Heves Megyei Hírlap, 2006. december (17. évfolyam, 281-304. szám)
2006-12-02 / 282. szám
2 MEGYEI KÖRKÉP HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2006. DECEMBER 2., SZOMBAT POSTÁNKBÓL Es aki nem gázzal fűt? Mindenhol a gázár-támogatásról hallani, meg arról, hogy a távfűtéses lakásokban is mennyivel többet kell fizetni a fűtésért. Mondják, igazságosabb rendszer következik, rászorultsági alapon. Az illetékesek vajon tudják-e, hogy a legszegényebbek közül sokan fával, szénnel fűtenek? Arról miért nem esik szó, hogy ezek a szegények milyen segítségre számíthatnak? Aki vidéken él és nem gázzal fűt, az kaphat-e támogatást? NÉV ÉS CÍM A SZERKESZTŐSÉGBEN LEVÉLCÍMÜNK: HEVES MEGYEI HÍRLAP szerkesztősége; 3301 EGER, PE 23. Tízéves jubileum a demokratikus közélet jegyében A héten ünnepelte 10. születésnapját a gyöngyösi Liberális klub. A közéleti fórum több ezer résztvevője az elmúlt egy évtized alatt olyan közismert vendégek véleményét ismerhette meg, mint Popper Péter, Bauer Tamás, Tamás Gáspár Miklós, Tölgyessy Péter, Esterházy Péter és Heller Ágnes, csak hogy néhányat említsünk.- A Liberális klub célja wár az induláskor a demokratikus közélet erősítése volt, amit a mások véleményének tiszteletben tartásával, valamint azzal tudtunk megvalósítani, hogy mi magunk is megtanultunk beleszólni azokba a folyamatokba, amik körülöttünk zajlanak - mondta Fodor Gábor országgyűlési képviselő, a rendezvény házigazdája. A klub szükségességét jelzi, hogy havonta egy-egy esten több száz gyöngyösi és környékbeli vett részt a rendezvényen.- A jövőben is az lesz a célunk, hogy erősítsük a politikai kultúrát, ezért továbbra is meghívjunk a bal- és a jobboldal képviselőit. A színvonalat megtartva szélesítjük a vendégek körét - tette hozzá Fodor Gábor. ■ J. M. Megtizedelik a szőlőterületeket? A borászok Is tisztában vannak vele, a túltermelési válságból elsősorban a minőségjavítása lehet a kivezető út. Felvételünk illusztráció. tőkekivágások Minden egyes hektárral egy munkahely is odavész A tőkekivágások fokozott támogatása komoly veszélyt jelent megyénk két történelmi borvidékére, az egrire és a mátraira is - állítják a szakemberek. Kühne Gábor elem ugyanakkor, hogy bizonyos területeken a tagországoknak lehetőségük lenne nemzeti pénzügyi kiegészítő források biztosítására is. Egyes előírásokat egyszerűsítene is a reform: ide tartoznának a borászati eljárásokra, a minőségpolitikára, illetve a földrajzi jelzésekre, továbbá a címkézésre vonatkozó szabályzók. Az eltörlendő intézkedések között pedig a telepítési jogokat, a kivágási, a lepárlási és az alkohol intervenciós raktározási, a magántárolási, illetve a mustfelhasználáshoz nyújtott támogatásokat és cukorhasználatot találjuk.- Mindez még csak tervezet - mutatott r^ Pál Sándor, az Egri Csillagok ZRt főmérnöke, aki az Agrárkamara delegációjával a közelmúltban Brüsszelben tájékozódott a szőlő-bor ágazatot érintő elképzelésekről. Szerinte az EB várhatóan 2007 első felében fogja elkészíteni a szövegszerű jogszabálytervezetet, s majd ezt követően kerülhet sor a vitára. A reformok bevezetése így csak 2008-2009 között valószínűsíthető. Pál Sándor a reformtervezetben rejlő veszélyekre is felhívta a figyelmet. Abban ugyanis az EU-s szőlőterületek 10 százalékkal történő csökkentésével számolnak. Az viszont még nem eldöntött, hogy ez a 10 százalék mindenkit egységesen érintene, vagy a lepárlási támogatásokat „erőteljesebben” igénybe vevő, főként a mediterrán részeken léBár az Európai Unió a bor közös piaci szabályozását 1992-ben, majd 2000-ben is megreformálta, a jelenlegi előírások nem tudják megfelelően betölteni a szerepüket Az elmúlt 20 évben a borfogyasztás jelentősen eltolódott az asztalitól a minőségi borok irányába. Emellett közel ötször több bort hoznak be az EU-ba napjainkban, mint 1992-ben, míg az EU exportja csak minimálisan nőtt Ezek a változások vezettek oda, hogy jelenleg mintegy 180 millió hektoliter borfelesleggel rendelkeznek a pincészetek Európa-szerte. A helyzetet az Európai Bizottság (EB) a borászati szabályozás újbóli megreformálásával kívánja megoldani - jelentette ki a Heves Megyei Agrárkamara minapi rendezvényén dr. Mikulás Ildikó, az EB Mezőgazdasági Fő- igazgatóságának osztályvezetője. Egyszerű, hatékony szabályzókra, az uniós bortermelők versenyképességének növelésére van szükség. A brüsszeli ágazati reform tervezete szerint az eddigi szabályozásból megerősített intézkedések között szerepel a szerkezetátalakítás, a vidék-, illetve a környezeti terhelés csökkentését célzó fejlesztések, valamint a tájékoztatás és a marketing támogatása. Új Több mint egymillió forint jutott hektáronként a szőlőtőkék kivágására az eddigi kivágási engedélyek- gyede annak, amire az előzetes ge alföldi ültetvények felszámore mintegy 5,1 milliárd forintot utaltak át, így hektáronként átlagosan 1,1 millió forint jutott az érintetteknek - tájékoztatott a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH). (Ez a megye két borvidékén 733 kérelmet jelent 332 hektárra, amiért összesen 518 millió forintot fizettek ki a gazdáknak.) Az unió ebben az évben Magyarországon 5000 hektár szőlőre engedélyezte a művelésből történő végleges kivonást, míg a tényleges igény 4800 hektár volt Ez körülbelül a nebecslések alapján a szakemberek számítottak. Engedélyt egyébként 3850 hektár kivágására adott ki az MVH. A gazdák túlnyomó többsélását kérte. Ezer kérelem nem felelt meg az előírt feltételeknek. A kivágást hiába kérelmezők közül voltak, akik nem művelt területre szerettek volna támogatást kapni. Mások a nem megfelelően kitöltött nyomtatványokat másodszorra sem tudták hibátlanul benyújtani. A támogatási igények részbeni elutasítását eredményezte az igény gyakran hibás meghatározása, de problémát okozott az ültetvények tulajdoni és bérleti viszonyainak tisztázatlansága is. vő borvidékeket kényszerítenék a kivágásokra. Ám ha az ágazatnak jutó jelenlegi támogatásokat a kivágások „ösztönzésére” csoportosítják át, okkal lehet tartani attól, hogy az uniós társaikhoz képest lényegesen szegényebb magyar gazdák értékes szőlőterületeket is feláldoznak a magasabb, ám csak egyszeri bevétel reményében.- Nem is kérdés, szükség van a reformokra - jelentette ki Varsányi Lajos, az Egri Borvidék Hegyközségi Tanácsának (EBHT) eli^ke. - Mindannyian érezzük a bőrünkön a túltermelési válság jeleit. A kivezető út a fogyasztás növelése, a minőség javítása és a termelés visszafogása lehet. Az előírások egyszerűsítését is üdvözölni tudjuk, az ültetvények kivágását azonban csak e sor végére tenném. Minden kivágott hektár szőlővel ugyanis egy munkahelyet is elveszít az ágazat. Szerinte az is aggodalomra adhat okot, hogy a tervezetben nyoma sincs azoknak a korlátozó elképzeléseknek, amelyek a nem friss szőlőből - azaz mustsűrítményekből - készült borokra vonatkoznának. Pedig ezeknek igazából az útja sem nyomon követhető, s ily módon az ellenőrzés sem megoldott. Éppen ezért azokat a csatornákat is le kellene zárni, amelyeken keresztül nem csak kizárólag természetes úton előállított borok kerülnek a piacra. A 8052 hektáros Mátrai Borvidéken összesen 306 hektárra nyújtottak be 764 kivágási kérelmet az idén-tudtuk meg Hordós Attilától, a Mátrai Hegyközségi Tanács titkárától. Ebből a legnagyobb területtel - közel 50 hektárral - Nagyréde vette ki a részét. A Mátraalján is gondot jelentett, hogy az engedélyek július végére vagy még később érkeztek meg, így nem egy esetben már a szüretbe ért a kivágás. Nem egy gazda - látva, hogy az idei jó évjáratnak Ígérkezik - vissza is lépett az ültetvény felszámolásától. - Bár a borpiaci év augusztus 1-jétől a következő esztendő július 31-ig tart, a kivágási kérdéseket a tavaszi metszésig tisztázni kell. Utána ugyanis már komoly költsége van a szőlővel a termelőnek, a szüret idején meg senkinek nincs is szíve kivágni a tőkéket - tette hozzá. Hordós szerint az utolsó három év a Mátraalján is csak veszteséget hozott a legtöbb termelőnek, így sokak számára utolsó reménynek tűnt a kivágási támogatás. Éppen ezért - véli - a borreform végrehajtását minisztériumi szinten lenne szükséges koordinálni, hogy a magasabb támogatás reményében ne „ész nélkül” kezdjék felszámolni az ültetvényeket ■ ■ A fogyasztás már jelentősen eltolódott az asztalitól a minőségi borok irányába. Megkérdeztük olvasóinkat Ön mennyit költ az idén karácsonyi ajándékokra? Telt házzal nyitott meg a GyöngyHáz és a mozi DARAGÓ MIKLÓSNÉ, NoVOj Meglepem a keresztlányomat, a két gyerekemet, a szüléimét és a férjemet Még a munkatársaimra is gondolok valami aprósággal. Az idén gyors voltam, már mindenkinek megvettem az ajándékát. Összesen 35 ezer forintot költöttem, összetakarékoskodtam. Hitelt nem veszek fel, inkább magam készítenék valamit. MOLNÁR IMRE, Eger Nyugdíjas vagyok, ezért csak nagyon kevés pénzt költhetek ajándékra. A pontos összeget még nem tudom. A legközelebbi családtagjaimnak vásárolok, mindenkinek, személy szerint. Egyelőre még csak nézelődöm. Rendszerint az utolsó percre hagyom a vásárlást. Idén is aranyvasárnap megyek csak el az üzletekbe. m.-né veres Zsuzsa, Nagyréde A rokonokra körülbelül háromezer forintot költünk, a saját gyerekek már nagyok, sokszor előre megkapják az ajándékot, a lányunkat például sítáborba fizettük be. Szerintem mindenki az anyagi helyzetétől függően költekezik ilyenkor is. Van, aki csak egy fenyőfát tud megvenni, másoknál pedig a határ a csillagos ég. kóré Sándor, Gyöngyös Pár nappal az ünnep előtt érkezik a kisbabánk, ezért most minden pénzünket a kelengyére költjük. Tulajdonképpen a kicsi lesz nekünk á karácsonyi ajándék. Egyébként biztosan akad olyan család, ahol mindenki több százezer forintos ajándékot kap, és vannak, akik tízezerért vagy még annál is kevesebbért vásárolnak. Folytatás az 1. oldalról Talán a kéttermes mozira voltak a legtöbben kíváncsiak, teljesen érthetően, hiszen évek óta hiányzott már a városban egy filmszínház. És egy olyan közösségi és egyben kereskedelmi tér is - amint azt Hiesz György megnyitójában ecsetelte -, ahol sokak megtalálják az igényeiknek megfelelő vásárlási és szórakozási lehetőségeket. Ugyanezt a gondolatot hangsúlyozta a beruházó Styl Csoport elnöke, Füleki Tibor is, kifejezve reményét, hogy a gyöngyösiek szeretni fogják a GyöngyHázat, s a benne üzlettel rendelkező vállalkozók is megtalálják számításukat. Az épület több mint kétmilliárd forintos beruházással készült el, kevesebb mint egy év alatt, a Styl Építő Zrt., valamint több alvállalkozó kivitelezésében. Füleki Tibor ennek kapcsán hangsúlyozta: az első perctől kezdve fontosnak tartották, hogy magyar, és lehetőleg gyöngyösi vagy környékbeli vállalkozókat vonjanak be a munkába. A látványos megnyitó show után a következő hétvégeken is színes programokkal várják majd a látogatókat, a mozi pedig hétköznapokon hat, hétvégente kilenc vetítéssel igyekszik kielégíteni a filmbarátok igényeit. ■ A 1 FOTÓ: GÁL GÁBUt
