Heves Megyei Hírlap, 2006. november (17. évfolyam, 256-280. szám)

2006-11-04 / 258. szám

MEGYEI KORKÉP HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2006. NOVEMBER 4., SZOMBAT Kóstoló és vigasság az újbor ünnepén nagyréde Ma 10 órakor dr. Magda Sándor honatya nyitja meg a hagyomá­nyos Újbor ünnepét a falu első házánál. Ezután Ju­hász Zoltán plébános szenteli meg a bort és a pincét. A nap folyamán ó- és újborok, mustkóstoló, kemencés és bográcsban készült ételek, gyermek­programok várják az ér­deklődőket. Újabb előadás a szerves műveltségről EGER Folytatódik Molnár V. József szerves műveltségről szóló előadás-sorozata a Ke­resztény Ifjúsági Klubban (Érsekudvar). A november 6-i összejövetelen a szerves műveltség alapjeleiről és jelrendszeréről lesz szó. A hétfőn 18 órakor kezdődő előadásra a szervezők min­den érdeklődőt várnak, akiktől azt is kérik, hogy le­hetőség szerint kockás jegy­zetfüzetet és ceruzát vigye­nek magukkal. Sérültek munkáiból gyöngyös Az életnek értel­met adó aranyecset címmel nyílik kiállítás november 6- án, hétfőn szájjal és lábbal festők, illetve más sérült művészek munkáiból a Pincegalériában. A 17.30 órakor kezdődő rendez­vényt Nagy Tibor művészet- történész nyitja meg, aki az És Mégis Élni Alapítvány pártfogóltjainak alkotásait ajánlja a látogatók figyel­mébe. Ezután N. Horváth Csaba és G. Szabó Róza verseit szavalja el Szaplonczay Csaba. A tárlat november 28-ig tekinthető meg, hétfőtől péntekig 10-17 óráig, szombaton 9-12 óra között. Keresztrejtvényünk helyes megfejtése HEVES MEGYE Az október 28- i számunkban közölt rejtvé­nyünk helyes megfejtése: „Még egy apró hiba, és re­pül.” A jó választ beküldők közül Kovács László egri ol­vasónk nyert könyvutal­ványt. Gratulálunk! Egri felderítők válaszút előtt lakat a laktanyán Kényszerű induló katonáknak: Debrecenbe kéne menni Az akkoriban itt állomásozó 60. gyalogezred tagjai katonai pompával avatták fel 1891-ben a laktanya három új épületét piusv elemír reprodukciója (Folytatás az 1. oldalról) A Honvédelmi Minisztérium Honvéd Vezérkar főnöke által is jóváhagyott szakmai álláspont szerint a felderítők a debreceni MH 5. Bocskai István Könnyű Lö­vészdandárhoz kerülnek, s an­nak kiszolgálását harcászati fel­derítési adatokkal végzik majd. Ezt a döntést a tárca politikai ve­zetése is támogatja. Az alakulat személyi állományának a tagjai - ha a továbbiakban is ezt a hiva­tást választják - lehetőséget kap­nak arra, hogy más katonai szer­veknél töltsenek be különböző beosztásokat.- Debrecenbe kéne menni... - idézte lehangoltan az ismert nép­dal kezdő sorát a zászlóalj egyik névtelenséget kérő szerződéses katonája. - Évekkel ezelőtt azért vonultam be ide, mert egyrészt jó megélhetést ígért a sereg, más­részt pedig a családom közelé­ben maradhattam. Most válasz­út elé állítottak, vagy átmegyek, vagy leszerelek. A jövőjét az itteni felderítőknél elképzelő fiatal férfi szomorúan vette tudomásul, hogy a Magyar Honvédség leírta őket Azokat a jól kiképzett hivatásos és szerző­déses katonákat, akik nemzetkö­zi szinten is bizonyítottak: felké­szültségükről, éles helyzetekben való helytállásukról Irakban, Af­ganisztánban, illetve a különbö­ző délszláv missziókban - jelen­leg Szarajevóban - szereztek hír­nevet a zászlóaljnak. Ezt nehéz megemészteni, ám előbb-utóbb dönteni kell, mert - információink szerint - a helyőr­séget jövő márciusban végleg fel­számolják, s az utolsó katona is elhagyja majd a laktanyát.- Amikor az iránt érdeklőd­tünk, hogy az átköltözés kapcsán kapunk-e valamilyen támogatást az érintett családok lakhatásá­hoz, illetve a feleségek, férjek munkába állításához, azt a vá­laszt kaptuk, hogy ebben a hon­védségnek nem áll módjában se­gítenie - mondta egy másik ka­tona, aki így nem vállalja a to­vábbi szolgálatot Nem ő volt az egyedüli, aki így döntött: az időközben készített felmérés szerint a több mint 400 tagú állománynak csaknem a fe­le nem költözik át a cívisvárosba. Ezután azonnal megindult a kör­járat a társszakmák között: a pá­lyát elhagyó katonák a rendőrsé­gen, a büntetés-végrehajtásnál, a különböző őrző-védő szolgála­toknál próbálnak munkát talál­ni maguknak. Nem sok ered­ménnyel.- Én világéletemben katona akartam lenni - magyarázta az egyik hivatásos tiszthelyettes. - Mindent elsajátítottam, ami eh­hez a speciális szolgálathoz kell, ám ezzel a képzettséggel, a nyelv­tudást leszámítva, semmire sem megyek a civil életben. Azok a fi­atalok, akiknéRTnég nincs csa­ládjuk, azon töprengenek, hogy kimennek Kanadába. A korábbi külszolgálatok alkalmával meg­ismerkedtünk az ottani katonák­kal, s ők mondták, hogy öröm­mel fogadnának bennünket Túd- ják ugyanis, hogy a magyarok ki­váló katonák. S hogy miért nem vállalják a szolgálatot itthon, esetleg másik alakulatnál, arra egyértelmű a válaszuk: mi a biz­tosíték arra, hogy egy-két év múl­va nem szervezik át azt a helyőr­séget is, mint az ittenit, amit rá­adásul nemrég újítottak fel euró­pai szintű laktanyává? Lapunk információja szerint ez a felújítás is közrejátszhat ab­ban, hogy a Magyar Honvédség értékesítésre szánt 62 objektu­ma közül az egri az egyetlen, ami várhatóan gond nélkül eladha­tó. A Dobó István Laktanya hasz­nosításával kapcsolatban - mint Bocskai István szóvivő tájékoz­tatott - a minisztérium vezetői azzal keresték meg a város ön- kormányzatát, hogy szívesen fo­gadnák a testület javaslatait. Az ezzel kapcsolatos tárgyalásokon a szaktárcát Iváncsik Imre ál­lamtitkár képviseli majd.- Engem mindenekelőtt an­nak a 220 családnak a sorsa ér­dekel, akiket a lakás, a munka­hely, a gyerekek óvodája, iskolá­ja, s általában az egész életük ehhez a városhoz köt - mondta érdeklődésünkre Habis László polgármester. - Bár korábban már keringtek különböző hírek a laktanya bezárásáról, ellent­mondani látszott ennek az, hogy nemrég újították fel a 800 fős el­helyezési körletet, kialakítottak egy ezerszemélyes konyhát, s korszerű kiképzési, oktatási és sportolási lehetőséget teremtet­tek. Ez reményt adott arra, hogy a mostani 400-as helyett egy na­gyobb létszámú alakulat kapjon itt helyet Mint a polgármester hozzátet­te, a következő napokban - mie­lőtt kialakítják a testület tárgya­lási koncepcióját - személyesen is végigjárja a laktanyát- Ha csak öt százalék esély adódik rá, akkor kiállunk a hely­őrség és a szívünkhöz nőtt kato­nazenekar megmaradása mel­lett. Ellenkező esetben is arra tö­rekszünk, hogy a város érdekei­nek megfelelő döntés szülessen a hasznosítására. A laktanya és a hozzá tartozó területek sorsáról máris meg­kezdődtek a találgatások: van, aki úgy tudja, hogy például a vá­ros közelében lévő gyakorlóté­ren golfpályát alakítanak ki, a parancsnoki és a legénységi épü­leteket pedig oktatási, kollégiu­mi célokra használják majd. Az is felröppent, hogy megmarad­nak egyetemi szintű katonai képzés céljára, ám ezt Bocskai István szóvivő nem erősítette meg, mondván: „...a felsőoktatás szervezeti átalakítása az egyes igazgatási szervek létszámáról szóló 2118/2006. (VI. 30.) Korm. határozatban foglaltak szerint folyik”.- Bárhogy is van, egy biztos - jegyezte meg fájó szívvel az egyik katona -, ez az évszázados múlttal rendelkező helyőrség nem érdemelte meg azt, ahogy elbántak vele. A pénz uralma megölte a honvédő hazafiasság jelképét... ■ Sz. I. - Sz. K. A katonai jelenlét a hevesi megyeszékhelyen egyidős a várossal Szent István király 1008-ban alapított püspökséget a város­ban, s a védelmére rendelte ide az első katonaságot A XI. szá­zadtól egyházi zsoldban álló gyalogosok és lovasok szolgál­tak itt, majd 1541 után királyi helyőrség lett Dobó István kapi­tánysága alatt már mintegy 300 gyalogos és 150 lovas tartózko­dott a várban, melynek az ostro­makor a védők között 1100 ka­tona volt A város házi ezredét, a 60. gyalogezredet 1798-ban szervezték meg, s az 1919-es Ta­nácsköztársaság után számol­ták fel A két világháború idején az 1923-ban felállított Magyar Királyi 14. Dobó István Gyalog­ezred biztosította itt a katonai jelenlétet Az egri laktanya 1880 és 1890 között épült fel, így a Magyar Honvédség legrégebbi katonai objektuma A 24. Bor­nemissza Gergely Felderítő Zász­lóalj 1963 óta diszlokál a hely­őrségben, az alakulat a honvéd­ség legtöbb katonai feladat tolja sítésére kiképzett és alkalmaz­ható szervezete. Tíz kis darab nyolc napban fesztivál A város otthont adna a stúdió-előadásoknak Képviselőből lett polgármester önkormányzás Folytatni kívánja elődje sikeres munkáját egér Stúdiószínházi fesztivállal ér véget az idén a megyeszék­helyen először megrendezett őszi Kortárs Művészeti Hetek két hónapos programsorozata. November 5-től 12-ig több mint egy héten keresztül tíz stúdió- színházi darabot láthatnak az érdeklődők. Protovinné Zsilinszky Erzsé1 bet, a polgármesteri hivatal kul­turális és idegenforgalmi irodá­jának vezetője emlékeztetett ar­ra, hogy e két hónap alatt a kul­túra, a művészet új irányait sze­rették volna elhozni a megye- székhelyre, segítve egy újfajta befogadói réteg születését. Kiemelt helyet kaptak a kép­ző- és színházművészeti rendez­vények, bizonyság erre a vasár­nap kezdődő stúdiószínházi fesztivál. Kapuszta Katalin, a fesztivál szervezője megjegyez­te: 1986-ban, amikor életre hív­ták ezt a rendezvényt, kicsit hi­ányt is pótoltak. Azok a darabok jelenhettek meg itt, amelyeket kissé lázadó, alternatív mivoltuk miatt nem fogadtak tárt karok­kal a kultúrpolitikusok. A rend­szerváltozás után megjelentek a határon túli színházak is. Ma a rendezvény létjogosultságát ad­ja az a tény, hogy stúdiódarabot játszani az ország bármely szín­padán anyagi veszteség, ám a kí­sérleti, értékteremtő jelleg miatt szükséges. Az idén 18. alkalom­mal megrendezendő fesztivál­nak korábban Gödöllő, majd a budapesti Bárka adott helyet, most remény van arra, hogy Eger fogadja be a nevezőknek minősítést is jelentő programot. Ezt erősíti, hogy a város jelentős összeggel támogatta a rendez­vényt, s a díjakat is - az első he­lyért 700 ezer forint jár - a me­gyeszékhely biztosítja. Az egri közönségnek érdekes lehet, hogy a fesztiválon a bereg­szászi társulat tolmácsolásában jelenik meg a Pityu bácsi fia, me­lyet nemrég mutatott be a helyi teátrum társulata, vagy a szol­nokiak Nem félünk a farkastól című produkciója, amelyet két éve játszottak Egerben. ■ (szuromi) kömlö Október 1-jétől új polgár- mester vezeti a község önkor­mányzatát. Németh István azon­ban csak a polgármesteri szék­ben új. Előtte 16 évig tagja volt valamennyi képviselő-testület­nek, azt megelőzően két ciklusig még a tanácsrendszer munkájá­ban is részt vett.- Amikor Cseh József polgár- mester bejelentette, hogy nem indul, felvetődött, miként tudjuk megtartani eddigi eredményein­ket. Elődöm, illetve a faluból na­gyon sokan biztattak, jelöltes­sem magam a polgármesteri megbízatásért, ők támogatnak. Bár több évtizedes a képviselői tapasztalatom, a mi családunk mégis a mezőgazdaságból él Németh István: Szeretném, ha a ciklus végére minden utat portala- nítanánk fotű: ötvös imre meg. Évekig vállalkozó voltam, most a fiam viszi tovább a gazda­ságot. Németh István azt szeret­né, ha a település azon az úton járhatna tovább, amit elődje megkezdett. A lakosság lélekszá- mának növekedése miatt szük­séges az iskolát és az óvodát bő­víteni - ennek engedélyes tervei elkészültek -,sa nyugdíjasok régi álma teljesülhetne, ha a Gondozási Központot sikerülne a falu központjába költöztetni. A park- és közterület-felújítások, a járda- és portalanítottút-építések folytatódnak. Odafigyelnek a la­katlan és félig lebontott porták eltakarítására és az utcakép ala­kulására is. Az új faluvezetőnek nagy álma, hogy a ciklus végére itt is létrehozzanak egy takaros tájházat a múlt még fellelhető emlékeiből. ■ Sz. R. <

Next

/
Oldalképek
Tartalom