsenek a családomon. Szeretném megkö­szönni azt a szeretetet, törődést, amit tőlük kaptam. Ivády Krisz­tina, Pál Beatrix, Gál Anita és Bátka Sándorné családgondozók minden tőlük telhető segítséget megadtak. Munkájukhoz nagyon jó egészséget és kitartást kívánok. ■ Tar Mihályné Pétervására Helyi amatőrök fergeteges nőnapi műsora Március 8-án a helyi művelődési házban a rózsaszentmártoni Nyugdíjas Szakszervezet rende­zésében nagyszabású nőnapi ün­nepséget rendeztek, ahol Fáczán József, a Nyugdíjas Szakszerve­zet titkára tartotta meg a nőnapi köszöntőjét. A gratulációkon és a virágokon kívül színvonalas mű­sort láthatott a közönség. Az óvo­dások Babi óvó néni vezetésével verseket szavaltak, majd az isko­lások következtek. Fáczán József dalokat énekelt, majd Bakó Jánosnéval és Deme Józsefnéval bizonyították ráterméttségüket. Gubis Ferenc dobos is megcsil­logtatta énektudását A színes „ci- gányasszonyruhákba” öltözött férfiak fergeteges sikert arattak. Visszaemlékezése után Józsi bácsi bravúros szájharmonika­muzsikával szórakoztatta a jelen­lévőket. Az ünnepség után a he­lyi pékségben sütött pogácsával és forró teával kedveskedett a rózsaszentmártoni önkormány­zat vezetősége. Újra bebizonyoso­dott, hogy itt Rózsaszent- mártonban komoly, színvonalas műsorokat tud előadni a helyi la­kosság, amatőr módon bár, de rendkívül nagy lelkesedéssel. ■ Darab Károly Rózsaszentmárton Fifi kutyánk öt év után a kertben alussza immár örök álmát emlékezés A kutyatartók sokkal nagyobb felelősséggel neveljék, s tartsák kordában négylábú kedvenceiket! Sokkal többet jelentett nekünk, mint amennyire most Önök gondolhatnak. Bármikor meg­látott minket, az öröm sugárzott róla. Kis fogaival olyan volt, mintha állandóan mosolyogna, és azok a kis fülhegyező mozdu­latai... Bevallom, nem volt a leg­tetszetősebb kutya a környé­ken, de nekünk ő volt a leg­szebb! Nem volt fajtiszta, még­is szerettük. Már nem nézhet rám soha többé az őzike-barna szemeivel, és nem hallhatjuk kopogó körmeit az udvarunkon. Hogy mindez miért történt? Egy felelőtlen ember miatt, akinek bullterrier kutyája „vé­letlenül” kiszökött néhány hete az utcára. Húgom - szokásához híven - kivitte két kutyánkat sétáltatni (pórázon, ahogy min­dig is tette); Hazafelé tartott, amikor is máig ismeretlen ok­ból a bullterrier kikapta húgom kezéből a mi kis Fifikénket. Hú­gom segélykiáltására szaladt ki a kutya gazdája, akinek sike­rült leszednie a mienkről az ő ebét. Azonnal kórházba szállí­tották a kiskutyánkat, aki vér­ben úszott. A felelőtlen srác fog­ta a kezében, amíg a kórházba nem értek. Igaz, nagyon segítő­kész volt, de minket ez nem vi­gasztal. Felvállalta a kutyusunk egész ápolásának a költségét (amely nem csekély összeg), de amennyit lelkiekben szenve­dünk elvesztése után, még ke­vésnek is tűnik. Valószínű, hogy nem sokan ajánlanák fel ezt a segítséget önmaguktól. Emiatt korrekt embernek tar­tom, de Fifi életéért ez igen ke­vés! . Kiskutyánkat megoperálták. A hétvégét és a mindennapos kezeléseket nagy türelem­mel viselte, sok­szor elcsodálkoztam rajta, mennyi kitartás van benne. Ám a hónalja alatt lévő var­rásnál a sebe újra szétnyílt, amelyet a folytonos váladéko­zás miatt minden reggel az eg­ri állatkórházban láttak el. Emi­att utólag is köszönetét szeret­nénk mondani. Szerdán dőlt meg az életben maradásának az esélye, ugyanis kezelés köz­ben észrevették, hogy újra el­tört az állkap­csa. Az újbóli műtétet viszont itt már nem vállalták el. Felhívták a Szent István Egyetem Állat­orvos-tudományi Karát, s kér­tek nekünk egy előjegyzést. Egy világ dőlt össze bennem, amikor a pesti klinikán a doktor azt mondta, hogy el van halva a lábának egy pontja, és ott már vérkeringés nincs benne. Az áll­kapcsát helyre tudták volna rakni egy újabb műtéttel, de a lábát amputálni kellett volna! Telefonon mindent elmondtam a családtagjaimnak, és közösen hoztuk meg a döntést. Nem hagytuk elrondítani a testét, hisz akkor már nem is ő lenne, a fájdalomról nem is beszélve, amit el kellett volna viselnie a mi ragaszkodásunk miatt. Nem akartuk, hogy szenvedjen, így az elaltatás mellett döntöttünk. Ott voltam vele végig, és a szí­vem szakadt meg, de nem te­hettem mást. Mára már az egyik gyümölcsfánk alatt alszik örök álmot. Mindannyian mar­cangoljuk magunkat a kérdé­sekkel, hogy mi lett volna, ha rögtön az elején Budapestre visszük, ha hamarabb észre­vesszük a tüneteket. Ezzel a levelemmel kívánom felhívni a figyelmet arra, hogy az emberek nagyobb felelősség- tudattal neveljék és tartsák kor­dában (kapun belül) kutyáikat. Főként azok, akiknek ebében némi harci kutya vérvonal is ta­lálható, nehogy egy ártatlan gyermek legyen a következő ál­dozat! Fifi emléke örökre ve­lünk marad, mégpedig a szí­vünkben, ahol eddig is élt. Bízom abban, hogy a kutya­barátok átérzik bánatunkat. ■ Török Noémi Eger ■ Hogy mindez miért történt? Egy felelőt­len ember miatt, aki­nek bullterrier kutyá­ja „véletlenül” kiszö­kött az utcára.

Next

/
Oldalképek
Tartalom