Heves Megyei Hírlap, 2007. február (18. évfolyam, 27-50. szám)
2007-02-27 / 49. szám
4 MEGYEI KÖRKÉP HEVES MEGYEI HlRLAP - 2007. FEBRUÁR 27., KEDD Mesevetélkedőn lettek elsők a tarnamérai iskolabuszosok Balthazar végül mégis hazatért stAVOMiR mrozek Egy világhírű író testben és lélekben az egri színház falai között Kilencedik alkalommal rendezték meg a tarnamérai általános iskolában a „7 mérfóldes csizmában, heted 7 határon át” című országos mesevetélkedőt. A vetélkedősorozat megyei szervező intézménye az egri Forrás Gyermek- és Ifjúsági Központ. ■ Fordulónként négy mesét kell feldolgozni a négytagú csapatoknak. A több hónapig tartó versengésben fordulónként négy mesét kell feldolgozni a négytagú csapatoknak. Tarnaméráról a Hupikék törpikék, a Gumimacik, A varázslatos iskolabusz és a Négy muzsikusok vettek részt a versenyben. Az összesített pontszám alapján egy 3. és egy 4. osztályos csapat jutott tovább a területi fordulóra, melyet Hatvanban rendeztek meg. Az itt induló 14 csapat között „A varázslatos iskolabusz” (Hegedűs Zsófia, Kovács Bence, Lövei Dávid, Vona Viktória) versenyzői az első helyet szerezték meg. A „Négy muzsikus" (Juhász Kata, Kovács Helga, Major Petra, Varga Márton) pedig a harmadik helyen végzett. A csapatok tovább versenyeznek a 3 hét múlva megrendezendő megyei elődöntőn. ■ Kossuth Lajosra emlékeztek az iskolában •< I /-* I Az egri Kossuth Zsuzsa Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégiumban nemrégiben rendezték meg a Kossuth Zsuzsa-napokaL A kétnapos program első napján, a névadó szobrának megkoszorúzását követően ismeretterjesztő előadásokat hallgathattak meg az érdeklődő diákok. így Klement Marianna, a RÉV egyesület vezetője a drogokról, dr. Varga Zsolt pedig a fogamzás- gátlásról szólt Az ünnepség második napján „Forradalom és szabadságharc Magyarországon (1848-1849)” elnevezéssel történelmi emlékülést tartottak az iskolában. Este, a program zárásaként az Eszterházy Károly Főiskola dísztermében adtak műsort az intézmény tanulói. ■ Sz. D. Negyven éve várt erre az előadásra Slavomir Mrozek, az abszurd dráma lengyel atyja, aki a hét végén az egri Gárdonyi Géza Színházban tekintette meg legnépszerűbb darabját, a Tangót. Egres Béla Nem mindennapos esemény, ha egy külföldi szerző megnézi művének új bemutatóját. Ilyen csodának lehettek tanúi az egri színház művészei, az Egri Páholy tagjai és a város színház- szerető közönsége. A kalandos életet megélt, írói létének legaktívabb szakaszát emigrációban töltött mester most kimozdult szeretett Krakkójából. Eljött Magyarországra, hogy legnépszerűbb, kultikussá nemesedett színdarabjának, a 1 Tangónak itteni, a szerb Rados- J lav Milenkovic rendezte előadá- | sát megtekintse. A világ rengeteg pontján volt már alkalma látni színpadi munkáinak különböző földolgozásait, még sincsenek kedvenc előadásai. Mindig azt szereti leginkább, amelyet éppen lát. Ehhez a megállapításhoz mexikói felesége nevetve teszi hozzá, hogy az író üzért öntörvényű ember. Emlékszik ő olyan színházi előadásra is, melyet Mrozek kezeit fülére tapasztva ült végig, de olyanra is, melyről egy nyitva maradt ablakon át fejvesztve menekült el. Ez az egri bemutató azonban valóban elnyerte a mester tetszését Sötét szemüvegben, szinte észrevétlen ül a nézőtéren, majd fólállva tapsolja meg az egri színészeket, s szívélyesen gratulál és beszélget el velük és a rendezővel. Annál nagyobb elismerés nem is lehet, mint amit mond az alkotóknak: Negyven éve vártam erre az előadásra...! A népszerűség, a felé áramló szeretet azonban kifejezetten fárasztja. Az előadást követő partin igyekszik szinte láthatatlanná válni, s ha ez nem sikerül, kezében egy pohár vörösborral eloldalog, s keres egy békés helyet valamely oszlop tövében. Ha azonban Egerben van, nem úszhatja meg ő sem, hogy az érdeklődőknek választ adjon kérdéseikre. Nem rejti véka alá, hogy A legendás lengyel drámaíró és a szerb rendező találkozása. Slavomir Mrozeket köszönti Radoslav Milenkovic az egri színházban, azóta érzi a kort, az öregséget, amióta harminchárom évnyi, emigrációban eltöltött év után hazatért. Mostanra már nem érdekli úgy a színház, mint hajdanán.- Az 1964-ben íródott Tangó ma is közel áll a szívemhez - mondja a 77 éves szerző -, hisz ez volt az első igazi drámám, ami megnyitotta előttem a világ színházait. Nem tagadom, élveztem a sikert. Ha Lengyelországban maradok, valószínűleg meg sem születik ez a darab, az íráshoz ugyanis távolság kell - teszi hozzá. Harminchárom évesen hagyta el szülőhazáját, s éppen harminchárom évet töltött távol Lengyelországtól. Élt Olaszországban, majd két évtizedet Párizsban, míg a száműzettetés utolsó éveit Mexikóban töltötte, ahol feleségül vette máig hű társát, a mexikói színésznőt és ren■ Mrozek: Nem vadásztam elefántra, v nem voltam titkosügynök, sem John Kennedy szeretője Kis hazai Tangó-történelem, Szolnoktól Egerig a tangó hazai ősbemutatóját 1978-ban a szolnoki színházban tartották, a lázadó hírében álló Paál István rendezésében, az átütő erejű előadás máig emlékezetes esemény. Legutóbb, az egri Gárdonyi Géza Színház Tangó bemutatóján éppoly aktuális volt a történet. A fiú, Artur fellázad szülei tespedése ellen. Értelmes életre vágyik, lehetne belőle orvos, vezethetné oltárhoz fehér ruhás aráját Ám a káoszból Edék lép elő. Az inas, aki ma már nem tagbaszakadt, hanem jól fésült, de éppoly gátlástalan. A széthullott család pedig hagyja, hogy a vállukon, mint a hatalom lépcsőin, lépdeljen fölfelé... Az egri előadás főbb szerepeiben Vajda Milánt, Mészáros Sárát, Venczel Valentint, Nádasy Erikát (képünkön), Bozó Andreát, Rácz Jánost és Blaskó Balázst láthatjuk. dezőt, Orairo Rosast, akivel kalandos életet éltek a „La Epifania” nevű ranchon, ahol - mint azt oly plasztikusan írja le Hazatérésem naplója című könyvében - feleségével felváltva őrködtek éjszaka egy-egy puskával, hogy a birtok körül ólálkodó rablókat távol tartsák. Aztán egy pillanat alatt döntötték el, hogy visszatelepülnek Európába. Választhattak Párizs és az otthon között. Végül hazamentek Krakkóba. Abba a városba, ahol az idős művész félálomban is megérti az ablak alatt játszadozó gyerekek szavát... Beszélgetés közben az asztalon ott tornyosulnak régebben és újonnan Magyarországon kiadott könyvei, melyek dedikálásra várnak, de köztük fölfedezhetünk valami ismeretlent. Balthazar, ez áll a címlapon, s egyelőre csak anyanyelvén, esetleg német nyelven érhető el. A magyar fordítása is készül immár, s reméljük, hamarosan a hazai könyvesboltok polcain is V .- - megtalálha tó lesz az Európa Kiadó gondozásában. De miért Balthazar?- 2003-ban új ember született, ezért azóta Balthazar a nevem - mondja az író magától értetődő természetességgel. - Öt éve agyvérzésen estem át, s újra kellett tanulnom a beszédet, az írást. Orvosaim nem találhattak számomra jobb terápiát, mint azt, hogy írjam meg az önéletrajzomat - meséli. Ébből hiányzik minden kitalálás, minden fikció. Ebben a könyvben csak szigorú tények szerepelnek. De ezt már nem az a Mrozek írta - teszi hozzá némi malíciával. Ezek már Balthazar szavai. Mrozek vagy Balthazar? Ki tudja, melyik egy író igazi személyisége. De nem is a személy a legfontosabb, hanem azok a szavak, azok a mondatok, amiket leírt, azok a gondolatok, melyek könyvei lapjain elolvashatok, amelyek a világ színpadain elhangzanak számtalan nyelven. Mert ezekben a szavakban benne van minden, amit a világról, embertársainkról, az elmúlt évszázadról tudni kell és tudni lehet. Fesztiválból karnevál lehet Fémtokajok a Peresi-dűlőn borturizmus Nagyobb helyen rendezik a Bikavér-ünnepet gyorsított euárás Már tetten is érték az elkövetőket Az idei borturisztikai program- kínálat bővítése is napirenden szerepelt azon a minapi tanácskozáson, amelyen - 15 egri szakmai szervezet képviseletében - az Egri Borvidékért Alapítvány, a megyeszékhely önkormányzata és hegyközsége, az Égri Bormíves Céh és az Egri Borút Egyesület vett részt. Mint azt a Borút ügyvivő al- elnöke, Bíró József lapunknak elmondta, tovább szeretnék fejleszteni a borvidék legjelentősebb borgasztronómiai fesztiválját, a Bikavér-ünnepet. Az elmúlt évek során ugyanis bebizonyosodott: a több tízezer embert megmozgató, egyre népszerűbb fesztivál „kinőtte” a Dobó teret. Ezért kibővítenék a rendezvény helyszínét: a patakparti területeket, a Dobó utcát, a várat és a belváros más részeit is bevonnák, s igazi fesztivál jelleget adnának neki. Ennek részleteit azonban még ki kell dolgozni, így a változtatásokra csak később kerülhet sor. Felvetődött továbbá: meghívnának egy ismert szekszárdi borászt is, hogy a vendégek ne csak az Egri Bikavérrel, hanem „testvérével”, a Szekszárdi Bikavérrel is megismerkedhessenek. Újdonság lesz az idei rendezvénynaptárban az április 28. és ■ Az egyre népszerűbbé váló Bikavér-ünnep már kinőtte a Dobó teret. május 1. közötti Bormajális. Ennek - az eredeti elképzelésekkel szemben - nem az Érsekkert, hanem a Szépasz- szony-völgy ad majd otthont. A szervezők a belbecs mellett a külcsínre is gondoltak: a pincészetek a karácsonykor a Dobó téren felállított kis faházakban kínálhatják majd a felvonultatott borokat. Bíró József hozzátette: a tanácskozáson a programok marketingjére is gondoltak. Reményeik szerint az idei Utazás kiállításon már új kiadványokkal is megjelennek az érintett szervezetek. ■- Nyugdíjas szüleim összeku- porgattak egy kis szőlős telekre. Egy házikót is építettek rá, hogy öregségükre legyen hol pihenniük - írja olvasónk, majd felháborodva folytatja: - Az elmúlt fél évben hatszor törtek be hozzájuk! Már az utolsó „retro” alumíniumkanálig mindent elhurcoltak tőlük. Az alumínium szőlőkarókat is tőből kifűrészelték. Édesanyám oda jutott, hogy már ki sem akar menni oda... Képtelenség, hogy nem tudnak tenni semmit. Sem a rendőrség, sem a polgárőrség, sem véletlenszerű razziák. A „könnyen szerzett” szajré többnyire a MÉH-telepen köt ki. Egy, a saját belvárosi lakásukból felújításkor kiköltöztetett fürdőkádra édesapám ott bukkant rá... Miért veszi át a MÉH- telep ezeket? Sára Péter: Az emberek joggal bosszúsak, ha megkárosítják őket A fentiekre Sára Péter r. alezredes, a Hatvani Rendőrkapitányság parancsnoka válaszolt: - Az állampolgár joggal bosszús, ha az évek alatt összeszedett vagyonát tulajdonítják el. A rendőrség egyik alapvető feladata a köz- és magántulajdon védelme. Ennek megvalósítása miatt immáron több hónapja rendszeresen szervezünk a szóban forgó területre - és a városhoz tartozó .egyéb külterületre - fokozott ellenőrző szolgálatot. Ezen akciókban a polgárőrség tagjai is rendszeresen részt vesznek a terepjáró járműveikkel. Esetenként a környező települések polgárőrei is besegítenek. így történt február 21-én is, amikor a polgárőr járőrcsoport a peresi területen fémtolvajokat ért tetten. A négy elkövető ellen gyorsított eljárást folytattunk, ügyüket a Hatvani Városi Bíróságon tárgyalják. ■ T. 0.
