Heves Megyei Hírlap, 2007. január (18. évfolyam, 1-26. szám)

2007-01-23 / 19. szám

2007. JANUÁR 23., KEDD - HEVES MEGYEI HlRLAP hírek Aba$ár FOGADÓÓRA Dr. Magda Sándor országgyűlési képviselő szerdán több településen várja a választópolgárokat a polgármes­teri hivatalban. 9.00-től 10.00 óráig Pálosvörösmarton, 10.15- től 12.00 óráig Visontán, 13.30-15.00 óra között Aba- sáron, 15.15-17.00 óráig Gyöngyössolymoson találkozhat­nak vele a panaszosok. Boconád ESKÜ A közelmúltban Hevér János polgármester előtt letette az állampolgársági esküt Balogh Levente. A nagybányai születésű férfi 1999 óta él Ma­gyarországon. A honosítási cere­mónián az új állampolgár család­tagjai és ismerősei is megjelen­tek a polgármesteri hivatalban. Erdőtelei aszfaltozás a faiu­tói másfél kilométerre lévő Pintér­tanyán gyakran rendeznek konfe­renciákat, továbbá a horgászok, pihenni vágyók is szívesen láto­gatják a vendégfogadót. Az épü­letegyüttes csak földúton közelít­hető meg, ezért a tulajdonosok az idén aszfaltos utat építenek. A beruházáshoz pályázattal szeret­nének támogatást nyerni. Füzesabony TÉVÉ A városi televí­zió Heti Krónika című hírműsorá­ban legközelebb egyebek mellett arról esik szó, hogy idetelepül a Modine nevű amerikai autóalkat- rész-gyár. Téma lesz az is, hogy milyen változások következtek be a háziorvosi alapellátásban, s hogy a földeken tapasztalható aszály miatt 70 százalékos ter­méskiesésre számítanak az őszi vetésű növényeknél a Füzesabo­nyi Agrár Zrt.-nél. Az adás holnap délelőtt 10-től és szombaton este fél 7-től látható. lőrinci ÜLÉSEZNEK Csütörtökön délelőtt 9 órakor kezdődik a Kö­zösségi Házban a képviselő-tes­tület soron következő tanácsko­zása. A napirendre kerülő témák között szerepel az önkormányzati intézmények felépítésének átte­kintése, a település-üzemeltetési feladatok kiszervezése és a pos­ta működése is. MaMár TALÁLKOZÓ Az önkor­mányzat találkozóra hívta azon huszonöt helyi vállalkozás vezető­jét, mely cégek a legtöbb iparűzé­si adót fizetik a település kasszá­jába. Havasi László polgármester ismertette az elkövetkező négy­éves ciklusra vonatkozó terveket, feladatokat, szólt a turisztikai fej­lesztési lehetőségekről, a pályá­zati támogatásokról. 3 Herman István (Fidesz), Merczel József (MSZP), Sós Tamás (MSZP) és dr. Tatár László (Fidesz). Nem találták meg még a közös hangot. Feloszlik vagy feloszlatják? megyei közgyűlés Két lehetőség van a patthelyzet megszüntetésére Az önkormányzati válasz­tásokon a Heves Megyei Közgyűlésben a jobboldali szövetség és az MSZP húsz-húsz mandátumot szerzett. A megyei főjegyző két lehetőséget lát a patt­helyzet megszüntetésére. Rénes Marcell Az eltelt időben nem vezetett eredményre a két frakció egyez­tetése. Emiatt a mai napig nem zajlott le a közgyűlés elnökének, alelnökének és az önkormányza­ti bizottságoknak a megválasztá­sa - mondta a közigazgatási szak­ember. Szavai szerint a kialakult helyzetben a közgyűlés működé­sének törvényessége rendkívül aggályos. Az Alkotmánybíróság egy 2004-ben hozott határozatá­nak indokolása szerint alkot­mánysértő az önkormányzat kép­viselő-testületének (közgyűlés­ének) működése, ha az arra vo­AZ idézett jogszabályokból kitűnik: a Heves Megyei Köz­gyűlés saját feloszlásáról leghamarabb 2007. március 31-ét követően dönthet. Ek­kor a Heves Megyei Területi Választási Bizottság írja ki az időközi választást, legké­sőbb 72 nappal a szavazás napja előtt. Ha a közgyűlés mondja ki feloszlását, az időközi választás minden költsége a megyei önkor­natkozó alapvető döntéseket nem hozza meg. Ennek az állapotnak a megszüntetése ma csak az idő­közi választás révén remélhető. Idáig két módon lehet eljutni. A főjegyző az első változatról kifejtette: a helyi önkormányzat­okról szóló törvény úgy rendel­kezik, hogy a képviselő-testület a megbízatásának le­járta előtt név szerin­ti szavazással, minő­sített többségű dön­téssel kimondhatja a feloszlását. Ilyenkor a grémium az új tes­tület alakuló üléséig ellátja fel­adatát. Ám a feloszlás nem mond­ható ki a választást követő 6 hó­napon belül, illetőleg az általános önkormányzati választásokat megelőző év október 1. napját kö­vetően. Az időközi választás költ­ségét az önkormányzat viseli. A másik lehetőség: az Ország- gyűlés a kormány - az Alkot­mánybíróság véleményének ki­kérése után előterjesztett - javas­Dr. Benkár József mányzatot terheli. Az összeg mintegy 44 millió forintra rúg. Ez súlyos anyagi gond a forráshiányos megyének. latára feloszlathatja azt a helyi képviselő-testületet, amelynek működése az alkotmánnyal ellen­tétes. Ilyenkor az Országgyűlés egyidejűleg 3 hónapon belüli idő­pontra kitűzi az időközi válasz­tást Az önkormányzati és terület- fejlesztési miniszter kezdemé­nyezi a kormánynál az alkot­mánnyal ellentéte­sen működő helyi testület feloszlatásá­ra vonatkozó ország- gyűlési előterjesztés benyújtását. Az ál­lamfő köztársasági biztost nevez ki meghatározott önkormányzati, államigazgatási feladatok ellátásának irányításá­ra az új közgyűlés megválasztá­sáig. Ekkor az időközi választás költségei az állami költségvetést terhelik. A két megoldás előnye­it és hátrányait illetően dr. Benkár hangsúlyozta: a közgyűlés által kimondott feloszlás vezethetne leggyorsabban az időközi válasz­táshoz. Ez esetben nem rendel­nek ki köztársasági biztost, így a közgyűlés kvázi ügyvezetőként az időközi választásig is gyako­rolhatná feladat- és hatáskörét. Ám ezen túlmenően az időközi választás öszszes költségét a me­gyei önkormányzatnak kell visel­nie. Ha viszont az Országgyűlés oszlatja fel a megyei közgyűlést, ez egy hoszszabb, több döntést igénylő eljárás. A kirendelt köz- társasági biztos irányítja az ön- kormányzat feladat- és hatáskör­ét, a köztársasági biztos költsége­it az önkormányzat viseli, de az időközi választás minden költsé­gét a központi büdzsé fedezi. A frakciók véleménye ebben sem egyezik MERCZEL JÓZSEF, ÜZ MSZP frakcióvezető-helyettese: nézetük szerint a Parla­mentnek kellene feloszlat nia a megyegyűlést, nincs ugyanis elég pénz arra, hogy az évek óta gazdálko­dási nehézségekkel birkózó Heves finanszírozza az idő­közi választást. Mindazon­által a közeljövőben erről és a személyi kérdésekben való esetleges megegyezés­ről is készek tárgyalni a jobboldallal. dr. tatár László, a Polgári Frakció vezetője: mivel az utóbbi időben a megyei közgyűlésnek nem voltak vezetői, tisztségviselői, az ő elmaradt javadalmazásu­kon már megspórolták az időközi voksolás költsége­it. Irányítás nélkül csak sodródik a megye, rövidre kell zárni a folyamatot, po­litikai színjátékra nincs szükség, személyi ügyek­ben konszenzus nem is várható. Annak semmi ér­telme, hogy szélsőséges esetben akár az idei év vé­géig, 2008 elejéig húzód­jon el a patthelyzet. ÁLLÁSPONT Milliós választás IMMÁR KONKRÉTAN tudjuk, hogy mit választottunk me­gyei közgyűlés elnevezéssel tavaly október elsején szű- kebb hazánk valamennyi te­lepülésén, a megyei jogú vá­rosnak minősülő, vagyis a megyei önkormányzat szem­pontjából elhanyagolható Egeren kívül. Azt választot­tuk, hogy fizetünk még egy­szer negyvennégymillió fo­rintot. Ez a tényszerű ered­mény ugyanis, akár már a nyáron, akár csak a jövő év elején lesz az időközi vokso­lás, s akár a Heves megyei, akár az állami költségvetés állja az anyagi terheket. Bár­melyik legyen is, az adófize­tők pénzéből fogja tenni. azt írtuk október elseje után pár nappal, hogy most kiderülhet, bírnak-e ember módjára, normálisan beszél­getni, tárgyalni egymással a megyénkbeli jobb- és balol­dali politikusok. Nincs me­nekvés, nem lehet valahon­nan hívni egy független közgyűlési elnököt. Olyas­mit kell megpróbálni, amire az utóbbi időben nem volt példa. A konszenzus vagy az arra való képtelenség va­lamit mégis jelezni fog. jelez is. Tárgyaltak szépen, kedvesen, csak éppen értel­me nem volt az egésznek. A felek a saját szájuk íze sze­rint értelmezték a számo­kat, a szocialisták a korábbi koalíciós partnereik elve­szett szavazataira hivatkoz­tak, a Fidesz meg arra, hogy mindent összevetve mégis­csak legyőzte az MSZP-t, tetszettek volna szövetség­ben indulni maguk is... egyetlen javaslat, ha sza­bad. Az a törvény, amelyik engedi, hogy páros létszá­mú önkormányzatok alakul­janak, amelyik mandátum­egyenlőséget tesz lehetővé, az bizony sürgős változta­tásra szorul. VAN VÉLEMÉNYE? ÍRJA MEG! velemeny@hevesmegyeihirlap.hu Negyvennégymillióba kerül az új választás ■ Parlamenti fel­oszlatás esetén az államfő köz- társasági biz­tost rendel ki. Nálunk megegyezhetnek a kórházi ágyak számáról A dolgozói kedvezmény nem kiváltság sztrájk A szakszervezet hatvanezer ember érdekeit tartja szem előtt Folytatás az 1. oldalról A Heves megyeiek álláspontja szerint szűkebb hazánkban csu­pán kisebb korrekciókat kell végrehajtani, hogy jóváhagyják a miniszteri előterjesztést, amely mindenki számára elfo­gadható - mondta Érsek Zsolt. Példaként említette meg a hatva­ni és a gyöngyösi kórház között kialakult együttműködést, vagy a parádfürdői kórház megmen­tésére irányuló erőfeszítéseket, amelyek hozzájárulnak a kon­szenzus kialakításához. A Tulaj­donosi Szakbizottság szerint ha­sonló lépésekkel a megyénk gyógyintézményeiben további igényként megfogalmazott mó­dosítások is elvégezhetők. A Fekvőbeteg-ellátási Szakbizott­ság a régió magas megbetegedé­si és elhalálozási mutatóira hív­ta fel a figyelmet. Úgy vélik, a meglévő nézetkülönbségek elle­nére a grémium álláspontja jól láthatóan közelít a miniszteri ja­vaslathoz, ám néhány fontos te­rületen - sebészet, baleseti se­bészet, szülészet, belgyógyászat - jelentős az eltérés. A kórházi ágyszámok mennyiségét elfo­gadják, ezeken belül azonban je­lentős belső átcsoportosításra volna szükség - áll abban a teg­nap megfogalmazott előterjesz­tésben, amelyről szerdán Mis­kolcon dönt a Regionális Egész­ségügyi Tanács. ■ T. 0.- Furcsa kettősséggel kell meg- küzdenünk: a szakszervezetek­től eredményeket várnak az em­berek, ám ha tesszük a dolgun­kat, ellenérzésekkel találkozunk. Márpedig határozott fellépés nél­kül nincs eredményes érdekér­vényesítés - fejtegeti Medveczki Zsolt, a Mátrai Erőmű Zrt. villa­mos szakszervezetének vezető­je. Azt is aláhúzza: bár a kor­mányzat ezt hangoztatja, koránt­sem „a szocializmusból itt ma­radt kiváltság” az alkalmazotti díjkedvezmény. Több más ága­zathoz hasonlóan a villamosipari dolgozók kedvezménye az 1920- as évektől alkalmazott juttatás. Az ágazati kollektív szerződés éppúgy tartalmazza ezt az ele­Medveczki Zsolt: Határozott fellé­pés nélkül nincs érdekképviselet met, mint a külföldi tulajdono­sokkal a '90-es évek derekán kö­tött privatizációs szerződések.- Az alkalmazotti kedvezmény a keresetek része, hiszen mindig befolyásolta a bérek alakítását - teszi hozzá. - Divat lett az ágazat magas átlagbéreivel példálózni, ám az összetevőit elhallgatják. A „kiszervezések” révén döntően az alacsonyabb bérrel járó tevé­kenységek kerültek külső cégek­hez, ez máris emeli az ágazati át­lagot. Nagyon sok a túlmunka, a rendkívüli munkavégzés, a folya­matos munkarend kötelező pót­lékokkal jár. Mindezek emelik meg a fizetéseket. Az átlagosnál több munkáért talán nem eret­nekség az átlagosnál több bért felvenni - árnyalja a „kiváltságosakról” festett képet. Végül tudatja: ta­valy ősszel a ked­vezményes tarifát 42 százalékkal emelte fel a kor­mány, s most újabb 12 százalék­ra készül. Jelenleg a normál díj mintegy harmadát fizetik az al­kalmazottak, a szakszervezet a 37 százalékos mértéket már elfo­gadná. Miután nem látszik haj­landóság a kormány részéről a megegyezésre, február 6-án két­órás figyelmeztető sztrájkot tar­tanak. Ennek eredménytelensé­ge esetén 8-án nyolcórás mun­kabeszüntetést, s ha kell, 12-től a megegyezésig folyamatos sztrájkot. A kezdeti lépések elsősorban az ipari nagyfo­gyasztókat sújtják majd. A szakszerve­zet igyekszik úgy biztosítani a sztrájk alatt a szol­gáltatást, hogy az a lakosságot a legkisebb mértékben érintse hátrányosan. ■ S. P. ■ Február 6-án kétórás figyel­meztető sztráj­kot tartanak.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom