Heves Megyei Hírlap, 2007. január (18. évfolyam, 1-26. szám)
2007-01-03 / 2. szám
Próbálják az Equust, a Tangót és a Párnaembert Alighogy bemutatta a társulat Shakespeare: A tél meséje című színművét, már el is kezdődött három új darab próbája a Gárdonyi Géza Színházban, pálfi Zoltán rendezésében műsorra tűzte Peter Shaffer: Equus című drámáját, valamint Mrozek Tangóját RADOSLAV milenkovic, Martin McDonagh: A Párnaember című groteszk játékát DÖMÖTÖR ANDRÁS vi- szi színre. Equus: a hazug társadalom elleni lázadás drámája Vád alá helyeznek egy 17 éves fiatalembert, aki brutális módon megvakított hat lovat az angliai Hampshire-ben. Martin Dysar, a neves pszichiáter terápiás beszélgetésekkel próbál közel kerülni Alanhez. A lelki oknyomozás során, ahogy egyre közelebb kerül a fiú démonjaihoz: a vallásos révületből, szexuális frusztrációkból, szülői elnyomásból, komplexusokból, a hazug társadalom elleni lázadásból kialakult szenvedélyes hitvilághoz; ezzel párhuzamosan saját árnyaival, hazug házasságával, szen- vedélytelen, bebiztosított életével, pszichiáteri hitvallásával, módszereinek csapdáival, a társadalmi normák és az abnormi- tás határvonalainak megkérdőjelezésével is szembesülnie kell... Pálfi Zoltán az olvasópróbán. A színész most rendez először Egerben. A darabot Göncz Árpád fordításában Pálfi Zoltán rendezi. A pszichiáter Martin Dysart szerepében Tunyogi Péter látható, Alan Strangot a frissen ideszerződött Bányai Miklós játssza. Az egri előadás díszlet- és jelmez- tervezője Fekete Györgyi, koreográfusa Barta Dóra, Harango- zó-díjas táncművész. ■ P. Cs. Az olvasópróba Dömötör András vezényletével igen jó hangulatban zajlott. A főszereplők, Schruff Milán, Gál Kristóf, Kaszás Gergő és Mészáros Máté Igazi különleges színházi csemegét kezdtek el próbálni a fiatal Dömötör András rendezésében az egri stúdiószínpadon. Jónás Péter Martin McDonagh Shakespeare óta az egyetlen olyan brit író, akinek egy időben négy darabját játszották a londoni West Enden. Művei kíméletlen pontossággal, kegyetlen iróniával és sziporkázó humorral mutatják be az ír vidék legnyomorultabb figuráit, leghihetetlenebb történeteit. A nézőket hidegből forróba márto- gatja a szerző, páratlan arányérzékkel fordítva a drámát szatírába, s a humort hirtelen újból megrázó tragédiába. Talán minden korábbi művénél igazabb ez A párnaemberre, McDonagh egyetlen olyan darabjára, mely nem Írországban játszódik. A Broadway-n egyébként minden más McDonagh-darabnál nagyobb sikert aratott ez a mű, öt Топу-jelölést nyert, Londonban az Év Legjobb Színdarabjának járó Olivier-díjat vehette át érte a szerző. Részlet egy angolszász kritikából: „McDonagh David Mametet és Quentin Tarantinot tartja legnagyobb példaképeinek, és ez látható is. Képzelőereje gyakran zavarbaejtő... A bemutatón akadt néhány üresen maradt szék a szünet után. Elég kár. Lemaradtak a dübörgő tapsról...” (Mark Shaffer -The Seattle Times) A darab főhőse Katurian Katurian, író. Diktatúrában él, de meggyőződése, hogy történeteinek semmi közük a politikához. Rémmeséinek semmi közük a „Hajlamos vagyok addig feszíteni a húrt, ameddig csak tudom, mert azt gondolom, hogy a túlzás révén tisztábban rá lehet ismerni a dolgokra, mint a reális ábrázolás segítségével.” (Martin McDonagh) valósághoz, egészen addig, míg egy rejtélyes gyilkosságsorozat kapcsán elő nem veszi őket a rendőrség. Nemcsak Katuriant viszik be, hanem gyengeelméjű bátyját, Michalt is, s az utóbbi kínzásával akarják Katuriant vallomásra bírni. Csakhogy az írónak fogalma sincs, mit kellene bevallania: ártatlannak tudja magát. S hogy Michal is benne lehet a dologban, az addig eszébe sem jut, míg a rendőrök fel nem mutatnak egy doboz levágott lábujjat, melyet a házában találtak. Vagy mégsem? Nem kínozták meg Michalt? Nem találtak a házukban semmit? Esetleg nem is történt gyilkosság? Mire az igazság kiderülhet, Katurian már megkötötte a maga üzletét. Vajon hármuk közül kit akar életben hagyni: önmagát, Michalt vagy publikálatlan remekműveit? Egy zseniális drámaíró fiatalosan szertelen, s ettől az összes többinél izgalmasabb műve A párnaember. Nyolc rémmesét olvastat fel szereplőivel McDonagh a három felvonásos darabban. A nyolc novellát külön kötetben kellene kiadni, s külön tanulmányt érdemel a mesélő McDonagh nyelve és elbeszélői technikája, melynek minden fordulatát, színfoltját tökéletes előadói tudással poentírozza az író. Ám mindez csak hab a tortán, mankó az előadáshoz, melynek sikerét négy jó színész már garantálja - a négy parádésan, fergeteges fekete humorral megírt figura minden jó színésznek jutalomjáték. Ismerve Kaszás Gergő, Mészáros Máté, Gál Kristóf és Schruff Milán tehetségét az egri előadásban sem lesz ez másképpen. A színház januári műsora ■ Nagyszínpad 3. szerda 19.00 A tél meséje Németh László-bérlet 4. csütörtök 18.00 Átél meséje Petőfi Sándor-bérlet 5. péntek 19.00 A tél meséje Jászai Mari-bérlet 6. szombat 19.00 A tél meséje ' Kelemen László-bérlet 9.kedd 15.00 Oliver! Móra Ferenc-bérlet 10. szerda 15.00 Olherl József Attila bériét 11. csütörtök 15.00 Oliver! Vörösmarty Mihály-bérlet Í2. péntek 19.00 A tél meséje Pedagógus-bérlet 13. szombat 19.00 A tél meséje Illyés Gyula-bérlet 16.kedd 15.00 Te rongyos élet Ady Endre-bérlet 18. csütörtök 14.00 Bogármese Jótékonysági előadás-a Családi és Munkaügyi 17.00 Bogármese Minisztérium, és a Heves Megyei Önkormányzat támogatásával (zártkörű, jegyek nem válthatók) 19. péntek 19 .00 Te rongyos élet Bértetszunet 26. péntek 19.00 Tangó Gárdonyi Géza-bériet, bemutató előadás 27. szombat 19.00 Tangó Hevesi Sándor-bérlet 30. kedd 19.00 Tangó Blaha Lujza-bérlet 31. szerda 19.00 Tangó Katona József-bérlet ■ Stúdiószínpad 10. szerda 19.00 Ibusár 11. csütörtök 19.00 Ibusár 16.kedd 19.00 A Pityu bácsi fla 17. szerda 19.00 A Pityu bácsi fla 18. csütörtök 19.00 A Pityu bácsi fla ÖSSZEÁLLÍTOTTA: PILISY CSENGE. JÓNÁS PÉTER ÉS EGRES BÉLA A FOTÓKAT GÁL GÁBOR KÉSZÍTETTE Stawomir Mrozek: TANGO abszurdklasszikus Milenkovic lengyel groteszket rendez Igazi nagy abszurd klasszikus próbái kezdődtek el a nagyszínpadon. Három generáció kaotikus együttélésének konfliktusából bontakozik ki Mrozek Tangójának sajátosan groteszk világa. Ez a világ robbanás előtt áll. A szülők abban tetszelegnek, hogy fiatal korukban állítólag ledöntöttek minden tabut és gúzsba kötő hagyományt, a lázadás volt az ő istenük. Évtizedekkel a nagy lázadások kora után azonban a lelkesítő eszmékből nem maradt más, mint a teljesen értelmetlen és kiüresedett káosz, melyben mindenki magányosan és látványosan szenved és unatkozik. Nincsenek normák, értékek, szabályok. Az egyetlen szabály a szabadosság, mely ugyanúgy A szerb Milenkovic a lengyel Mro- zeket rendezi magyarul Egerben gúzsba köt minden szereplőt, mint a hajdan ledöntött tabuk és hagyományok. Artúr, a kiöregedett lázadók fia kétségbeesetten látja, hogy ő már legfeljebb csak a lázadás romjai ellen lázadhat: „Itt már nincs semmiféle hagyomány, nincs semmiféle rendszer... A normák hiánya lett a maguk normája. Én már csak a maguk zabolátlansága ellen lázadhatok.” Találhat-e ebben a világban a fiatalság új értékeket? Le- het-e a rendteremtés lázadás - és ha igen, hová vezet? MroZek hatvanas években íródott drámája ma is aktuális. A Nagy Generáció lázadásából mára már nekünk is csak az értékválság maradt, és fájdalmasan átéltük azt is többször a történelem során, mi történik akkor, ha valaki rendet akar rakni a társadalomban. Marad a szembenézés, a tanulságok levonása, önmagunk kinevetése. A színházi katarzis, mely még mindig rendet tud rakni az egyénben egy-egy este erejéig. A nagyszerű egri szereposztás és Radoslav Milenkovic rendező ilyen estékkel kecsegtet. ■ AZ OLDAL LAPUNK KIADÓJA ÉS A GÁRDONYI GÉZA SZÍNHÁZ EGYÜTTMŰKÖDÉSE ALAPJÁN JELENT MEG. Mert az írás megsemmisül, a szó azonban megmarad Mi készteti az embert arra, hogy megmérettesse magát? Erről beszélgettünk egy tea mellett Csendes László Jászai-díjas színművésszel. Sokáig nem tudtuk róla: olyanannyira sokoldalú ember és színész, hogy nemcsak színpadon és filmen alkot maradandót, de fest és farag is. A színház Örökös tagjává választott művész a legutóbbi Páholy-partin pedig elajándékozta legkedvesebb képeit. Csendes László egyik festménye előtt a legutóbbi Páholy-partin- Fiatal koromban rengeteget foglalkoztatott az - magyarázza -, hogy utánunk színészek után vajon marad-e valami kézzelfogható? Csak kritikák, hangfelvételek, filmek, de ezek egy-két generáció után tönkremennek, s talán még emlegetnek egy ideig, aztán vége. Hittem abban, hogy a szó elszáll, az írás megmarad. De tudom, az ellenkezője igaz: az írás megsemmisül, vagy a leírt betűt koronként, divatonként újraértelmezik. De ha egy szó, egy monológ vagy egy párbeszéd úgy hangzik el, hogy az élmény a néző számára, az megmarad, kódo- lódik. Rájöttem, nem ű megfog- hatót örökli az ember, hanem a szellemiséget. Ma már tudom, nemcsak pótcselekvés számomra a festés, ami kitölti az időmet, hanem éppolyan „édes rabság”, „gyötrődés”, mint a színészi munka, de épp olyan örömmel is jár. A színpadon megpróbálunk estéről estére kölcsönkapott gondolatokat közölni a nézővel. Érdekes, a színpadon egyetlen pillanatot próbálunk rögzíteni, pedig az előadás estéről estére más. Egy kép is más és más attól, hogy ki nézi, mikor, mit közvetít..- A festészetben a magunk gondolatát próbáljuk kölcsönözni a nézőnek, és hagyjuk, hogy ■ A ki nem mondott gondolatok misztikuma teszi érdekessé a festészetet ő is hozzátegyen. Ezt szeretem benne: kigondolt, de nem elénktárt gondolatokat hordoz, a lenyelt, belülről feszítő, ki nem csordult könnyeket. Mint ahogy a zenében a csönd is a zene része, itt is a ki nem mondott gondolatok misztikuma teszi érdekessé a festészetet. Eljött az ideje annak, hogy kialakuljon a stílusom, ami csak rám jellemző. Ha majd visszavonulok a színpadtól, csak festészettel akarok foglalkozni, és kivenni a részem a város kulturális életéből.- Amikor visszatértem Egerbe, a Páholy-tagok három éven keresztül kitüntettek szeretetükkel, a legjobb színészek közé választva. Ekkor megígértem, hogy hálám jeléül egy teljes kiállításom anyagát nekik ajándékozom. Most jött el az ideje karácsonykor, hogy ezzel is megköszönjem azt a fáradozást, amellyel a színházat támogatják. A legutóbbi Páholy-partin 13 képemet adtam át a tagságnak. ■ Pilisy Cs. McDonagh: A Párnaember ősbemutató Egy ír sikerdarab készül az egri stúdiószínpadon
