Heves Megyei Hírlap, 2007. február (18. évfolyam, 27-50. szám)

2007-02-26 / 48. szám

2007. FEBRUÁR 26., HÉTFŐ - HEVES MEGYEI HÍRLAP EGER, BELAPATPALVA ES KÖRZETE Jótékonysági bált rendeztek a falu javára Remekül sikerült az Egerszólát- ért Közalapítvány farsangi bálja. Pető Lászlóné alapítványi elnök elmondta: az Olaszrizling amatőr színjátszók műsora utáni jelme­zes felvonulásban sikert aratott a nyugdíjasok - Kelemen Pálné, Bata Aranka és a Sinai testvérek - Hip-hop táncegyüttese. A közön­ség Galambos Róbert és felesége produkcióját - „Horgász és az ő kukaca” - értékelte a legjobbnak. Tavaly 300 ezer forintot jut­tattak az intézmények támoga­tására és 60 ezer forintot fordí­tottak a haranglábra, míg a mos­tani bál 150 ezer forintos bevé­telét településfejlesztésre fordít­ják - tudtuk meg Túza Ferenc polgármestertől. ■ Ismét sikeres volt a farsangi borverseny Egerbaktán Hollandok a szülői házban ingatlanforgalom Kapósak a külföldiek körében az öreg épületek Ludaskásával, újborral csábítják a látogatókat vendéglátás Erre az évre is vonzó programot állított össze az idegenforgalmi egyesület Farsang táján a szőlő-bor terme­lő gazdák egyre gyakrabban lá­togatják pincéjüket. Vizsgálgat- ják, nézegetik a boraik minősé­gét, és találgatják: vajon érett-e már a szemlére. Érdemes-e meg­mutatni munkájuk eredményét másoknak is? A faluban 1994-ben rendeztek első alkalommal borversenyt - tudtuk meg Szálkái Miklóstól, a hegyközség elnökétől. Borbírá- nak évek óta Pelle Bélát, dr. Lékő Lászlót és Pálmai Zsoltot kérik fel. Tanácsaiknak érződik a hatá­sa: javul a borok minősége. Min­den évben a zsűri elé kerül egy- egy egészen kiváló nedű is. A 2006-os évjárat termését vizsgálva Varga István, Varga Ferenc, Mező János, Mata Lajos és Mata P. Sándor lehetett a leg­büszkébb, mert kivívta a szak­mai zsűri és a közönség egyön­tetű elismerését. A nyertes borá­szokat meghívták az idősek ott­hona farsangi mulatságára. A ta­lálkozó ápolta a generációk kö­zötti jó kapcsolatot. ■ tokaji imréné, Egensehi- A munkalehetőség hiányzik a településen a leginkább. A bánya régebben biztos megélhetést ■ nyújtott, s működtek itt üzemek is, de sorra bezártak. Segélyből élek, 23 ezer forintot kapok, a fér­jem rokkantnyugdíjas, ő 42 ezer forintra jogosult A fiunk kiskorú, de nem tanult tovább, így utána már nem kapunk családi pótlé­kot A férjem, sajnos, súlyos be­teg. Abban bízom, hogy behívnak majd az önkormányzattól köz­munkára parkosítani, takarítani. Abban reménykedünk, hogy Bé­lapátfalván fellendül az ipari park, s talán ott talál majd valami betanított vagy segédmunkát a fi­am. Azt szeretnénk, hogy az ófaluban, ahol élünk, ne zárják be az orvosi rendelőt, a kultúrhá- zat és a könyvtárt Erről tárgyal­nak a testületi ülésen, s remél­jük, azok a képviselők lesznek többségben, akik leszavazzák ezt a kedvezőtlen javaslatot ■ Egyedül már nem bírok rendben tartani egy ekkora portát, panaszolja a 82 éves Rózsika néni, aki már össze is csomagolta minden holmiját Míg az idevalósi fiatalok el­vágyódnak Bekölcéről, mondván, messze van a vá­rostól, addig a másfél ezer kilométerre élők itt vásá­rolnak maguknak házat. Négyessy Zita Már összecsomagoltam - mondja Kurucz Jánosné, Rózsika néni. - lúlajdonképpen csak a személyes holmimat ívihetem magammal. Nem vagyok szomorú. Jó dolgom lesz az öregotthonban Bélapátfal­ván. Egyedül már nem győztem ezt a hatalmas portát A nyolcvankét éves. öz­vegyasszony gyerekei, fel­nőtt unokái Egerben él­nek. Odaköti őket a mun­kájuk, a mama nem vár­hatja - nem is várja - el tőlük, hogy hazaköltözze­nek. Meg aztán ebben a ház­ban fürdőszoba sincs, még a víz sincs bekötve, és persze a gáz sem.- Erre én már nem akartam ál­dozni - magyarázza a néni.- így szoktam meg, így éltem benne 1947-től. Amíg szét­nézünk a ked­ves, torná- cos kis vályog­házban, és megcsodáljuk a békebeli, fage­rendás mennyezetet, Rózsi néni feleleveníti a múltat. Öröme, bá­nata is volt itt elég. Erdélyben, Arad mellett született, onnan jöt­tek át az első urával Budapestre, aztán Egerbe. Csakhogy jött a há­ború, s a férfi elesett a fronton. A második ember bekölcei volt. így került az asszony ebbe a dombok közt megbúvó, bájos faluba. Nem tarthatott sokáig a bol­dogságuk. Kuláknak nyilvánítot- .iák őket, elvették a.földjüket, csak a ház körüli 1200 négyzet- méteres terület maradt. Rózsika néni párja a bányában kapott munkát, ott betegedett meg, 1978-ban temette el őt. Közben a gyerekek is felnőttek, így csaknem harminc éve magányo­san lakja házát, téli időszakban annak egyetlen helyiségét a mama. A szomszédtól hordja az ivóvizet, a csapról, mert az ő kútja, amelyből hosszú farúdra akasz­tott vödörrel húzza a vizet, csak locsolás­ra alkalmas.- Pont egy évig vártam rá, hogy he­lyem legyen az ott­honban - mondja a néni. - Nagyon nehéz bekerül­ni, úgyhogy most már nem gon­dolhatom meg magam. Jó so­rom lesz ott. Ketten leszünk egy asszonnyal, akit * innen, Bekölcéről ismerek. A házat meg majd eladják az unokák. Most már az övék. Liktor István polgármester szerint jó eséllyel ezt az épületet is hollandok veszik majd meg. Az utóbbi időben felkapottá vált számukra a település. Különös, ■ A bevándorló nyugatiakat a táj szépségén túl a hatalmas porták vonzzák. Új stílust hoznak magukkal az új lakók A FALUBAN sétálva könnyen kitalálható, hol laknak a hollandok. Az „őslakosok” ugyanis a koruk miatt már nem­igen tatarozzák a házu­kat Hanem a bevándor­lók rendbe hozatják, új­jávarázsolják a fél évszá­zados, nem ritkán még öregebb házakat A kerteken is látszik a stílusváltás. Ahol nem is oly rég még a levesbe szánt zöldségféle növekedett, ott most gondozott gyepet lát a kerítésen bekukucskáló. Megje­lentek a törpék is. Vidám, sza­kállas kis manók ücsörögnek ott, ahol korábban talán kö­csögfa díszítette a portát de akik itt már ingatlant vásárol­tak, korábban nem ismerték egymást a hazájukban. A csuda tudja, hogy onnan messziről ho­gyan fedezik fel ma­guknak ezt a valóban festői vidéket. A bevándorló nyu­gatiakat a táj szépsé­gén túl a hatalmas porták vonzzák. Odahaza, Hollandiában „zseb- kendőnyi” területeken élnek. Az, hogy valakinek legyen egy,,. 1200-1500 négyzetméteres bi­rodalma, meseszámba megy. Itt Bekölcén karnyújtásnyira van az erdő, mókusok látogatnak be a kertekbe, és kistraktor kell a fűnyíráshoz. Az idegenek csak ámulnak és lesnek, hogy mind­ez az övék lehet néhány millió forintért. A hazájuknak nem mondanak végleg búcsút, csu­pán az év néhány hónapját töl­tik itt. Nem feltétlenül csak a nyarat, szeretik ők ezeket a lan­kákat havasan is. Zömében a nyugdíj előtt álló vagy frissnyugdíjasok vesznek maguknak házat Egészségeseb­bek, mint a magyarok, jól tudják, még jó néhány évtizedet meg­édesíthetnek az életükből az új szerzeményük révén. Arról nem is szólva, hogy az ott kapott nyugdíjuknak itt némileg jobb a vásárlóértéke.- Rendezvényeink látogatottsá­ga mintegy 25 százalékkal nőtt az előző évhez viszonyítva. Bár a vendégváró programok színvo­nalasak és népszerűek, ennek ellenére a szálláshelyek kihasz­náltsága csökkent a községben - tájékoztatta legutóbbi közgyű­lésükön a Noszvaj Idegenforgal­máért Egyesület tagjait Cseh Zsuzsanna. A megbeszélésen az önkor­mányzat turisztikai menedzsere elmondta, hogy az idén is gazdag hagyományőrző és kulturális kí­nálattal várják a településre látó- 1 gatókat. A szezon húsvéthétfőn f kezdődik a Gazdaházban az | ilyenkor ülő szokásokkal, továb- § bá mákos, diós és mazsolás fősz- Hagyományőrzők. Az Anna-napi búcsú forgatagába az idén is ezreket várnak. lós kaláccsal. Május 27-én piros pünkösd napját ünnepük a tájjel­legű finomságok sütésével, bor­kóstolással és műsor­ral. Júüusban és au­gusztusban Mester­ségünk címere, ület- ve Süssünk, süssünk valamit címmel tarta­nak hagyományőrző foglalkozásokat és programokat. Közben vasárna­ponként a De la Motte-kastély amfiteátrumában zajlanak a ze­nés nyári esték, majd az Anna-na- pi búcsú forgatagába csábítják az érdeklődőket. Augusztusban lekvárfőzéssel, kemencés süte­mények készítésével telik a Szü- va-nap, szeptember közepén pe­dig a pincenapok, illetve a ke­mencében készített ételek várják az ínyenceket Az idegenforgalmi szezon záró program­ját november 10-én, Szent Márton napja alkalmából tartják a Gazdaházban és a Thummerer Pincé­szetben. Ekkor készül a híres lúdgége-tész- ta, a „gúnámyak” és a ludaskása, amire jól csúszik majd a frissen kiforrt bor. A közgyűlésen - amelyen Kiss Istvánné, az egyesület elnöke egyebek között az idei tagdíjak­ról, valamint a közösség munka­tervéről adott ismertetést - négy új belépőt köszöntöttek. ■ Sz. I. ■ Vonzó a híres lúdgége-tószta, a „gúnárnyak” és a ludaskása, amire jól csú­szik az új bor. Szepesi György dzsessztörténeti előadása egér A zeneiskola díszter­mében rendezi meg az Eg­ri Lokálpatrióta Egylet Sze­pesi György-hangverseny- nyel egybekötött dzsessz­történeti előadását. A prog­ram március 1-jén 18 óra­kor kezdődik. A hangverse­nyen az előadó mellett fel­lép Csányi Barna, aki tan­góharmonikán játszik, míg Balogh László dobon kísér. A rendezvényt zenei vetél­kedő színesíti. A belépés ingyenes. A postaládákba kerül az önkormányzat lapja szilvásvárad Megjelent az Önkormányzati Hírmondó első száma. A lakosok rész­letesen tájékozódhatnak a locsolási díjkedvezményről, de olvashatnak más felhívá­sokat is. A lapban megtalál­ják a báü beharangozót, to­vábbá információkat szerez­hetnek a rendelési és ügy- félfogadási időpontokról. A tervek szerint ezentúl műi­den hónapban kézbe vehe­tik a településen élők az in­gyenes kiadványt - tudtuk meg Szaniszló László pol­gármestertől. Hiánnyal kezdik a költségvetési évet nagyvisnyö A képviselő-tes- tület szerdán 15 órától tart­ja a soron következő ülését a polgármesteri hivatalban. Napirenden szerepel a költ­ségvetési terv elfogadása. Jelen pillanatban úgy tű­nik, hogy a működésükhöz 100 millió forint szükséges, de a hiány összege 21 mil­lió 600 ezer forint. Az ön- kormányzat a mozgókönyv­tárról is dönt. Körzeti oldalaink heti menetrendje ► HÉTFŐ EGER KEDD PÉTERVÁSÁRA .SZERDA HEVES CSÜTÖRTÖK FÜZESABONY PÉNTEK GYÖNGYÖS SZOMBAT HATVAN. LŐRINCI Az oldalt irta: Négyessy Zita Fotó: Ötvös Imre Tel.: 36/513-622 e-mail: zita.negyessy@axelspringer.hu

Next

/
Oldalképek
Tartalom