Heves Megyei Hírlap, 2007. február (18. évfolyam, 27-50. szám)

2007-02-20 / 43. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2007. FEBRUÁR 20., KEDD POSTÁNKBÓL Csokit kaptak a várakozók Senki sem szeret várakozni az ügyfélszolgálati irodákban. Nagy a tömeg, meleg van a he­lyiségben. Elintézni valóm akadt az egyik szolgáltatónál. A sorszámot kivéve gyors szá­molást végeztem, hányán van­nak előttem. Eltelt pár perc, és a velem együtt érkezett új ügyfelekhez odalépett a biz­tonsági őr, átnyújtva a cég ajándékát a várakozási időre: egy kis doboz üdítőt és egy szelet csokoládét. Kellemesen meglepődtünk, és mintha gyorsabban teltek volna ezt követően a percek. Egy másik biztonsági őr külön kérés nél­kül megnyitotta a bejárati aj­tót - meleg volt bent -, így még a friss levegő is bejött. Es hogy melyik ez a szolgáltató? - az ÉMÁSZ egri ügyfélszolgá­lati irodája. Köszönjük! D. SÁNDORNÉ, EGER LEVÉLCÍMÜNK: HEVES MEGYEI HÍRLAP SZERKESZTŐSÉGE 3301 EGER, PE 23. Nóták és tréfák: megmutatták, hogy mit tudnak Csaknem hetven egyéni és cso­portos résztvevővel zajlott a gyöngyösi Mátra Művelődési Központban a Nyugdíjaspk Ki mit tud?-ja. Az országos ren­dezvényt már 16. alkalommal rendezte meg a mátraaljai in­tézmény, s a népes mezőnyben ezúttal is képviseltette magát hazánk majd' minden szeglete. A résztvevők zömmel irodalmi, zenés, hangszeres és szólóéne­kes produkciókkal álltak szín­padra, de akadtak jelenetek, sőt közéleti témájú színpadi tréfák is. A zsűri döntése nyo­mán végül helyi, vagy leg­alábbis térségi sikerek szület­tek, hiszen az ítészek a nagyfügedi Barátság nyugdí­jasklub, a gyöngyösoroszi asz- szonykórus és a szűcsi Évgyű­rűk nyugdíjasklub produkcióit ítélték a legjobbnak. Mellettük - kategóriánként eltérő szám­ban - további tucatnyi fellépő kapott elismerést. ■ Nyári turistának sokszor híg a leve hamisít és átcsomagol Nem megfelelő a lejárt szavatosságú élelmiszerek elkülönítése A tervezettnél több élelmi­szer-ellenőrzés volt tavaly a megyében, viszont növe­kedett a kifogásolt termé­kek aránya is. MN Ttk Kovács János Másfél tonna lejárt szavatossá­gú és ötven kilogramm hamisí­tott címkével ellátott, hússzár­mazékokat tartalmazó élelmi­szert találtak a minap egy szol­noki raktárban. A Treff Kereske­delmi Kft. Heves megyei üzletek­be is szállított. Mint Busák Kár­oly megyei főállatorvos lapunk­nak elmondta: Egerben, a cég Kistályai úti telephelyén nem ta­láltak átcímkézett élelmiszert. Amennyiben megkapják a kft. üzletlistáját, úgy a boltokat is vé­giglátogatják, nem került-e vala­hová a lejárt tételből. A komolyabb botrányokon kí­vül is sok a kifogás az élelmisze­rek minőségére. Legalábbis ezt erősítik meg a Heves Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Élelmiszerlánc-biztonsá­gi és Állat-egészségügyi Igazga­tóság jogelődjének tavalyi vizs­gálatai. Szinte minden kereske­delmi egységben találtak lejárt minőségmegőrzési idejű élelmi­szert, ezek elkülönítése, meg­semmisítése nem megfelelő. A raktárak, hűtőházak ellenőrzési tapasztalata, hogy a nyomonkövetési rendszerek nem. működnek, különö­sen a lédig vagy, nem fogyasztói ki­szerelésű élelmisze­rek esetén sok a visszaélés: a meghamisítás és átcsomagolás. Mint dr. Busák Károly igazga­tótól megtudtuk: a megye terüle­tén előállított és forgalmazott élelmiszerekből 2006-ban a He­ves Megyei Állat-egészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomás összesen 673 hatósági élelmi­szermintát vizsgált meg. Ennek közel negyede, 156 tétel bizo­nyult minőséghibásnak. A legmagasabb kifogásolási arányt a söripar (57 százalék) és az édesipar (termékek 43 száza­lék) tudta felmutatni, de felke­rült még a dobogóra a növényolajipar is, ahol az ellen­őrzött tételek harmadánál akadt valamilyen probléma. A magas kifogási arányú csoportba került Címkemustra: az élelmiszer-hamisítások jelentős részében a könnyen megváltoztatható csomagolással manipulálnak egyes kereskedők ■ A vizsgált ba­romfitermékek több mint ötö­dét kelletf meg­semmisíteni. a tejipar, a hűtőipar, a sütőipar, a baromfiipar, a húsipar, vala­mint a konzervipar. A pozitív ol­dalon a cukor-, illetve a szeszipar és termékei foglalnak helyet. A hibaokok több­sége - 66 százaléka - a jelölési hiányos­ságokra vezethető vissza, míg az ösz- szetétellel a vizsgált tételek közel ötödé­nél akad gond. Pár százalékos arányt képviseltek az érzékszer­vi, a csomagolási, továbbá a toxi­kológiai, illetve a tömeg, térfogat problémák. A főállatorvos tájé­koztatása sze­rint 2006-ban a Heves megyé­ben előállított és a kereske­delmi ellen­őrzések során vi z s- gált baromfi termékek több mint ötödét kel­lettmegsem­misíteni. Gyakori ta pasztalat volt, hogy a forgalma­zók a friss baromfikészítmények beragadt készleteit lefagyaszt­ják, majd a későbbiekben felen­gedve eladják. Az üyen tételeket minden esetben elkobozták. A- hibák közé tartozott, amikor a baromfinyesedéket az állatfaj feltüntetése nélkül újrafagyasz­tották, vagy a félrevezető dátum­jelölésű baromfifasírt Tavaly a Heves megyében gyártott és forgalmazott édesipa­ri termékek vizsgált mintáinak közel felét - 43 százalé­kát - kifogásolták az élelmiszer-ellen­őrök. A tagállami és import édességek nagy része hi­ányosan, a fogyasztó számára nem egyértelműen, félrevezető jelöléssel került forgalomba. A megyében gyártott és forgal­mazott, az állomás által múlt év­ben megvizsgált malomipari ter­mékek tizede nem felelt meg az előírásoknak. A kifogásolások döntő többségét jelölési hiba je^ lentette. A megvizsgált termé­keknél (rizs) minden esetben a származási helyre való utalás hi­ányzott, ami a fogyasztót félre­vezette. A megyében gyártott, s megvizsgált húskészítmé­nyek közel ötödé nem felel meg a minőségi előírások­nak. A kereskedelmi ellenőrzé­sek során a „Nyári turistafelvá­gott’’ termékek víztartalma pél-, dául szinte kivétel nélkül maga­sabb volt az előírtnál: az engedé­lyezett maximum 40 helyett 55 százalékos. A szakemberek több figyel­met fordítottak a más tagállam­ból származó húskészítmények jelölésének, minőségének ellen­őrzésére. S megállapították, hogy ezen készítmények között gyakran fordul elő hiányos jelö­lés, különösen a dátumozás ese­tén. Előfordult, hogy a felhasz­nált adalékanyagokat nem tün­tették fel. Élelmiszer-biztonság: lesz pénz ellenőrzésre A MEGYEI ÉLELMISZERLÁNC-BIZTONSÁGI és állat-egÓSZ- ségügyi igazgatóság idén legalább annyi vizsgála­tot tart majd, mint tavaly, pénzhiány nem akadá­lyozza a rossz, lejárt termékek kiszűrését. Az el­lenőrzési tervben szereplő, illetve a szokásos és menetrendszerű vizsgálatok mellett szúrópróba­szerűen, akár lakossági bejelentésre is vizsgá­lódnak majd a hatóság emberei. A szaktárca szerint az ellenőrzések száma az idén akár 50-70 százalékkal is nőhet. Erre a célra több milliárd forintot fordítanak. Megkérdeztük olvasóinkat Ön mit tesz ingatlanának biztonsága érdekében? Leépítések a városházán: kevesebből gazdálkodnak CSEH KATALIN, Eger Zárakkal védjük a házunkat Riasztót nem szereltettem fel, hiszen az úgysem ér semmit, ha nem vagyunk otthon. Ugyanakkor, ha csönget valaki, nem rohanok rögtön a kapu­hoz, hanem először megnézem az ablakon keresztül, hogy ki akar bejönni Ha ismerős, beengedem, ha idegen, akkor az ablakon át beszélek vele. SZABÓ PATRIK, Sírok A házi kedvencünk, a kutyánk jelez az udvarról, ha valaki be akar jönni hozzánk Emellett természetesen zárjuk az ajtó­kat, de nyugodtak lehetünk, hi­szen biztonságos környéken la­kunk Hozzánk még nem pró­báltak meg betömi és nem is loptak el semmit tőlünk, és nem is félünk attól, hogy ezzel bárki is próbálkozna. cseh béláné, Abasár Nem szereltettem fel különleges zárakat, riasztóra sincs szüksé­gem Szerencsére falun lakom, ahol még figyelnek egymásra és a másik értékeire is az em­berek. Ha elmegyek hazulról, csak bezárom a bejárati ajtót és átszólok a szomszédasszo­nyomnak, hogy nem leszek ott­hon Ő pedig oda-oda néz, hogy minden rendben legyen DESZPOT Béla, Gyöngyös Három zárat is felszereltettem a bejárati ajtómm. Társasház­ban lakom, jó viszonyban va­gyok a szomszédokkal, így ők is odafigyelnek A lakók kéré­sére telefonos kapubeléptetőt is beüzemeltek a házunkban, a kódot csak az ott élők és az ismerősök tudják, akikben megbízunk. Idegennek soha nem nyitok ajtót Folytatás az 1. oldalról A felvenni kívánt hitel teljes ösz- szege 1 milliárd 531 millió 660 ezer forint, ami döntően - 1 mü- liárd 362 millió 681 ezer forint erejéig - fejlesztési célokat szol­gál. Habis László hangsúlyozta: a beruházásokat illetően egyetlen lényeges ponton sem kellett visz- szalépni, a város képes finanszí­rozni mindazt, amit vállalt. A leg­komolyabb a felnémeti városrész rehabilitációja. Az 1,4 milliárdos nagyságrendű programból több mint 200 millió forint a saját erő. A városi büdzsé kiadási olda­lán a legjelentősebb tétel 2007- ben is az intézmények és a pol­gármesteri hivatal működési Eger idei hitelei (ezer forint) A város idei bevétele (terv) 15.249.871 Ebből hitel 1.531.660- fejlesztési célú 1.362.681- működési célú 168.979 költsége. Ez az összkiadás 68,6 százalékát teszi ki a 2006. évi 68,7 százalékkal szemben. Az összkiadásból csaknem 7 és fél milliárd forint jut a költségveté­si szerveknek és közel 3 milliárd a polgármesteri hivatal kiadása­inak fedezetére. A működési költségek 2001 -2003 között egyre nagyobb részarányt képviseltek (2003-ban például már 88,23 százalékot), de a tendencia az utóbbi négy évben jelentősen változott. ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom