Heves Megyei Hírlap, 2007. március (18. évfolyam, 51-76. szám)
2007-03-08 / 57. szám
2007. MÁRCIUS 8., CSÜTÖRTÖK GAZDASÁG 7 Vattabetegekről és a kórházlistáról vitáztak tegnap a parlamentben Értesüléseink szerint ma teszik közzé a kórházi ágyszámokról szóló végleges listát. Tegnap azonban még az Országgyűlés egészségügyi bizottságában vitáztak az új helyzetről. Kötelezhetők a kórháztulajdonosok a végleges ágyszámok elfogadására, az április 1-jétől érvényes új szerződések aláírására? - kérdezte Mikola István, a testület fideszes alelnöke az ülésen. Horváth Ágnes államtitkár közölte: „ha az önkormányzatok nem írják alá a szerződést, akkor nem óhajtják közpénzből finanszíroztatni az ellátást”. ■ A kormány azt ígéri: nem maradnak munka nélkül az orvosok. Mikola egy kormány-előterjesztésre hivatkozva állította: a fekvőbetegek több mint 40 százaléka a kapacitásszűkítés miatt kiszorul a kórházi ellátásból, ami a dokumentum szerint 14 milliárdos megtakarítást hoz a büdzsének. Horváth Ágnes állította: a jelenlegi ágyszámok felével is működne a fekvőbeteg-ellátás, mivel most is minden negyedik ágy üres, a betegek ötödé pedig szociális alapon fekszik kórházban. Vattabetegeknek nevezte azokat a pácienseket, akik egyáltalán nem, vagy nem olyan sokáig feküdtek a kórtermekben, mint amennyi pénzt elszámoltak utánuk. Az államtitkár cáfolta azt a felvetést, hogy kórházi osztályok megszűnése miatt 1500 orvos és 6000 egészségügyi dolgozó marad munka nélkül, mondván, 2500 betöltetlen állás van az egészségügyben. ■ Bánky B. Horváth fiktív betegekről beszélt Revizorok a kalózok ellen szoftverrendőrség Többmilliárdos adóbevételt remél az APEH Együttes erővel veszi fel a küzdelmet az illegális szoftverhasználat ellen az APEH és a szoftverrendőrség. Az adóhatóság harmincmilliárdos bevételt remél a megállapodástól. Németh Márk Együttműködik az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) és a szoftvergyártók érdekeit képviselő nemzetközi jogvédő szervezet, a Business Software Alliance (BSA), így a jövőben fokozottabban figyelnek az adó- ellenőrzések során az illegális szofverhasználatra utaló jelekre a revizozok. Az erről szóló megállapodást szerdán írta alá Szikora János, az APEH elnöke és George Herrnleben, a BSA ke- let-közép-európai igazgatója. A BSÁ szakemberei kiképzik az adóhatóság revizorait, ők pedig cserébe jobban odafigyelnek egy-egy revízió során, hogy használ-e feketén számítógépes programokat az ellenőrzött vállalkozás. A törvény adta lehetőségek között így tüzetesebben vizsgálják majd az egyes tárgyi eszközök elszámolásához szükséges szoftverek licenceit. „Kizárólag a szoftverek jogtisztaságának ellenőrzésére célvizsgálatok nem indulnak, azt egyéb vizsgálatok keretében ellenőrzik” - ígérte meg Szikora János. Az illegális szoftverhasználat visszaszorítását azért tartja fontosnak az adóhatóság, mert az ebből származó évi több milliárd forintos eltitkolt jövedelem után a feketegazdaság szereplői természetesen nem adóznak. így a kalózprogramok nemcsak a szoftveriparnak, hanem az egész nemzetgazdaságnak jelentős veszteségeket okoznak. Az adó- és járulékbevételek kiesése mellett a feketekereskedelem miatt ellenőrizhetetlenné vált pénzmozgások és kifizetések is problémát okoznak. Az APEH és a BSA az együttes fellépéstől az illegális szoftver- használat csökkenését, ezzel egyidejűleg a jogtiszta szoftverek alkalmazásának elterjedését és az államháztartási bevételek növekedését várják. A felek célja, hogy a következő esztendőkben a magyarországi illegális szoftverhasználat a jelenlegi 42 I I Oroszországban a számítógépprogramok többsége törvénytelen, ezekre a nyomozás után megsemmisítés vár százalékról a jelenleg 35 százalékos európai uniós átlagszintre csökkenjen. Egyes becslések szerint hazánkban a kalózszoftverek arányának tízszázalékos csökkenése mintegy harminc- milliárd forinttal növelné a magyar állam adóbevételeit. Egyben körülbelül 2500 magasan képzett, jól fizetett munkahely létrejöttét is eredményezné a hazai informatikai szektorban. A BSA tovább folytatja hazai cégek körében végzett felvilágosító kampányát is. George Herrnleben elmondta: a BSA a programjai révén folyamatosan tájékoztatja a vállalkozások tulajdonosait és vezetőit arról, hogy milyen pénzügyi és jogi kockázatot vállal az, aki a vállalkozás eszközei között illegális szoftvert használ. Miközben a szoftverek nyilvántartásával kapcsolatos oktatás és tájékoztatás a BSA tevékenységének továbbra is elsődleges területe, a szervezet az érvényes jogszabályok betartatásával is támogatni kívánja a szellemi tulajdon és a szerzői jogok védelmének ügyét. Kalózprogramok aránya _____________________(százalékban) 2ÓQB 2003 Ukrajna 85 91 Oroszország 83 87 §1 Románia 72 73 Lengyelország 58 58 Horvátország 57 59 Szlovákia 47 50 Franciaország 47 45 Magyarország 42 42 Csehország 40 40 EU-átlag 36 37 Ausztria 26 27 Németország 27 30 Egyesült Államok 21 21 FORRÁS: BSA Kell a hosszabb metró, csak pénz nincs rá egyetértettek a közlekedési és infrastruktúra-fejlesztési albizottság kormány- párti és ellenzéki képviselői, hogy a 4-es metró harmadik szakaszára - amely a budaörsi virágpiacig közlekedne - is szükség van. A kormány azonban pénzügyi okokra hivatkozva egyelőre nem támogatja Küpper András és Fónagy János (Fidesz) javaslatát. Kockázatosabb minősítés Magyarországnak AZ EGY ÉVVEL EZELŐTTI szintre süllyedt vissza Magyar- ország általános országkockázati besorolása a londoni Euromoney gazdasági folyóirat márciusi kiadásában ismertetett új, globális sorrendben, de a magyar gazdaság továbbra is a 185 országot soroló lista legfelső negyedében van. Hazánk a magazin többtucatnyi piaci és politikai elemző értékelése alapján félévente összeállított listáján a tavaly szeptemberi 35. helyről a 41. helyre esett vissza. Nem lesz hétvégi kollégiumi díj „A kormánynak nem áll szándékában bevezetni a hétvégi kollégiumi díjat, minden ezzel ellentétes híresztelés hamis” - jelentette be tegnap Gál J. Zoltán. A Miniszterelnöki Hivatal államtitkára kijelentette, hogy az oktatási tárca már hetekkel korábban elvetette a díj bevezetéséről szóló szakértői anyagot. Spanyolország a legnépszerűbb célpont A GAZDASÁG ÉLÉNKÜLÉSE és az olcsó légitársaságok kínálatának bővülése miatt tavaly öt százalékkal szaporodtak a külföldi utazások az IPK International turisztikai kutatóintézet szerint. Az európai turisták legkedveltebb célpontja Spanyolország volt 2006-ban. @ további hírek: www.vg.hu Gyurcsány szavazatán is múlik a jövő felmelegedés Európát fenyegeti a legnagyobb veszély a klímaváltozás miatt Bíznak a jövőben a hazai kisvállalatok vezetői Ma kezdődő brüsszeli csúcstalálkozójukon döntenek az uniós tagországok kormányfői az Európai Unió klímapolitikájáról. Az Európai Bizottság előterjesztése szerint a tagországoknak húsz százalékkal kellene csökkenteniük a szén-dioxid-kibo- csátást 2020-ig ahhoz, hogy a jövőben ne állandósuljanak a hómentes síszezonok, az áradások vagy éppen az aszályok. Az ENSZ és az Európai Parlament szerint ez kevés; nemrég ismertetett jelentéseikben leszögezik: világszerte 30 százalékos kibocsátáscsökkentésre lenne szükség a felmelegedés megállításához. Persányi Miklós környezetvédelmi miniszter azonA globális felszíni átlaghőmérséklet alakulása (Celsius-fok) 1880 1900 1920 1940 1960 1980 2000 FORRÁS! NASA ban kategorikusan kijelentette: semmi sem tántoríthatja el a kormányt az elhatározástól, amely szerint a brüsszeli célkitűzéseket támogatják. „A készülő Nemzeti Klímavédelmi Stratégiában nem csak a globális felmelegedés megelőzésére kell koncentrálni, abban az elkerülhetetlen hatásokhoz való alkalmazkodásnak is ugyanakkora súllyal kell szerepelnie” - mondta Láng István. Az akadémikus hozzátette: hiába csökkentik a világ országai az üvegházhatást előidéző gázok kibocsátását, az éghajlatváltozás így is legalább 40-50 évig éreztetni fogja hatásait. ■ Vég Márton Bizakodók a jövőt illetően a kis- és középvállalkozások: kapacitásuk kihasználását egy 2006 negyedik negyedévi felmérés szerint egyre kedvezőbben ítélik meg, csupán a beruházásaik jövendő helyzetét látják kedvezőtlenül - derül ki a Kkv-kör- kép elnevezésű felmérésből, amely során minden negyedévben 300 magyarországi kis- és közepes cég vezetőjét kérdezik meg üzleti kilátásaikról, kapacitásaik megítéléséről. A felmérés szerint a tavaly nyáron bejelentett megszorító intézkedések kevésbé hatottak drasztikusan a kisvállalatokra, mint ahogy azt a kis cégek vezetői először gondolták. Míg tavaly júliusban a kis- és közepes vállalkozások 16 százaléka azt tervezte, hogy az adóterhek megnövekedése miatt elhalasztja a soros béremeléseket, végül csupán 3,5 százalékuk tette ezt. A megkérdezett vállalkozások 12 százaléka tavaly nyáron úgy nyilatkozott: várhatóan beszünteti veszteséges üzletágait, végül csak 2 százalékuk tett így. Míg korábban a kkv-k 8 százaléka valószínűsített nyereségcsökkentő lépéseket, addig valójában csak egy százalékuk hajtott végre ilyet. ■ Z. M. ■ A megszorítások ellenére nem zárnak be.
