Heves Megyei Hírlap, 2007. január (18. évfolyam, 1-26. szám)
2007-01-29 / 24. szám
2 MEGYEI KÖRKÉP HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2007. JANUÁR 29., HÉTFŐ POSTÁNKBÓL Nem kellenek a szórólapok Hazaérve megnézem a postaládámat. Kidobom a reklámújságokat olvasatlanul. A nagy áruházakba egyébként is elmegyek, ha venni akarok valamit. A politikai „iratokkal” is így teszek. Ha érdekel egy párt, akkor ott tájékozódom, ahol a többi párt véleményéről is kapok információt. Ezeket a nyomtatványokat is velünk, adófizetőkkkel fizettetik meg. Köszönöm, ezekből nem kérek. A postaláda az enyém, oda csak a nevemre érkező levelet, újságot várom. K. ISTVÁN NÉ EGER LEVÉLCÍMÜNK: HEVES MEGYEI HÍRLAP SZERKESZTŐSÉGI 3301 EGER, PF 23. Fodor Gábor szerepet adna a vidékieknek Erős támogatottságra, a Heves megyei szabad demokratákra is számítva vállalta dr. Fodor Gábor azt, hogy ringbe száll az SZDSZ országos elnöki posztjáért. Az országgyűlési képviselő, aki az SZDSZ Heves megyei választmányának elnöke, minderről a párt pénteki, egri rendezvényén beszélt, t Lapunknak elmondta: egy megújult SZDSZ-t szeretne látni. A három pillér: a jogállami normákhoz való ragaszkodás, a költségvetési egyensúlytartásra törekvő politika és a közélet tisztasága . Sürgetné, hogy a tehetséges vidéki politikusok országos szerepben is próbálják ki magukat. Fodor szerint dr. Horuczi Csaba egri pártelnök, volt alpolgármester kitűnően megállná a helyét bárhol. Az egészségügyi reform alapiránya jó, a jelenlegi rendszer nem tartható fenn. Ugyanakkor mindent elkövet annak érdekében, hogy a parádfürdői kórház sorsa ne legyen bizonytalan. A gyöngyösi kórház is évek óta a legjobbak közé tartozik, rég elindult a reformok útján, nem szabad megengedni, hogy most ennek a vesztese legyen. ■ Kamat tizennégy esztendő után takarékszövetkezet Márciusban megkaphatják járandóságukat az egykori betétesek Tizennégy esztendő eltelte után idén márciusban talán végre hozzájuthatnak az őket jogosan illető pénzhez a hevesi takarék- szövetkezet 1993-as csődjének károsultjai. Rénes Marcell Galvács Sándorné átányi otthonában az elmúlt esztendők során összegyűlt papírhalmokkal. A próbapert öt éve megnyerte, ez azonban nem számított. A városi pénzintézet annak idején a magas kamatok ígéretével sokakat csábított nem csupán Hevesről, hanem a környező településekről: Komlóról, Tiszanánáról, Pélyről, Hevesvezekényről, Kisköréről, Jászszentandrásról, Füzesabonyból, Átányból, Tarnaszentmiklósról, Tarnaméráról. Az emlékezetes 1993-as botrány után 1994-ben kormányhatározat született arról, hogy az állam méltányosságból kártalanítja a pórul járt közel ezerötszáz embert. Ez azonban csak az alaptőkére - mintegy 56 millió forintra - vonatkozott, a járulékokra nem. Akkor 9,8 millió forint kamat maradt benn. A betétesek nevében - miként arról már több al- 1 kálómmal is beszámoltunk - az S átányi Galvács Sándorné indí- | tott próbapert. Ezt hosszas pró- | bálkozások, jogi procedúrák I után 2002-ben(!) sikerült megnyernie. A Legfelsőbb Bíróság döntése alapján a neki járó ösz- szeget kifizették. Nyilvánvalónak tűnt, hogy ennek következményeként a többiek is hozzájuthatnak a pénzükhöz. Nem így történt. Az ügy mellett végig kiálló dr. Lehotai Róbert gyöngyösi ügyvéd segítségével 2002 és 2006 között szinte minden pénzügyminisztériumi vezetőnél megfordultak. A tárcánál gyakori változások miatt sajnos sokszor előfordult, hogy mindent el kellett magyarázni egészen az elejéről. Végül 2006 márciusában hozott a kormány határozatot arról, hogy az érintetteknek ki kell fizetni a kamatokat, úgy, ahogy azt előzőleg már a Legfelsőbb Bíróság is megállapította. Az állam tartozása egyébként immár körülbelül 36 millió forintra rúg. Mivel azonban az egykori betétesek többsége már a takarékszövetkezettel történő szerződéskor is idős, hatvan-hetven esztendős ember volt, mára többen elhaláloztak, esetenként fellelhető örökösök nélkül, így most 20-24 millió a kifizetendő összeg. Az említett kormányhatározat egy évet adott a teljesítésre, ami 2007. március 31-ei fizetési határidőt jelent. A kifizetések lebonyolításával az Országos Betétbiztosítási Alapot bízták meg. A Pénzügyminisztérium és az alap között tavaly novemberben köttetett meg a szerződés az ügyletről. Abban a hónapban kezdték el kiküldeni az igénybejelentő lapokat az érintetteknek, akik száma nagyjából ezerkétszázra csökkent. A pénzügyi tárca amolyan „érdekességként” kikötötte, hogy az igénybejelentés akkor érvényes, ha az egykori részjegyet, vagy annak hitelesített másolatát a lap mellé csatolják. Kis szépséghiba, hogy a részjegyeket 1994-ben, az alaptőke törlesztésekor minden betétestől maga az állam vonta be... Ezt végül is sikerült tisztázni, és a minisztérium elvárásainak megfelelően a korábbi közös, listás ügyvédi meghatalmagalvács sándorné, annak ellenére, hogy 2002-ben próbaperesként megkapta a neki járó kamatot, nem állt ki az ügy mögül, most is részt vett az igénybejelentések összegyűjtésében. (Felvételünkön a Hevesi Takarék- szövetkezet egykozás helyett - amit amúgy eddig minden bíróság elfogadott - mindenkitől külön, egyéni meghatalmazást kapott a jogi képviselő. Bíznak abban, hogy ebbe már nem lehet „belekötni”. Az igényeket együtt juttatják el Budapestre, a papírok beadásának határideje január 31. Ha minden ri átányi kirendeltsége.) Az érintettek túlnyomó többsége megköszöni a igaz, innentől kezdve két hónapon belül meg kell érkeznie a tizennégy éve járó pénznek. Az összegek nagysága attól függ, kinek mekkora betétje -volt annak idején. Várhatóan ötven- és háromszázezer forint közötti kamathoz juthatnak hozzá a károsultak. végzett munkát, a számtalan tárgyalást, egyeztetést, budapesti utazást. A betétesek, illetve örököseik legutóbbi, hevesi összejövetelén azonban akadt, aki úgy vélekedett: az állam úgyis kifizette volna ezt a pénzt... Merthogy a tapasztalatok szerint az állam már csak ilyen jólelkű. ■ A gyakori változások miatt sokszor előfordult, hogy mindent el kellett magyarázni egészen az elejéről. Akadt olyan, aki utólag úgy vélte: az állam végül úgyis fizetett volna, A Mester néha még otthon is a kezébe veszi a fakanalat szakoktató Boros Sándor tanár úr rendületlenül főz és rendszeresen versenyekre is felkészíti a diákjait Boros Sándor szakács- mester és szakoktató. A „szentlőrinces” diákokat tanítja a főzés fortélyaira. Szilvás Krisztina Nyugodt, sokat mosolyog, és már mesziről látszik rajta, hogy szereti a fiatalokat. Meg persze, főleg a szakmáját, ami bizonyára a kisujjában van, hiszen már a szakácsmester elismerést is csak tíz év gyakorlat után lehet kiérdemelni, de ő nagyon szerény ember. Azt mondja, vannak nála a főzéshez sokkal több fantáziával megáldott emberek. És hogy mindig szakács szeretett volna- e lenni?- Tizennégy éves koromig nem. Aztán ezt tanultam, úgyhogy ezt kellett csinálni - mondja mosolyogva. És csinálja is, rendületlenül. Eleinte Szilvásváradon, mivel odavalósi, aztán két évig az egri Hotel Flórában dolgozott. Bár a munkahelyein mindig voltak diákok, akik a gyakorlati idejüket töltötték, oktatni igazán akkor kezdett, amikor a Szent Lőrinc Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakközépiskolához került. Ez is egy igazi kihívás, hiszen itt kell azokra az alapokra megtanítani a diákokat, amelyekre aztán később, a tapasztalataik során építhetnek. Boros Sándor ideje nagy részét fiatalok között tölti- Szinte mindenféle ételt megfőzünk a diákokkal. Nagyon drága alapanyagokat nem használunk, például bélszínt, ezeket helyettesítjük mással, de maga az elkészítési módozat ettől még ugyanaz - magyarázza. A tanulók egyébként számos versenyen indulnak és rendszeresen nyernek is. Bár maga Boros tanár úr nem egy versenyzős fajta, a tanulói sikeresen mutatják munkája eredményét.- Én nem akarok versenyezni senkivel - mondja. - A diákokat készítjük fel erre, szoktak is nyerni. Általában minden évben elhoznak legalább egy első helyezést. Boros Sándor gyakran otthon is kézbe veszi a fakanalat.- A nejem nem nagyon eszik húst, úgyhogy muszáj néha főznöm - viccelődik. - Falun nőttem fel, leginkább a hagyományos, magyaros jellegű ételeket szeretem. De ezeket is lehet kicsit korszerűsíteni, például a pörköltet sertéshús helyett pulykából vagy borjúból készíteni, kevesebb zsiradékkal. A konyhaművészet olyan, mint a gumi: rugalmas dolog. ■ A nejem nem nagyon eszik húst, úgyhogy muszáj néha főznöm.
