Heves Megyei Hírlap, 2007. február (18. évfolyam, 27-50. szám)
2007-02-27 / 49. szám
2007. FEBRUÁR 27., KEDD mmm 7 GAZDASÁG Adóprés alatt a magyarok összehasonlítás Nálunk több járulékot szednek le a bérekről Személyit követeltek a kártyához jogos-e? Olvasónk az egyik nagy áruházlánc üzletében bankkártyával vásárolt. A tízezer forint feletti összeghez elkérték a személyi igazolványát a kártya mellé. Az úr ezen felettébb megütközött. A kedves olvasó jól sejti, a probléma valóban nem fogyasztóvédelmi jellegű - mondta Magdus Ágnes, a Közép-magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelőségének vezető főtanácsosa. A bank és az áruház között létezhet szerződés, amely a fenti kérdést szabályozza. Igaz, úgy tudjuk, hogy személyi igazolványunkat csak a hatóság kérheti el jogosan tőlünk. De gondoljunk a bankokra: ha számlánkról pénzt veszünk ki, szintén kérik tőlünk a személyit. Az áruház eljárása jogos és szabályos - mondták a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél (PSZÁF). Az üzlet megteheti, hogy ellenőrzi a kártyafelhasználó adatait. Személyi igazolvány vagy esetleg más fényképes igazolvány segítségével. Ezt egyébként nem kell sértő bizalmatlanságnak, kukacoskodásnak, akadékoskodásnak felfognunk - teszi hozzá a PSZÁF munkatársa. Gondoljunk arra, hogy, mindez a mi. érdekeinket szolgálja. Mert ha például ellopják tőlünk bankkártyánkat, máris örülni fogunk, hogy a rajta lévő pénz nagyobb biztonságban van, mintha nem kérnének tőlünk hozzá igazolványt. Az okmány ebben a helyzetben ugyanis a vásárló azonosítását szolgálja. A tolvaj pedig személyi nélkül nem tud mit kezdeni bankkártyánkkal. A bankokkal kapcsolatos lakossági kérdésekre egyébként a 40/203-776-os telefonszámon készséggel válaszolnak. ■ Rados Virág Kérjük, írja meg fogyasztóvédelmi panaszait! jotanacs@axelspringer.hu A bért terhelő adók és járulékok aránya Magyar- országon a legmagasabb régiós viszonylatban. Az OECD jelentése szerint a bérköltségnek csupán fele landol a munkavállalók zsebébe. Tóth Marcella Magyarországon az átlagos adóteher 50,5 százalék, vagyis a munkáltató bérköltségéből ekkora részt kell különböző adók és járulékok formájában befizetnie az államnak - derül ki a Nemzetközi Gazdasági és,Fejlesztési Szervezet (OECD) 2005- re vonatkozó felméréséből adókra és járulékokra. Ez azt jelenti, hogy ha egy munkáltatónak 100 forintjába kerül egy dolgozó, akkor ebből 50,5 forint az államkasszába folyik be különféle jogcímeken, a munkavállaló pedig 49,5 forintot kap meg. Az OECD-országokban ennél csak Németországban és Belgiumban magasabbak az adóterhek, egy egyedülálló, gyermektelen, átlagos keresetű dolgozó esetében. A régió többi országában lényegesen kisebb a teher, így Szlovákiában, Csehországban-és Lengyelországban is. De az átlagos családmodellnél is az első ötben van Magyarország az adóterhek tekintetében. Hazánk az első helyezett, ha egy -egyedülálló, gyermektelen legmagasabb bérkategóriába tartozó dolgozó adóterheit nézzük. Ebben az esetben az egy főre jutó adóterhelés 69,5 százalék, vagyis a dolgozó a bérköltségének csak a harminc százalékát kapja meg nettó fizetésként. E tekintetben jelentősek az eltérések, mivel ugyanaz Szlovákiában 29,9 százalék. Még mindig magasak a terhek, annak ellenére, hogy az elmúlt tíz évben mintegy 12-13 százalékkal csökkentek azok a terhek, amelyeket a munkáltatónak kell megfizetni - mondta el érdeklődésünkre Ékes Ildikó, az Ecostat társadalmi elemzések osztályának vezetője. A szakértő szerint a magas magyar adóteher annak is a következménye, hogy alacsonyak a bérek. így azokban az országokban, ahol a hazainál magasabbak a fizetések, egy alacsonyabb adóterheléssel ugyanakkora bevételre tehet szert az állam. A bért terhelő magas adó- és járulék önmagában nem kedvező jelenség. Mivel minél alacsonyabb a béreket terhelő adó, ez annál jobban ösztönzi a foglalkoztatást, ezen belül is növeli a fehérfoglalkoztatás arányát. De a régió többi országai között azért nincs olyan nagy különbség, hogy ez alapvetően elriasztaná a befektetőket - hangsúlyozta Palócz Éva. De a szakember szerint a nagy cégek nem csak a bérköltségeket veszik figyelembe, amikor beruházásaik helyszínéről döntenek. Kétségtelen, hogy a béreket terhelő adók magasak Magyar- országon, és ez a magyar gazdaság valamennyi szereplőjének nehézséget okoz. A cégek működését azonban nem csak a bérterhek, hanem más adók is befolyásolják. Ha az összadóterhe- lést nézzük, akkor már nem annyira rossz a kép - véli Fáth Péter, az AmCham amerikaimagyar kereskedelmi kamara ügyvezető igazgatója. Januárban csökkent a mobilelőfizetők száma A NEMZET! HÍRKÖZLÉSI Hatóság adatai szerint januárban 8 ezerrel, 9 millió 958 ezerre csökkent a három magyarországi mobilszolgáltató előfizetőinek száma. A 100 főre jutó előfizetések száma decemberben 99, január végén 98,9 volt. Marad a sztrájkkészültség a MÁV-kórházak ügyében FEBRUÁR 25-ÉN LEJÁRT az a határidő, ameddig a MÁV- kórházak sorsáról meg kellett volna állapodnia a kormánynak és a szakszervezeteknek, ennek ellenére a Vasutasok Szakszervezete március 2-ig fenntartja a sztrájkkészültséget, és kész az újabb tárgyalásokra. Gyógyszert vásárolhatunk térképboltban is? eddig 15 benzinkút, gyógynövénybolt és drogéria kapott engedélyt az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ANTSZ) regionális szervezeteitől gyógyszerek árusítására. A legnagyobb szupermarketek egyelőre csak tájékozódnak. Mérsékelték a Rábán a kárelhárítási készültséget MÁSODFOKÚRA MÉRSÉKELTÉK a Rábán történt olajszennyeződés miatti vízminőségi kárelhárítási készültséget hétfő este. Alfred Gusen- bauer osztrák kancellár a hét végén Budapesten azt ígérte, hogy Ausztria megoldja a Rábán kialakult szennyeződést. Gusenbauer: orvosoljuk a bajt @ TOVÁBBI HÍREK: www.vg.hu Már csak idén kaphatnak kedvezményt a cégek az európai uniós csatlakozás következménye az is, hogy Magyarország már nem kivételezhet sokáig az ide telepedő vállalatokkal A helyi adókból, elsősorban az iparűzésiből már csak 2007 végéig tartható Jent a kedvezmény azoknál a cégeknél, amelyek ezt a csatlakozás előtt megkapták - mondta el kérdésünkre Oszkó Péter, a De- loitte adópartnere. A társasági adó esetében 2011 vége. Igaz, ennek jelentősége némiképp már amúgy is csökken a négy- százalékos szolidaritási adó bevezetésével, mivel ezt azoknak a cégeknek is meg kell fizetniük, amelyek kedvezményt kaptak a társasági adóból Simor hadat üzent a magas inflációnak jegybank Ellenszavazat nélkül támogatták a nemzeti bank elnökjelöltjét Tavaly nőtt a születések száma, javulnak a mutatók Ellenszavazat nélkül, az ellenzéki képviselők egy részének tartózkodása mellett támogatta az Országgyűlés költségvetési és gazdasági bizottsága a két testület tegnapi összevont ülésén Simor András jegybankelnökké való kinevezését. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) leendő elnöke a meghallgatáson többször is leszögezte: a jegybank az infláció elleni küzdelemmel és az árstabilitás megvalósításával tud hozzájárulni a gazdaság fejlődéséhez. „Elengedhetetlennek tartom a konvergenciaprogramban megfogalmazott célok elérését és az euró magyarországi bevezetését” - mondta Simor András. A Gyur- csány Ferenc miniszterelnök által a posztra jelölt közgazdász hozzátette, hogy az MNB függetlenségét megőrizve kész együttműködni a kormánnyal a gazdaságpolitika területén, ugyanis nem lehet cél az egymásnak való üzengetés. Konkrét árfolyamcélt ugyanakkor nem fogalmazott meg, de szavaiból azért kiderült, hogy a közös európai valuta egyelőre távoli bevezetésekor erős forinttól szeretne búcsút mondani. „Olyan elnök akarok lenni, aki nem túl gyakran szólal meg, de mindig, ha erre szükség van” - | mondta Simor. Képviselői kér- | désre elmondta: sohasem volt | tagja egyetlen pártnak sem, és | semmiféle kapcsolata nem volt a £ titkosszolgálatokkal. ■ V. M. Simor András nem akar gyakran nyilatkozni, csak ha arra szükség van Mérséklődött a népességcsökkenés üteme az elmúlt évben Magyarországon. A népesség becsült lélekszáma az időszak végén 10 millió 64 ezer fő volt a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján. A születési és a halálozási adatok alapján 31600 fővel csökkent Magyarország lakossága. A nemzetközi vándorlás pozitív egyenlegének következtében azonban a lakosság száma csak 13 ezer fővel csökkent. A népességcsökkenés mértéke így 3,1 ezrelék volt 2006- ban. Magyarországon a 80-as évek elejétől van népességfogyás - összesen mintegy 600 ezer fő - , ami ma már Nyugat-Európá- ra, Japánra és Dél-Koreára is jellemző. Előrejelzések szerint 2050-re 7 és 8,5 millió között lesz Magyarország népessége. Tavaly 99 850 gyermek született, összességében 2360-nal, azaz 2,4 százalékkal több újszülött jött világra, mint egy évvel korábban. A csecsemőhalálozási arányszám jelentősen javult, 2006-ban ezer élveszületésre 5,7 csecsemő halott jutott, ami 0,5 ezrelékponttal, mintegy 8 százalékkal alacsonyabb a 2005. évi értéknél. A tavaszi influenzajárvány elmaradása jelentősen csökkentette a halálozások számát. ■ Z. M. ■ 2050-re 8,5 millióan lehetünk az országban.
