Heves Megyei Hírlap, 2007. január (18. évfolyam, 1-26. szám)
2007-01-17 / 14. szám
2 HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2007. JANUÁR 17., SZERDA MEGYEI KÖRKÉP Záróvizsgák után háromszázan vehetik át a diplomájukat Régi fényében ragyog a kisüsti valódi pálinka Nőtt a bérfőzetési kedv és az érdeklődés az igazi hungarikum iránt Hétfőtől egy héten át záróvizsgákon adhatnak számot tudásukról a keresztféléves képzésre járó végzős hallgatók az egri Eszterházy Károly Főiskolán (EKF). A hét elején a budapesti képzési helyen kezdhette meg a vizsgákat 33 hallgató, akik tanügyi igazgatás szakon tanultak. A hevesi megyeszékhelyen a szociálpedagógus szak 47 hallgatója zárja most főiskolai tanulmányait. Kalóné Szűcs Erzsébet, a2 intézmény Tanulmányi és Információs Központjának igazgatója elmondta, hogy a január 15. és 19. közötti megméretésen lesznek olyan vizsgázók is, akik a képzési időn túl fejezik be a tanulmányaikat. A felsőoktatási törvény ugyanis ma már nem köti a záróvizsga letételét az utolsó szemeszterhez. A vizsga sikeres teljesítését követően mintegy 300 hallgató kaphatja meg oklevelét a január 26-ra szervezett ünnepségen. Ezt az eseményt - az EKF hagyományainak megfelelően - a Líceum épületében rendezik meg. ■ Fiatal lányok teperték le az idős férfit Fiatal lányok raboltak ki égy idős férfit Mezőtárkányban a minap. A 63 éves illető a lakása felé gyalogolt pénteken este fél 6 körül, amikor a négy lány elé állt. Pénzt követeltek tőle, a földre rántották, majd elvették a zsebében lévő bankjegyeket. Az esetről a férfi Füzesabonyban élő gyermeke tett bejelentést a rendőrségen hétfőn, miszerint ismeretlen tettesek kirabolták az édesapját. A Füzesabonyi Rendőrkapitányság bűnügyi szakemberei azóta kihallgattak négy mezőtárkányi lányt, akik megalapozottan gyanúsíthatok azzal, hogy ők követték el a csoportos rablást. A lányok közül három fiatalkorú, egy pedig még csak gyermekkorú. Soltész Bálint, a HRFK sajtóreferense szerint a rendőrség - őrizetbevételük mellett - kezdeményezte az ügyészségen a három fiatalkorú gyanúsított előzetes letartóztatásának indítványozását. ■ Sz. K. Annyi szűk esztendő után úgy tűnik, talpra áll egy hagyományos „házi” hungarikum. A mostani szezonban már növekedett a megyében a pálinkafőze- tési kedv. A kisüsti ismét régi fényében ragyog. Kovács János- Csak a sajátomat iszom, törkölyt. Minden reggel felkelés után egy kis kupicával indul a nap, az aztán rendben tart. Ha netán valami nem úgy szuperál, ahogy kell, és előkerít a gyomorfájás vagy a nátha, akkor is jól jön egy gyűszűvel - hangoztatja az Eger mellett gazdálkodó Sándor bácsi, aki immár a nyolcvanat is átlépte. Úgyhogy talán hihetünk neki, lehet abban a gyógymódban valami. Persze rögvest hozzáteszi: mindig ismerte a mértéket. Mert még a kívánatos medicinából is megárt a sok. Ráadásul van utánpótlása is a hagyománynak: fia és veje is főzeti saját gyümölcsből a hagyományos, cseppfolyós magyar asztali örömöt. Manapság ismét előtérbe került a bérfőzetett pálinka kis hazánkban. Bárkit kérdezünk, mindenki azt állítja, csak jobb a saját. A korábbi évek csökkenő tendenciájának ellentmondva ugyanis 2006-ban ismét emelkedett a saját gyümölcsből, bérfőzés keretében előállított pálinka mennyisége a megyében. Ez egyrészt objektív okokra vezethető vissza - tartják a hozzáértők -, mivel a tavalyi időjárás egyértelműen kedvezett a csonthéjas és almatermésű gyümölcsök érésének, ezáltal a megfelelő minőségű, illetve mennyiségű cefre kinyerésének. A kedvező körülményeken túl azonban kétségtelen, hogy a bérfőzési kedv is nőtt. Ami pedig a további kedvet serkentheti, hogy az eddigi gyakorlattól eltérően az idei bérfőzési szeszadó mértéke a múlt évihez képest nem emelkedett január 1-jétől. Igaz, tavaly ősztől már nőtt egyszer a lerovandó illeték nagysága. Jelenleg egy hektoliterfok - egy liter 100 százalékos töménységű - pálinka szeszadója 1180 forint. Mint■ A leggyakoribb még manapság is a vegyes gyümölcskeverékből főzetett házi pálinka. Felvételünk illusztráció. ■ Minden reggel felkelés után egy kis kupicával indul a nap fontosabb hogy a bérfőzők legfeljebb 50 térfogatszázalékos pálinkát állíthatnak elő, így egy liter kisüs- tin 590 forint az adóteher. A bérfőzéssel kapcsolatos szabályok sem változtak még az idén. Leg- tudnivaló, hogy szeszadó-fizetésre akkor jogosult a bérfőzető, hogyha a háztartásának főzetett pálinka mennyisége a 43 hektoliterfokos határt, azaz a 86 litert nem haladja meg. A bérfőzetőnek nyilatkoznia kell az adott évben főzetett pálinka mennyiségéről annak érdekében, hogy a bérszeszfőzde helyesen állapítsa meg az adó összegét. Nem tanácsos nagyon elszámolni magunkat. Ha ugyanis a bérfőzető meghaladja a 43 hektoliterfokos határt, nem csak a meg nem fizetett szeszadót kell pótlólagosan megtérítenie, hanem az adóhiány 100 százalékának megfelelő bírság fizetésére is kötelezhetőek a mulasztók. Információnk szerint az elmúlt évben a megyében nem fedeztek föl egyetlen illegális le- párlót, szeszüzemet sem. Az érintettek, a bérfőzetők és a szeszfőzdések egyöntetű véleménye szerint a háztartásonkénti 86 literes engedélyezett kedvezményes mennyiség egy nagyobb család esetén már kevés. Ezért trük- köznek, olykor csalafintán megosztják az egy háztartásban élőket, illetve más nevére főzetik a pálinkát. Pedig a megyében is komoly visszaesés volt az elmúlt 15 évben a bérfőzőknél és a főzetőknél egyaránt. Korábban a megye szinte majd mindegyik településén működött saját szeszfőzde, mára azonban a számuk, a megrendelésekkel együtt, nagyon megcsappant. Jelenleg mindössze harminc körüli üzem található Hevesben. Többségük időszakos, szezonális munkarendben. Ám várhatóan a most meglévők is képesek lesznek kielégíteni egy új aranykor főzetőinek igényeit. Jelenleg a bérfőzetés tarifája 1000-1350 forint literenként, attól is függően, hogy a főzető adja-e a fát és a segítséget. A Mátra keleti oldalán a recski szeszfőzde állja a sarat, s a környéken is csupán a terpesi és a verpeléti maradt meg még. A legnagyobb tételt továbbra is a vegyes gyümölcsből előállított párlat képviseli - jegyzi meg Hegedűs Tamás, aki megerősíti: a korábbihoz képest valóban növekedett a bérfőzetők száma. Recsken is augusztus végétől január végéig tart a főzési főszezon.'De akiknek tavasszal forr ki a cefréje, azokét júniusig kifőzik. Hegedűs szerint egyetlen veszély leselkedik a most fellendült üzletre: hogy a környéken sehol sincs új gyümölcstelepítés, a régi fák pedig lassan kiöregszenek. így megszűnik az utánpótlás, tíz év múlva nem lesz mit főzetni. Előbb a pálinka, utána a baba vidéken az év három legnagyobb ünnepi eseménye még ma is a búcsú, a disznóölés és a pálinkafőzés, hegedűs tamás szerint a főzés varázsa még mindig él, volt olyan megrendelője, aki azt üzente haza a várandós feleségének, hogy még tartson ki egy kicsit, amíg lejön az aranysárga főzet. Hiba lenne, ha a paraszti ételek nyomtalanul eltűnnének bemutatjuk Lapunk, a Heves Megyei Hírlap „Nagy ízvadászat” című népszerű receptversenyének zsűritagja A „Nagy ízvadászat” című receptversenyünkre sorra érkeznek olvasóink ételleírásai. A bírálóbizottságot öten alkotják. Az egyik zsűritag Gál Gábor, szilvásváradi vendéglős. Négyessy Zita A fagerendás, piciny faablakos Lovas vendéglőben akkor is otthonosan érzi magát a betérő, ha első ízben jár Szilvásváradon. A kockás abroszokkal terített asztalokon, a békebeli tálalókon szívet melengető mütyürök, a falakon képek, fotók és vidám feliratok. A hangulatos miliő a tulajdonos, Gál Gábor jó ízlését dicséri. És ez csak az egyik tulajdonsága, amivel magához vonzza a vendégeket. Aki már rendelt az étlapjukról, bizonyíthatja, a vendéglős lakberendezői képességeit is felülmúlja szakácstudománya. Miután leérettségizett Egerben, a Szüágyi gimnáziumban, beiratkozott a vendéglátóipari szakközépiskolába, ahol sütni-főzni és felszolgálni is megtanult, sőt üzletvezetői képesítést is szerzett. A bátyja erdészetvezető volt Szilvásváradon, ezért úgy döntött, ő is szívesen dolgozna ebben a fes- | tői faluban. Húsz esztendeje azt | gondolta, itt marad egy évig. Az- | tán 1997-ben megkezdte a koráb- I ban talponállóként üzemelő kisü Gál Gábor vendéglős a különleges ízek barátja kocsma átalakítását, s idővel elnyerte az étterem a mai formáját. Vendéglős mestervizsgát tett 2002-ben, miközben szenvedélyes szarvasgomba-felhasználóvá vált. Tizedik éve szerveznek szarvasgomba-vadászatot a Szalajkában, s miután a versenyző kutyák megtették, ami tőlük telt, a szemlélődő drukkerek kitűnő estebéden vehetnek részt. Gál Gábor Franciaországban és Olaszországban végzett speciális tanfolyamot arra nézvést, miként „bolondíthatja” meg étkeit ezzel a csodálatos fűszerrel. Magyarországon még gyerekcipőben jár a szarvasgomba fel- használása. Megalakították a Séf Clubot, amelyben remek szakácsok jöttek össze, segítve egymást szakmai és egyéb kérdésekben. Rendszeresen részt vesznek egymás rendezvényein. Most például a tokaji borbarát hölgyek báljára készülnek különlegességekkel. A „Nagy ízvadászat” receptversenyt örömmel fogadta Gál Gábor. Meggyőződése, hogy a beérkező leírások közt találnak majd valódi gyöngyszemeket is. Ő főleg azokért a receptekért lelkesedik, amelyek a már-már feledésbe merült paraszti ételek hozzávalóit, elkészítésének módozatait tartalmazzák. A szavazatait azokra a finomságokra adja, amiket a dédmamák főztek még lánykorukban. ■