Heves Megyei Hírlap, 2006. november (17. évfolyam, 256-280. szám)

2006-11-09 / 262. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2006. NOVEMBER 9., CSÜTÖRTÖK POSTÁNKBÓL Hogyan lehet ennyiből élni? Sajnos tőlem elvették a szoci­ális segélyt. Azzal indokolták meg, hogy a férjem három hó­napig dolgozott, és ezért nem jár, csak ezer forint minden hónapban. De kérdem én, ezer forintból hogy lehet meg­élni egy hónapban? Nekem is van egy fiam, azt is iskoláz­tatni, ruháztatni, etetni kell, ha pedig beteg, orvoshoz kell vinni, a gyógyszert kiváltani. A férjem csak állásjáradékot kap, 23 ezer forintot. Kérde­zem: az ember hogyan tud ki­fizetni mindent ennyiből? Kis faluban lakunk, Pélyen. Itt az emberekkel jól ki van szúrva azzal, hogy szociális segélyt csak 1000 forintot adnak egy hónapban. NÉV ÉS CÍM A SZERKESZTŐSÉGBEN LEVÉLCÍMÜNK: HEVES MEGYEI HÍRLAP SZERKESZTŐSÉGI 3301 EGER, PF. 23 Létesítményeket és laborokat újítanak fel Nyolc partnerszervezet rész­vételével nyert el tízmillió fo­rintos támogatást az Eszterházy Károly Főiskola - mint főpályázó - az OMAI fej­lesztési terv pályázatán. A projekt megfogalmazott konk­rét célkitűzése, hogy az EKF ugyan rendelkezik laboratóri­umokkal, de a meglévő léte­sítmények felújítása aktuális­sá vált. Az intézmény tulajdo­nában vannak továbbá olyan épületek, amelyek alkalma­sak arra, hogy megfelelő re­konstrukciós munkák elvég­zése után a korszerű oktatás, kutatás színterei legyenek. A pályázattal kapcsolatos el­képzelésekről sajtótájékozta­tón tettek bejelentést, amelyen a partnerszervezetek közül a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara képviseletében Fülöp Gábor főtitkár vázolta a kamara és a felsőoktatási in­tézmény együttműködésének egyre gyümölcsözőbb hatásait Akár fel is kophat az idősek álla reform előtt A régióban Heves megyére jellemző leginkább a népesség elöregedése Folytatás az 1. oldalról További gondot okoz, hogy miköz­ben a magyar átlagnyugdíj nem­zetközi összehasonlításban vi­szonylag alacsony - nagyjából az áüagos nettó bér 60 százalékát te­szi ki a frissnyugdíjasok eseté­ben ez az arány lényegesen maga­sabb, csaknem százszázalékos. (Az újonnan nyugdíjba menők az átlagnyugdíjnál jóval magasabb nyugdíjat kapnak: 2005-ben az új megáUapításúöregségi nyugdíjak áüaga körülbelül 85 ezer forintra rúgott hazánkban). Az uniós átlag a negyven évet munkával töltött életpálya után 70-80 százalék kö­zött mozog. Tény, hogy hazánk­ban a tényleges munkával töltött évek száma lényegesen kevesebb, mint 40 év. A törvénytervezet szerint 2009- től változnak az előrehozott nyug­díjazás feltételei, a nemek szerin­ti alsó korhatár pedig 2012-től lesz egységesen hatvan év. Előrehozott nyugdíj esetén 2008. január 1-től ha valaki a nyugdíj mellett dolgo­zik, s a keresete meghaladja a mi­nimálbért, a nyugdíjfolyósítást - a korhatár eléréséig - szüneteltetni kell. A nyugdíj mellett dolgozók­nak 2007. március 1-től a kerese­tük után 8,5 százalékos járulékot kell(ene) fizetniük. Nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma a megyében(fő) 1998 ____________110.794 2 QQQ________ 2 003____________107,555 2 006____________104.818* * * * Előzetes KSH adatok Heves megyében az országos átlaghoz viszonyítva jóval riasz­tóbbak a mutatók. A Heves Me­gyei Nyugdíjbiztosítási Igazgató­ság igazgatójától, Bodolainé Sza­bó Magdolnától a legutóbbi sta­tisztikai évkönyv adataira hivat­kozva megtudtuk, hogy az Észak­magyarországi Régióban 2005 elején 214 ezer gyermekkorú és * 202 ezer 65 éves és idősebb sze- | mély élt A14 évesnél fiatalabbak í száma 24 százalékkal kevesebb, a | 65 évesek és idősebbeké 19 száza­lékkal több, mint 1990 év elején. A korösszetétel módosulása befo­lyásolja az aktív népességre há­ruló eltartottsági terheket A gyer­mekkorú népesség 15-64 évesek­hez viszonyított aránya 2005. ele­jén a régióban 25, jóval kisebb, mint 15 évvel ezelőtt, amikor ez a szám 32 volt Ha nálunk valaki valóban le­dolgozza a 40 évét, egy átlagos életpálya-kereset mellett, sőt csak 65 évesen megy nyugdíjba, az a 13. havi nyugdíjjal együtt ma elérheti a 100 százalékos helyettesítési rátát, magyarul annyi a nettó nyugdíja, mint a nettó bére volt Szakemberek szerint ez luxus, mivel ebben a legelsők vagyunk az unióban, ahol az átlagos európai nyugdíj­bér helyettesítési mutató 70-80 százalék. A középkorú emberek egy része a rokkantnyugdíjasok táborába menekült Mára kide­rült, hogy: a helyzet hovatovább tarthatatlan A drámai folyamatot jól érzé­kelteti az öregedési index is: 2005. január 1-jén száz gyermekkorúra 94 idős ember jutott a régióban, s ez harmincöttel több, mint 15 év­vel korában. A népesség öregedé­se elsősorban Heves megyére jel­lemző. A mutató értéke szűkebb hazánkban 109. ■ A megkérdezettek távolinak érzik a nyugdíjas éveket Gondol-e már most öreg napjaira? MINCZÉR SZABOLCS, V&K- Ha felemelik a nyugdíjkorha­tárt, akkor még legalább harminc évig kell dolgoznom. Látható, hogy a reformok elkerülhetetle­nek, hiszen egyre csökken az el­tartó népesség aránya. Jómagam 2002 óta vagyok tagja az egyik nyugdíjpénztárnak, de hogy az ebből származó majdani jövede­lem mennyit hoz majd a konyhá­ra, nem tudnám megmondanL NAGY ZSOLT, Eger- Nyár óta dolgozom karbantartó­ként a szalóki hőforrásnál, de hogy mennyire biztos ez a munka, arról fogalmam sincs. Úgy tudom, hogy a munkaadónk havi ezer fo­rintot fizet az önkéntes nyugdíj- pénztárba a dolgozók után, ami nem túl nagy összeg. Egyelőre nem foglalkoztat a kérdés, hogy mi lesz harminc év múlva. Addig annyi minden történhet Kiss dezsőné, Szarvaskő:- Én most 52 éves vagyok, s je­lenleg a megyei kórházban dol­gozom. Mivel számos betegség­gel küszködöm, jó lett volna megfontolni a korkedvezményes nyugdíjaztatást, de manapság minden annyira bizonytalan. Mi­vel csak az állami nyugdíjra szá­míthatok, s egyéb megtakarítá­som nincs, nem vagyok túl opti­mista a jövőt illetően. TÓTH PÉTER, Eger.- Huszonhét éves vagyok, s ami­kor dolgozni kezdtem, már köte­lező volt a nyugdíjpénztári tag­ság. 2001-ben kötöttem meg a szerződést, de őszintén szólva fo­galmam sincs, hogy mennyit vonnak le havonta. Szomorúnak tartom, hogy fölemelik a nyug­díjkorhatárt. Attól félek, ily mó­don nem sokáig fogjuk élvezni a nyugdíjas életet. Aggályos privatizáció az ellátórendszer roncsain? Folytatás az 1. oldalról- Azt, hogy a megyei önkormány­zatnak nincs vezetése, az egész­ségügy sínyli meg leginkább - fo­galmazott dr. Mánya Kristóf. Sze­rinte az említett pályázat olyan, mintha selyemzsinórt lehetne nyerni ahhoz, hogy egy intéz­mény megfojtsa önmagát az osz­tályok megszüntetésével. Miköz­ben a szakma és az önkormány­zatok egymással szembe men­nek, a gyógyintézmények kifize­tetlen számlái minden egyes na­pon milliókkal gyarapodnak - je­lentette ki. Érsek Zsolt hatvani polgármester elmondta: Gyön­gyös vezetőivel megállapodott, hogy a mátraaljai város felmond­ja a dr. Mánya által említett szer­ződést, mert csak így lehetséges, hogy közösen pályázzanak az osztályok átrendezésére.- Eddig is Hatvanban látták el a gyöngyösi idegosztály betege­it - fejtette ki. - Ami pedig a gye­rekosztályt illeti, emlékszem, hogy 1999-2000 táján, amikor dr. Mánya gyermekorvos volt a gyöngyösi térség országgyűlési képviselője, az ottani apróságo­kat is Hatvanban látták el, mert a Bugát Pál Kórház nem tudta biztosítani az ehhez szükséges minimumfeltételeket Mánya szerint az utóbbi mél­tatlan felvetés, hiszen éveken ke­resztül ketten biztosították, hogy az osztály ne zárjon be. ■ T. 0. ► A *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom