Heves Megyei Hírlap, 2006. december (17. évfolyam, 281-304. szám)

2006-12-12 / 290. szám

2 MEGYEI KORKÉP HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2006. DECEMBER 12., KEDD Volt dohánygyár: veszélyes utcák Felhívom a figyelmet a volt eg­ri dohánygyár körüli utcák je­lenlegi állapotára. Már az ősz szárazabb heteiben is tapasz­talható volt a bontási és építé­si munkákhoz kapcsolódó te­herautó-forgalom okozta föld- szennyezés, amelyből a ned­vesebb időjárás beköszöntő­vel csúszós sár, agyagréteg ke­letkezett. ' Hallani lehetett arról, hogy a polgármesteri hivatal feltétele­ket szabott a bontással, építés­sel megbízott cégnek az utcák takarításában (naponkénti le­mosás). Ám ezt a cég nem tel­jesítette. Az aszfalt csúszóssá, balesetveszélyessé vált, rend­kívül kellemetlen naponta sá­ros kerekekkel garázsba, kapu­alj alá behajtani az itt lakók­nak. jelenleg a Dr. Nagy János utca állapota a legkritikusabb. A több hónapos zaj- és por­szennyeződés az utca lakóit még közvetlenebbül érintette. Ez az újabb helyzet már meg­haladja az itt lakók türelmét, de azon autósok is veszélyben vannak, akik csak áthajtanak az utcán. dr. ecsédy Dénes EGER, DR. NAGY JÁNOS U. LEVÉLCÍMÜNK: HEVES MEGYEI HÍRLAP SZERKESZTŐSÉG] 3301 EGER, PE 23. Hamarosan értékesítik a > helyi laktanyát Pétervásárán a legutóbbi kép­viselő-testületi ülésen döntés született, hogy a város tulajdo­nába került laktanyát munka­helyteremtő szándékkal érté­kesítik. Pál László polgármester el­mondta: a létesítmény meghir­detése előtt újabb felmérést ké­szíttetnek független igazság­ügyi ingatlanszakértővel. A szakvélemény december 15-ig érkezik meg. Ezután ismét köz­zéteszik a hirdetményt és vár­ják a befektetők ajánlatát. Az épületegyüttes sorsa élénken foglalkoztatja a közvéleményt, ezért szeretnének mihama­rabb megoldást találni a hasz­nosítására. ■ Karácsony előtti élelmiszer-razzia kóstolgató A kimért szaloncukor problémás, de a húsok megfelelőek Folytatás az 1. oldalról Megvan a részeredménye a két hete a földművelési tárca Élel­miszerlánc-biztonsági Állat- és Növény-egészségügyi Főosztá­lya által elrendelt élelmiszer­előállító és -kereskedelmi egy­ségek karácsonyi kiemelt ellen­őrzésének. A vizsgálati perió­dus első részében Heves megyé­ben 130 féle terméket ellenőriz­tek a megyei állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző hatóság szakemberei, s az áruk mintegy 4 százalékával szemben merült fel kifogás. A legnagyob gond a kimért szaloncukorral volt, s összesen mintegy 670 ezer fo­rint minőségvédelmi bírságot szabtak ki - tudtuk meg dr. Bu­sák Károly megyei igazgató-fő- állatorvostól. A karácsonyi édes­ség esetén elsősorban a jelölést és az azonosíthatóságot kifogá­solták, míg a hústermékek ese­tén megfelelő címkézést, lejáratiidő-jelölést és nyomon- követhetőséget tapasztaltak. Az akció oka, hogy az ünnepi időszakban egyes árucikkek különösen keresettek, s a meg­előző ellenőrzések tapasztala­tai azt mutatták, hogy e téren több probléma is előfordulhat. Ezért fokozottan figyelnek pél­dául a lejárat utáni forgalma­zásra, az élelmiszer-biztonsági feltételekre. A kiemelten ellenőrzött ter­mékek közé tartoznak az élő, előhűtött és fagyasztott halak, a tőkehúsok, a pulykahús, a da­Az igazi vevő minden részletre alaposan ügyel, mielőtt a kosarába helyezné az üzlet polcáról a kívánt portékát. (Képünk illusztráció.) rált húsok, az előkészített hú­sok, a húskészítmények - újév­kor főként a virsli -, a szaloncu­kor, az üreges csokoládéfigurák, a bejgli-félék, a karácsonyi süte­mények és süteménytöltelékek (mazsola, mák, dió stb.). A vizs­gálat 2007. január 5-ig tart. A március végén Hevesben le­foglalt csaknem száz tonna fo­gyasztásra alkalmatlan élelmi­szer a magyar hatóság egyik leg­• um a; A jövőre várható megoldás a tudományos nyomonkövetési rendszer dr. Kiss Attila főiskolai tanárt arról kérdeztük, miképpen vá­laszol az élelmiszerrel kapcso­latos botrányok által felvetett kérdésekre az EgerFood Regio­nális Tudásközpont kutatásfej­lesztési munkája?- Az élelmiszer-minőség és - biztonságosság garantá­lásához nélkülözhetet­len, hogy a termék min­den tételénél pontosan nyomon tudjuk követni, a termőföldtől az aszta­lig, hogy milyen alap­anyagból, milyen gyártási körülmények között jött létre az adott élelmiszer, a mi­nőségét meddig őrzi meg. En­nek eredménye, hogy az esetle­ges technológiai hiba, rosszin­dulatú manipuláció miatt szükséges termékvisszavonás során csak a kifogásolt tételek kerüljenek le a polcról, de azok mind. A megelőzés céljá­ból 2005. január 1-től EU­rendelet kötelezi az élelmiszer­előállítókat arra, hogy nyomonkövetési rendszert üze­meltessenek. Ilyen rendszer ki­fejlesztésén dolgoznak az EgerFood Regionális Tudásköz­pont munkatársai. A nyomon- követésnél bonyolult, magas szintű adatbiztonságot nyújtó rendszer hozza létre azt az azonosító kódot, amely meg­jelenik a termékeken. E kód interneten, sms-ben vagy WAP-on való beküldésé­vel azonnali tájékozta­tást kaphat a kereskedő és a vásárló a kód való­diságáról, a hozzá tartozó ter­mék jellemzőiről. A fogyasztók számára már 2007 első hónap­jaiban WAP-on és interneten el­érhetővé teszik az általuk vizs­gált termékekre vonatkozó álta­lános információkat. nagyobb hazai fogása volt. Ak­kor a VA-CSA Bt. hűtőházában, Újlőrincfalván, a tsz-majorban bértárolással raktározták az árukat, amelyek a törökbálinti M.E.G.A. Trade DIS Kft. tulajdo­nát képezték. Ebben 87,3 tonna lejárt minőségmegőrzési idejű gyorsfagyasztott készterméket és 6,9 tonna selejt élelmiszert azonosítottak a szakemberek, s elrendelték ezek megsemmisí­tését. Az élelmiszerek ártalmat­lanítását május 15-ig kellett vol­na elvégeznie a tulajdonosnak saját költségen, s ennek megtör­téntét május 30-ig hiteles átvé­teli igazolással bizonyítania. A lefoglalt áru 35 fajta élel­miszert tartalmazott, összérté­ke pedig elérte a 27 millió fo­rintot. A különböző fagyasztott húskészítmények mellett zöld­ségek és desszertek is megta­lálhatók voltak, így lefoglaltak például gyrost, szalámis piz­zát, halrudakat, rákos kész­ételt, burgonyakrokettet, spe­nótot, serpenyős zöldséget, gombakéveréket és többféle A bíróságon kért jogorvoslatot a márciusi Heves megyei M.E.G.A.-bukást és a kisza­bott több mint 80 millió forin­tos minőségvédelmi bírságot követően a cég tulajdonosa­ként bejegyzett osztrák állam­polgár, Emst Stefan Fischer egyezkedni kívánt a hatóság­gal, fizetési könnyítést, példá­ul a büntetés kisebb részle­tekben történő kifizetését kér­ve. Ám az egri tárgyalás nem vezetett eredményre, s a lejárt és romlott termékek gazdája bíróságon is megfellebbezte a jogerős, végrehajtható bünte­tési határozatot, s máig nem fizetett egy fillért sem. fagylaltot. A megsemmisítésük elrendelésénél a szakemberek figyelembe vették a hulladék- gazdálkodásról szóló törvény idevonatkozó szakaszait, mi­szerint a lejárt termékek hulla­déknak minősülnek. ■ Megkérdeztük olvasóinkat Megrendült-e a bizalma egyes élelmiszerekben? tar Sándor, Demjén- Megdöbbentünk a feleségem­mel a hírek hallatán. Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy a bevásárlásokat nem én intézem, ettől függetlenül száz­szor is megnézném a további­akban, hogy mit teszek a kosa­ramba. Ezek után hogy vásárol­jon bizalommal az ember? Szi­gorú büntetést szabnék ki az ilyen elvetemült csalókra. fabók jánosné, Egerbakta- Az háborít fel a legjobban, hogy én egy darabka hazait sem vihetek vagy küldhetek ki az Angliában élő gyerekemnek, mert olyan szigorú a szabályo­zás. Velünk viszont tonnaszám­ra meg akarták etetni a romlott élelmet. Szörnyű! De ha már így történt, legalább az éhező álla­toknak adták volna, ami ehető volt a rengeteg áruból. palásthy miklósné, Gy. halász- Gyakran megnéztem az élel­miszerek szavatossági idejét, de most már jobban oda fogok figyelni, hogy mi meddig fo­gyasztható. Ennek az az oka, hogy bizalmatlan lettem a for­galmazókkal szemben. Körül­tekintőbb leszek azok után, amiket a dátumhamisítással kapcsolatban hallottam. Ez a csalás is az anyagiak miatt volt. fodor Róbert, Domoszló- A családunkban inkább a szü­leim vásárolnak, én csak ritkán szoktam élelmiszert venni. Ám ha mégis bemegyek a boltba, akkor leginkább a felvágottak és a tejtermékek szavatosságát ellenőrzőm, és ezentúl jobban odafigyelek majd. Sajnos már én is találtam olyan élelmiszert a boltok polcain, aminek lejárt a szavatossága. Kétszázötven esztendeje épült az egri Megyeháza Folytatás az 1. oldalról A Megyeháza felépítésének kö­rülményeit dr. Bán Péter kandi­dátus, a Heves Megyei Levéltár igazgatója elevenítette fel az ün­nepi ülés hallgatósága előtt. A levéltári források szerint a Me­gyeházának kinézett területen eredetileg a Fekete Sas nevű püspöki fogadó állott, melyet - a hozzá tartozó telekkel együtt - 2000 ezüstforintért adott át az egyház a vármegye részére. Az alapkövet 1749-ben helyezték el, az épületet pedig hét év alatt, 1756-ra emelték fel a bécsi mes­ter, Gerl Mátyás tervei alapján. A végszámla - a berendezések­kel együtt - mintegy 40 ezer ezüstforintra rúgott, ami akkori­ban egy húszfalvas uradalom ér­tékének felelt meg. A korabeli számlákból az is kiderül, hogy a beruházás legjobban fizetett mesterembere Fazola Henrik volt, akinek munkáját egyebek mellett a kovácsoltvas kapuk a mai napig dicsérnek. Szó esett a továbbiakban a XVIII. századi nemesi vármegyék közigazga­tási jogköréről is. Az emlékülést követően a résztvevők a Szent György Lo­vagrend tagjainak jelenlétében felavatták azt az emléktáblát is, amely a Szent Koronának 1809- ben a napóleoni hadak elől a Me­gyeházán történt „bújtatásának” állít emléket. ■ K. G.

Next

/
Oldalképek
Tartalom