Heves Megyei Hírlap, 2007. február (18. évfolyam, 27-50. szám)

2007-02-09 / 34. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2007. FEBRUÁR 9., PÉNTEK I mas&ÿ. Ésszerű ötlet, a sorok helyett Nyolcvanéves vagyok, és öreg, fájós lábaimmal csaknem más­fél órát álltam az esőben a Tigáz egri kirendeltsége előtt. Nem akartam mást, mint kijavíttat­ni a hibájukat, a túlszámlázást Szerettem volna bediktálni az adataimat és a gázórámról a pontos számokat. Végül dol- gomvégezetlenül hazajöttem, mert addigra átázott a kabá­tom, féltem, hogy megbeteg­szem. Próbáltam telefonon el­érni az illetékeseket, de sikerte­lenül. Kénytelen vagyok a szer­kesztőséghez fordulni. Nem azt kérem, hogy oldják meg a prob­lémámat. Csupán azt szeret­ném, hogy tegyék közzé a ja­vaslatomat. Hátha így eljut az illetékesekhez, miután elérni őket nem lehet Azt tanácsolom, hogy tegye­nek ki a kirendeltség elé egy nagyobb postaládát, amit órán­ként üríthetnének az alkalma­zottaik. Ebbe mi, a szolgáltató áldozataivá vált fogyasztók, be­dobhatnánk az adatainkat, és azt az óraállást, ami után szám­lázniuk illett volna. F. B.-NÉ, EGER LEVÉLCÍMÜNK: HEVES MEGYEI HÍRLAP SZERKESZTŐSÉGE, 3301 EGER, PF. 23. A háza előtt ütötték le az idős férfit Egy még decemberben történt súlyos bűncselekményről tájé­koztatta lapunkat Numan György, a Hatvani Áldozatvédő Iroda vezetője. A 82 éves V. Mi­hály sötétedés után érkezett Mikes utcai otthonához. Már a kaput próbálta kinyitni, ami­kor valaki hátulról leütötte. Az idős ember azonnal elájult, s amikor magához tért, éppen két fiatalember cipelte a lakás­ba, ahol levetkőztették, ütlegel­ni kezdték, majd pénzt köve­teltek tőle. Ezt követően ismét elvesztette eszméletét. Öt na­pig feküdt a hatvani kórház­ban. Hazatérését követően ki­derült, hogy az elkövetők ma­gukkal vitték 80 ezer forintját, irhabundáját, ágyneműjét. ■ Csak az életmód a választóvonal tíszanána A falubeliek megvetik azokat, akik hajnalig kártyáznak, isznak Csütörtökön kísérték utolsó útjára azt az idős tiszaná- nai férfit, akit két hete gá­zolt halálra a Fő úton egy autó. A falu csendes, ma már nem beszédtéma a nagy vihart kavart eset. Szuromi Rita- Nem esett jól nekünk, hogy megint ilyen negatív szenzáci­óval kerültünk a címlapokra - mondja egy tiszanánai férfi. - A faluban évek óta arra törek­szünk, hogy a jövőnkben meg­határozó legyen az idegenfor­galom, minél több külföldi vá­sároljon itt házat. Egy ilyen szerencsétlen incidens azon­ban elriaszthatja azokat, akik pihenésüket a Tisza-tó mellé tervezik. A közelmúltban egy idős bá­csit gázolt halálra egy kisteher- | autó. A rokonok az autót közre- 1 fogták, s parázs szóváltásba ke- f veredtek az intézkedő rendőrök- 2 kel. Az esetről a tiszanánaiak I többsége nem szívesen nyilvánít véleményt, mondván, ők nem voltak ott, csak másoktól hallot­ták, mi történt. Egy asszony azt meséli, hogy sokan sajnálták az idős, roma férfit, akit rendes em­bernek ismertek. Évek óta özve­gyen élt, maga mosta, vasalta az ingét, és szerették őt a falubeli­ek. A parázs hangulat kialakulá­sáért sem a közveüen családot okolják.- Amikor megtörtént az olasz- liszkai tragédia - folytatja az asz- szony -, épp ebből a családból mondott valaki nagyon elítélő véleményt az önbíráskodásról. Ha történt is a helyszínen szóvál­tás, dulakodás, az csak azért le­hetett, mert a romák hevesebb vérmérsékletűek, de őket így kell elfogadni. A dél-hevesi tele­pülés általános iskolájában ta­A Fő út veszélyes közlekedési útvonal, ezért a gyermekeket a nevelők kísérik át minden délben az iskolával szemközti ebédlőbe nulók immár 60 százaléka a ki­sebbséghez tartozik. Minél ki­sebbek járnak egy osztályba, an­nál több köztük a roma tanuló. Ezt figyelembe véve döntött úgy az iskola vezetése, hogy egy interkulturális tantervet állít össze. A diákok a magyar nép­dalok mellett tanulnak roma da­„Ők is rétegzettek, mint mi vagyunk"- nagy hiba a romákat egy blokkban kezelni - mondja kakukk Béla alpolgármester.- A választóvonal jelenleg nem ott húzódik, hogy roma vagy nem roma, hanem ott, hogy milyen életmódot foly­tat. Másképp viselkedik egy magyar cigány és másképp egy oláh. Az utóbbi­ak közt sok a feszült­ség, nehezebben fo­gadják el a társa­dalmi normákat Tévedés azt gon­dolni, hogy min­den cigány egy- y r forma. Ők is éppoly réteg zettek, mint ; mi vagyunk. lókat, verseket, megismerked­nek a cigány nyelv szavaival, sőt a magyar népmesék mellett gyakran hallhatják a cigány iro­dalom alkotásait is.- Meg kell tanulniuk már gyermekkorban az egymás mel­lett élést, hiszen felnőttkorukban is egy településen élnek majd, egy boltban vásárol­nak, egy utcát használnak mondja az egyik pedagógus. - így például osztályfőnöki órán sokat beszélgetnek a kulturális, történelmi sajátosságokról, a másság elfogadásáról. Ottjártunkkor az iskolapadok meglehetősen hiányosak voltak: a gyerekek egy része már az inf­luenzával nyomta otthon az ágyat, többeket pedig szüleik kértek el a temetés idejére. A nyolcadikosok azonban szíve­sen beszélgettek arról, hogy mi­lyennek látják ők a velük élő ki­sebbséget.- Volt úgy, hogy minden ok nélkül belénk kötöttek - szöge­zi le az egyik srác. A tanárnő igyekszik hozzátenni: ilyen ese­tek persze nem az iskola falain belül történnek, s azért nem ál­talános, hogy a gyerekek, akár Gábor bácsi halála a mai napig téma a faluban, a gyere­kek nagyon szeret­ték a hitoktatót. gyermekvirtusból is, egymás­nak ugranak. Arra a kérdésünkre, hogy va­jon milyen jó tulajdonságaik vannak a romáknak, egyöntetű­en azt felelik: nagyon összetar­tok. Ők megvédik egymást, míg a nem romák ese­tében ez nincs így. A gyermekek a g iskolában egyébként feltű­nően jól tájékozot­tak a falu ügyei­ben. Szinte mindenkinek van vé­leménye a tavaly otthonában brutálisan agyonvert köztiszte­letben álló hitoktató, Gábor bá­csi esetéről. Azt is tudják, hogy a tettes már rács mögött van.- Aki Gábor bácsit megölte, például nem volt roma - magya­rázza az egyik lány. - Alkohol­problémái voltak, úgy hallottam, ezért is ölt. A másik téma, amit a gyerme­kek előhoznak, egy tavalyi gázo­lás. Akkor egy kislányt csapott el egy autó az iskola közelében. Akkor is összeszaladtak a gyer­mek hozzátartozói, s meglehető­sen parázs hangulat alakult ki. A gyermek felgyógyult, az eset­ről múlt időben beszélnek. A fa­lu egyik utcáján egy babakocsit toló anyuka azt meséli, hogy családtól függ, hogyan viszo­nyulnak hozzájuk a falubeliek. Akit a közelmúltban halálra gá­zoltak, azt egy rendes, tisztes­séges embernek ismerték. Ám vannak olyanok, akik hajnalig kártyáznak, isznak, a gyerekei­ket nem járatják iskolába, tizen­évesen a kicsik már cigiznek, lopnak, s bizony, a kés ott lapul a zsebükben. Ők azok, akik mi­att egységesen rossz fény vetül mindenkire. Tiszanánán jelenleg csend és béke van. A településen a far­sangra készülnek, a gyerekek közt a legfőbb beszédtéma, hogy vajon mekkora lesz az idei influ­enzajárvány. A felnőttek a lehe­tetlen időjárást szidják, nem tud­ni, mit hoz majd ez a földeken. Délben megjelennek az első csoportok az iskola kapujában. Pedagógusok kísérik át őket a forgalmas Fő úton. Mert ha van valami, ami ezen a településen egyaránt veszélyes roma és nem roma gyerekre, az a közlekedési morál. Autók rohannak keresz­tül a falun, kijelölt gyalogátkelőt nem látni. Tanárok kísérik át a csoportokat az ebédlőbe, ahol már nincs jelentősége a csöpögő esőnek és a hidegnek, csupán a jó meleg leves kanalazása köti le a figyelmet. ■ A sztrájk csak a csődöt siettetné a kórházban A tizenharmadik tanévet kezdték meg századvég A politikai iskola a változó világ kihívásaira is válaszokat ad Folytatás az 1. oldalról A jogászaik úgy értelmezik, hogy július 1-től kötelező beve­zetni a műszakokat. Szakmán­ként egyeztetnek majd, a lét­szám és a specialitások figye­lembevételével - hangsúlyozta a főigazgató. Az informatikai fej­lesztésről annyi tudható, hogy megkezdődött a számítógépek ideszállítása, május végén elin­dul a program. Ez könnyít az ad­minisztráción, gyorsítja a lelete­zést, és nemcsak a kórházon be­lül, hanem a régió orvosainak bevonásával is tarthatnak majd konzíliumot. Elhangzott: a kollektív szerző­dés (KSZ) az önkormányzati biz­tos utasítására szűnt meg január végével, pénzügyi okok miatt. A KSZ ugyanis a jogszabályokon fe­lüli dolgozói juttatásokat is tar­talmazott. Ennek éves összege kórházi szinten 140 millió forint volt. Az intézmény vezetősége számos alkalommal tett javasla­tot az érdekképviseleti szervek­nek, hogy mely elemeit próbál­ják megtartani. Ám nem jutottak egyezségre, így a KSZ megszűnt. Az értekezleten is felmerült a sztrájk gondolata. A főigazgató ezzel azért sem értett egyet, mert szerinte ez újabb bevételki­esést jelentene, tovább rontaná a pénzügyi helyzetet, így végső so­ron csődhelyzetbe sodorná az in­tézményt. ■ N. Z. Tanévnyitó ünnepséget tartott a Századvég Poütikai Iskola Egri Tagozata a Líceum Pyrker- termében, a gyönyörűen felújí­tott egykori kápolnában. Dr. Stumpf István, a Századvég igazgatója köszöntőjében rövi­den vázolta azt a társadalmi kö­zeget, amelyben a szisztemati­kus tudás megszerzése egyre nagyobb szerepet kap. Mint mondotta, Magyarország egy új európai erőtérben igen komoly versenytársakra talált az újon­nan csatlakozott országokban. Helytállni ebben a megmérette­tésben csak egy tudásalapú tár­sadalom lesz képes. Az egykori kancelláriami­niszter szólt a politika világá­Dr. Stumpf István az iskola új hallgatóinak körében nak az elmúlt időkben történt gyökeres átalakulásáról, média­központúvá válásáról, illetve a magyar oktatási rendszerben napjainkban végbemenő jelen­tős változásokról. Köszöntötte a tanévnyitó résztvevőit dr. Hauser Zoltán, az Eszterházy Károly Főiskola rektora is. Az oktatás most is zajló átalakulásával kapcsolat­ban úgy fogalmazott, hogy jó esély van egy megújuló tanár­képzés elindítására az intéz­ményben. A tanév hivatalos nyitánya­ként dr. Horváth Ágnes, az eg­ri tagozat igazgatója mutatta be név szerint az új évfolyamra be­iratkozottakat. ■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom