Heves Megyei Hírlap, 2007. február (18. évfolyam, 27-50. szám)

2007-02-21 / 44. szám

2007. FEBRUÁR 21, SZERDA - HEVES MEGYEI HÍRLAP HEVES > KISKÖRE ÉS KÖRZETE 5 Ha én dönthetnél Naponta kopognak a hitelező cégek: az önkormányzat kölcsönt vesz fel BAKOS GÁBORNÉ, KŐmlŐ- A férjemmel együtt két gyer­meket nevelünk, mindketten is­koláskorúak. Ám ők nem a helyi iskolába járnak, hanem a nagyob­bik Besenyőtelekre, a kisebbik az átányi Református Általános Is­kolába. Azért döntöttünk így - a korai kelés és a kényszerű buszo­zás ellenére is -, mert magasabb színvonalú képzést kapnak a gye­rekek, ami továbbtanuláskor előny lesz nekik. A besenyőtelki iskolának kifejezetten jó a híre, és a színvonala is magas. Csak jót tudok mondani az átányiról is. Községünkben az egyik legna­gyobb gond a közbiztonság. Ha én döntési helyzetben lennék, ennek megoldását tartanám a te­lepülés egyik legfontosabb fel­adatának. Ugyancsak nehezíti az itt élők mindennapjait a rengeteg kóbor kutya, amelyek megtá­madják a kerékpározókat. ■ Tiszanánán a Vulpex Kft. a kálatelepet termálvízzel fűti, de a szövetkezet a tehenészetben is ezt a helyi forrást használja. Képünk illusztráció. Fürödnek a boldogságban? termálvíz Nem olyan könnyű előrelépni, mint ahogy gondolták- Csak nagyon szigorú, takaré­kos gazdálkodás mellett kezelhe­tő az önkormányzatot érintő csődközeli helyzet - fogalmazott Dobi István, Tarnazsadány pol­gármestere, aki az ősszel 70 mil­lió forint kifizetetlen számlával vette át a falu vezetését Hét munkahelyet szüntetnek meg az iskolában, az óvodában és az önkormányzatnál. Ám úgy tűnik, év közben még további ra­cionalizálásra lesz szükség. Az öröklött 70 milliós tartozást mos­tanra 54 millióra dolgozták le, de továbbra is napi szinten gondot jelent a közvilágítás, a gázszám­la, az élelmezés és a tavalyi tan­könyvek árának kifizetése.- Megszüntettünk minden kü­lönkiadást, az étkezési hozzájá­rulást, az útiköltség-térítést, és az intézményeinktől rendkívül szi­gorú takarékosságot kértünk - mondta a polgármester. - Pályá­zunk ÖNHKI-re, mivel 34 milli­ós a forráshiányunk, illetve tár­gyalásokat folytatunk a bankkal, hitelfelvételről. De még így is kri­tikusnak mondhatóak a kilátása­ink az idei esztendőre. ■ is csak hároméves „fürösztéses” időszak után, orvosi állásfoglalás­sal lehet gyógyvízzé minősíteni. Kömlőnek ugyancsak van egy lefojtott kútja. Ahogy a térség töb­bi településén, itt is a hetvenes években, próba-olajfúrások so­rán bukkantak rá a termálvízre.- Négyezer méter mélyre ju­tottak le akkor a fúrások során - tájékoztat Cseh József alpolgár­mester -, ám olaj helyett ezer méter után meleg víz tört fel. A víz hőfoka változó, ezer méter­nél 55 Celsius-fokos, 1500 mé­ternél már 75. Próbálták öntö­zésre is használni, ám rendkí­vül magas volt a sótartalma, ezért erre nem felelt meg. Az önkormányzat komoly kí­sérletet tett arra, hogy hasznosít­sa a lezárt kutat A MOL-nál azon­ban azt a választ kapták: ha min­denképp a termálvíz felszínre ho­zatalában gondolkodnak, akkor célszerűbb és olcsóbb új kutat fú- ratni, mint ezt a betondugót eltá­volítani. Az új kút fúrásának az ára több millió forint, erre sem akkor, sem most nem volt fedezet A termálvízzel rendelkező helységeket elgondolkodásra készteti a régi, nagy múltú fürdő­városokban tapasztalható ven­déghiány. Újabb felmérések len­nének szükségesek ahhoz, hogy kiderüljön: hosszú távon mekko­ra az igény a fürdőhelyekre. Dél-Heves rendkívül gaz­dag termálvizekben. A kutak hasznosításával mégis évtizedek óta küz­denek a vállalkozó szelle­mű önkormányzatok. • Szuromi Rita- Terveztek itt egy kis medencét- mondja T.-né Tiszanánán -, hogy nyaranta ne csak a Tiszá­ban, hanem meleg vízben is le­hessen fürdeni. Tudjuk, hogy van a faluban egy kút, ahonnan a haj- dúszoboszlóihoz hasonló víz jön.- Nem egy, hanem két meleg vizű kutunk is van - erősíti meg dr. Tóth József polgármester. - Az egyik egy gyöngyösi cég tulaj­dona, itt el is kezdődtek engedély nélkül valamilyen munkálatok, melyeket nem folytattak. A má­sik kút egy helyi mezőgazdasági vállalkozásé. Innen kap meleg vi­zet a tehenészet, ezzel fűtik a borjúnevelőt és a virágkerté­szetet. Habár már harminc­éves víznyerő helyről van szó, így is bőségesen ad meleg vi­zet: ezer méterről percenként ezer liter termálvíz tör fel. Több hasznosítási terv is szü­letett, de mindig gond volt, hogy a kutak nincsenek az önkormányzat tulajdoná­ban. Egyszer adósság fejé­ben próbáltak egyezséget kötni az egyik kút átadásáról, ám a pénz jobban kellett, ebben egyeztek meg. Arra is voltak ter­vek, hogy az önkor­mányzat saját kutat fúr, de ez is oka- fogyottá vált. Bár nagyon kecsegtető­ek voltak az uniós pénzek, azt nem kommunikálták kellőképp, hogy termálvízre nem, csak hevizsgált gyógyvíz- hasznosításra lehet pályázni. Kiskörén közel két évtizedig dolgoztak a termálvíz-projekten. Egy korábbi szerencsétlen tulaj­donba adás majdnem egy évti­zedre megakasztotta a haszno­sítást. Holott itt a legjobbak az adottságok: 1247 méter mélyről 61 Celsius-fokos víz tör fel. Iga­zoltan abból a medencéből, amely Hajdúszoboszlót is ellátja.- Nagyon hosszú procedúra után tudtunk csak elindulni - jelzi Szén József polgármester. - Mára ott tartunk, hogy az ön- kormányzat és egy magánszemély köz­reműködésével el­készítettük a lát­ványtervet, s tart az engedélyeztetési el­járás. Egy 15 hektá­ros területen szeret­nénk felépíteni a gyógyturisz- tikai centrumot, amely üdülőfa­lu lenne az üdülővárosban. A rekreáció mellett sportolásra, konferenciák rendezésére is al­kalmas lesz ez az objektum, amely egy nagy szállodát is tar­talmaz. Ezzel a nyári idegenfor­galmi szezon egész évesre is ter­vezhető. A termálpark bekerült a Nemzeti Fejlesztési Tervbe is. Hivatalos gyógyvízről itt sem beszélnek. A termálvizet ugyan­■ A megye déli részén a '70-es években olajat kerestek, de „csak” termál­vizet találtak. Időigényes folyamat a víz minősítése A termálvíz gyógyvízzé minősítése hosszadal­mas eljárás. Kiválasztanak egy célcsoportot, akik különféle betegségekben szenvednek. Ők rendsze­resen fürdenek a termálvízben, miközben orvosok figyelik állapotuk változását A kémiai bevizsgálás mellett tehát lé­tezik egy protokoll, amelyet követni kell a minősítés előtt Ez akár több évet is igénybe vehet Takarítást szerveznek a tisztább környezetért tárnáméra A közelmúltban az önkormányzat körlevelet küldött a falu valamennyi háztartásába, amelyben arra kérik a lakosokat, csatlakoz­zanak a falutakarító akció­hoz. A településen az utóbbi időben több illegális hulla­dékkupac is megjelent, rá­adásul a közterületek is sze­metesek. Eddig már többen ajánlottak fel munkagépe­ket, illetve az általános isko­lások is lefényképezték azo­kat a helyeket, ahol feltétle­nül rendet kell majd rakni. A zeneiskolai képzés jövőjéről is döntenek TARNABOD Holnap reggel 10 órától Tarnabodon ülése­zik a Dél-hevesi Kistérségi Társulás. A polgármesterek előbb a faluról kapnak tájé­koztatást, majd az idei pénz­ügyi tervezet tárgyalása után döntenek a mozgó­könyvtári szolgáltatás igény­léséről. E tanácskozás témá­ja lesz a zeneiskolai képzés. A községi iskolák zenei ok­tatását a Hevesi Állami Ze­neiskola látta el. Ennek jövő­beli kereteiről kell dönteni­ük a megjelenteknek. Vásárhelyi-bált tartanak az iskoláért kisköre Évek óta hagyo­mány, hogy a farsang idő­szakában jótékonysági bált rendeznek a Vásárhelyi Pál Általános Iskola javára. Az idén február 24-én, este 7 órakor kezdődik a jótékony- sági rendezvény a Tisza-tó Panzióban. A nyitótánc után tombola, s hajnalig tartó tánc várja az érdeklődőket. A rendezvény fővédnöke Szén József polgármester. Körzeti oldalaink heti menetrendje HÉTFŐ EGER KEDD PÉTERVÁSÁRA ►SZERDA HEVES CSÜTÖRTÖK FÜZESABONY PÉNTEK GYÖNGYÖS SZOMBAT HATVAN. LŐRINCI Az oldalt írta: Szuromi Rita Fotó: Ötvös Imre Tel.: 36/513-622 e-mail: rita.szuromi@axelspringer.hu Húszéves a Sakkmúzeum kiállítás A világön csupán négy ilyen gyűjtemény van Győzött a mesebeli dr. Búbé farsang Jelmezes felvonulást tartottak a Vásárhelyiben Az idén lesz húsz éve annak, hogy Hevesen megalapították a Sakkmúzeumot. A vüágon jelen­leg is csak négy ilyen gyűjtemény található, Moszkvá­ban, Frankfurt am Main-ban, Rio de Ja- neiróban, valamint Heves városában. A gyűjtés még 1958-ban elkezdő­dött, s a mai napig tart. Az intéz­mény a jelenlegi helyen és for­mában 1987 februárjától műkö­dik. Mostanáig 51 országból kö­zel százezren tekintették meg az igen értékes kiállítási anyagot. A legidősebb darab, egy sevillai komplett készlet 1750-ből szár­mazik. Néhány különleges sakk­készlet is figyelemre méltó a gyűjteményből: az elefántcsont­ból faragott Marokkóból, Casab­lancán és Londonon át került He­vesre. Látható itt in­diai szantálfa, tanzá­niai ébenfa, kirgiz népművészeti, len­gyel népművészeti és achát készlet márványtáblával, kerámiakészlet, csontafakészlet a Bali-szigetekről, valamint spe­ciális sakk-készlet vak verseny­zők számára. . A gyűjteményt folyamatosan gyarapították olimpiai, világ- és Európa-bajnoki arany-, ezüst- és bronzérmekkel is. Kuriózumok a Kubában, a Capablanca-cente­nárium jegyében készült, kubai nemzeti zászlóval ellátott valódi arany emlékérmek, amelyet 1988-ban Primitivó Ortéro Diaz sportminiszter hozott el. Érde­kesség még Max Euwe fába ége­tett levele, de megtalálhatók itt Csőm István és Adorján András nemzetközi nagymesterek érté­kes felajánlásai is. A Dobroviczki Ferenc néhai igazgató által készített hatalmas évkönyvek az elmúlt húsz év sakktörténelmét foglalják ma­gukban. Mintegy 250 emlék­zászló, férfi világbajnokok tabló­ja, XVI. Lajos korabeli játékasz­tal, video- és hangfelvételek, va­lamint a sakksport világirodal­ma is gazdagítja a kollekciót. ■ ■ Szeretnék, ha a figyelem á ju­bileumon még jobban a múze­umra irányulna. Jelmezes farsangi bált tartottak a kiskörei Vásárhelyi Pál Általá­nos Iskolában. A bál nyitótáncát, hagyományosan az angolkerin- gőt most is a 8. osztályos tanulók táncolták. A produkciót az idén is Bodorné Nagy Erzsébet taní­totta be, akinek a hercegi pár mondott köszönetét munkájáért. A rendezvény középpontjában a jelmezesek felvonulása állt, melyre közel 100 tanuló öltözött be. A maskarások és segítő szü­leik, nagyszüleik ötletességét zsűri értékelte, akiknek nehéz volt a döntés a sok különleges jelmez láttán. Egyéniben első he­lyezett lett dr. Bubó, csoportos fellépőknél az Ősemberek arat­tak nagy sikert. ■ Jól táncoltak, talán még a telet is elűzték a vásárhelyis tanulók

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom