Heves Megyei Hírlap, 2006. november (17. évfolyam, 256-280. szám)

2006-11-25 / 276. szám

2 HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2006. NOVEMBER 25., SZOMBAT MEGYEI KÖRKÉP ) POSTÁNKBÓL Ki ellenőrzi a quadosokat? Múlt hét végén kirándulni mentünk Szilvásváradra a csa­láddal. Mónosbél belterületén suhanó árnyak előzték meg több mint 100 km/órás sebes­séggel a szabályosan haladó autómat. Bélapátfalvára beér­ve meglepetésemre quadok száguldottak el mellettem, ho­lott ezek a „járművek” a köz­utakon nem is közlekedhetné­nek. A cementgyár előtt en­gem, mint szabályosan hala­dót, leültettek a rendőrök: köz­úti ellenőrzés. Utána megje­gyeztem, hogy inkább a sza­bálytalankodókat kellene ki­szűrni a forgalomból, akik nem sokkal előtte húztak el mellet­tem. A rend őreinek a válasza: „várjuk őket is sok szeretettel”. Megfogalmazódott bennem a kérdés: ha csak állnak és vár­nak, de nem mennek a sza­bálytalankodók után, akkor mire jutnak az ellenőrzés so­rán? M. ZOLTÁN, EGER LEVÉLCÍMÜNK: HEVES MEGYEI HÍRLAP SZERKESZTŐSÉGEI 3301 EGER, PF. 23. Az elektromos szennyeződéstől a mágneshatásig Milyén hatással van a szerveze­tünkre a bennünket érő elekt­romos szennyezés? Védekezhe­tünk-e a ránk támadó sugarak ellen? Mik azok a magneto- terápiás gyógymódok, miként használhatjuk fel egészségünk megőrzése érdekében a mág­neses mezők jótékony hatását? Ilyen és ehhez hasonló kérdé­sekre kaphattak választ azok, akik elmentek csütörtökön es­te az Eszterházy Károly Főisko­la gyakorlóiskolába. A nemze­ti népegészségügyi program keretében megtartott esten Hajdú Gábor elektromérnök, az elektroszmoggal kapcsola­tos hazai kutatások egyik veze­tője, illetve dr. Bánné Lázár Györgyi gyógyszerész adott tá­jékoztatást háziorvosoknak, védőnőknek és minden, a saját egészségére figyelmet fordító érdeklődő számára. ■ Szarvas helyett motorok bőgnek védtelen természet Gépesített dúvadak döngetnek korlátlanul erdeinkben Folytatás az 1. oldalról- Minden tiltó jelzést, táblát, so­rompót vagy kerítést figyelmen kívül hagyva, az erdei útról letér­ve, mindenen átgázolva, messzi­re behatolva tapossák és szánt­ják a védett vidéket. Nem lehet ellenük érdemben sokat tenni. Amíg egy-egy motorost nagy rit­kán sikerül is elkapnia a termé­szetvédelmi járőrnek vagy a rendőrségnek, nem kobozhatják el a járműveket vagy a jogosít­ványt, mert például az utóbbival gyakorta eleve nem is rendel­keznek az érintettek. A 18. könyvénél tartó ter­mészetvédő szerint már az óvodában és a családban, majd iskolában is helyes szem­léletet kell kialakítani a felnö­vekvőgenerációkban. Különben tehetetlen és beletörődő szemlé­lői maradunk a természet pusz­tulásának. Kérdés persze, hogy van-e ennyi időnk várni? Becsei Ferenc, a Bükki Nem­zeti Park (BNP) természetvédel­mi őrszolgálatának vezetője sze­rint aligha. A Bükkből komoly erőfeszítéssel ugyan sikerült kis­sé visszaszorítani a motoroso­kat, ám ők csakhamar megjelen­tek a Mátrában és a Zemplénben is. A napokban például, nem szo­katlan módon, kis motorostalál­kozóra derült fény a bükki vé­dett terület szívében, a Szalajka- völgyi Fátyol-vízesésnél. Nyolc négykerekű és négy kétkerekű motoros és egy terepjáró adott egymásnak zajos randevút. A hí­rek szerint Egerből, Gyöngyös­ről, Miskolcról, továbbá a fővá­rosból, Kelet-Magyarországról, Debrecenből, de még a Dunán­túlról is érkeznek a motorosok. Ma nyilvános névvel, elérhető­séggel föladott hirdetésekben­mm y I: A quadokkal is jelentős károkat okoznak a védett természeti környezetünkben. Képünk illusztráció. szerveznek motoros partikat a védett területekre. Az őrszolgá­lat is bukkant már így a szerve­zők nyomára. Megesik, hogy a természettiprók figyelik az őrök mozgását, és mobilon-,deadják a drótot”, merre tiszta a terep. A terepmotorosok utáni haj­sza idén nyár óta némiképp csil­lapodott, ugyanis a legfőbb ügyészség aggályosnak ta lálta az őrszolgálat azon gyakor­latát, hogy kötélkordonnal bizto­sították, kerítették körbe az in­tézkedés idejére a vétkes gépesí­tett természetkárosítókat.- A motorosok azállí- tották, hogy a 60-70 centi magasságban ki­feszített kötéllel ve­szélyeztettük a testi épségü­Pótolhatatlan kultúrtörténeti értékek földje A szilvásvárad! Szalajka- völgy a legrégebb óta védett táj Magyarországon, 1957 óta természetvédelmi olta­lom alatt áll, mint kiemel­kedőfontosságú, egyedülál­ló természeti, kultúrtörténe­ti és tájképi értékeket hor­dozó terület. A Bükki Nem­zeti Park 1977-ben alakult A fokozottan védett terület - közte a Bükk-fennsík, Nagymező - mintegy 6000 hektár. A Bükk-fennsík mészkő felszínét a legkü­lönbözőbb karsztformák teszik változatossá. Mélyé­ben 400-600 barlang hú­zódik. Nevezetessége a Szalajka-patak 17 méter magasról aláhulló Fátyol­vízesése. Uralkodó erdei a bükkösök, 400-600 méter magasság alatt tölgyesek. Az Őserdő bükkjei 180-200 évesek. két, le akartuk vágni a fejüket - magyarázza a jogi huzavonát Be­csei. A bíróság előtt két éve húzó­dik például egy per, amely egy intézkedő természetvédelmi őr el- sodrása miatt hatósági személy veszélyeztetése címén indult a motoros ellen. Ma már, amikor lassan mindenki alig emlékszik a történtekre, előfordulhat, hogy az őr lesz a felelős, mivel akadályoz­Harmadolt őrszolgálat mostantól ismét kevesebben ügyelnek a rendre a Bükki Nemzei Park 43 ezer 129 hektárnyi védett területén. A természet védelméért felelős őrszolgálat eddig 40 felügye­lővel működött, ami így is re­ménytelenül csekély létszám­nak tűnt a feladathoz képest A megszorítások miatt azon­ban további emberektől vol­tak kénytelenek megválni. így a 12 most leszerelt természet­őrrel egy csapásra 28 tagúra karcsúsodott a gárda. Ezzel jóformán emberfelettivé, s szinte teljesíthetetlenné vált az eredeti feladat, a termé­szet aktív védelme. ta a motorost A jelenlegi szabá­lyozás nem biztosít eléggé haté­kony eszközöket a hivatásos ter­mészetvédőknek - hangsúlyozza a Bükki Nemzeti Park őrszolgála­tának vezetője. Csak a tettenérés a járható út, ám a motorosok ma­guktól nem állnak meg. A gépek többsége mindenféle azonosító, illetve rendszám nélküli, a rajtuk ülők arcát pedig rendszerint csuklya, sisak takarja.- Ha netán elkapjuk is - jegy­zi meg Becsei Ferenc -, az ese­tenként kiszabott maximum 100 ezer forintos bírságot is nevetve kifizetik az akár többmilliós gé­pek gazdái. Eredményesebb len­ne, ha lfegálább a minősített ese­tekben, szigorúan védett terüle­tekre való behajtás vagy ismételt elkövetés esetén már bűncselek­ményként végleg el lehetne ko­bozni a drága eszközöket. Ez már tényleg visszatartó erővel bírna. ■ Kovács János Költséges időtöltés, olcsó természet EGY új terepmotor felszereltségtől, típustól, motormérettől függően leg­alább egy-két millió forintba kerül. Egy négykerekű változat, a most annyira divatos új quadok új ára 2-3,5 millió forint. Használtan már akár pár százezerért is hozzá lehet jutni az efféle „ßnyirokhoz". A természet védelméről szóló tör­vény szerint a Bükki Nemzeti Park fokozottan védett területeire csak az ‘igazgatóság engedélyével szabad belépni. Kivételt a jelzett turista­utak és kerékpárutak, valamint a közforgalmi utak képeznek. Azo­kon szabadon lehet közlekedni, tú­rázni, annyi megkötéssel, hogy a turistajelzéssel ellátott ösvényekről letérni tilos. A törvény alapján a vé­dett természeti területeken az enge­dély nélkül űzött technikai sportok természetvédelmi szabálysértésnek számítanak, ami legalább százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújt­ható, s természetvédelmi bírság is kiszabható. Megkérdeztük olvasóinkat Emlékbizottság alakult Apor Elemér tiszteletére numan györgy, Hatvan- Ami jelenleg a megyei köz­gyűlésben zajlik, az senkinek sem jó. Nagyon gyorsan meg kellene egyezni, már csak a jö­vő évi költségvetés miatt is. Úgy gondolom, a korábbi elnök jól látta el feladatát, rengeteg pénzt hozott a térségbe, ezért semmi nem szól az ellen, hogy folytas­sa a munkát. Örülnék, ha az ed­digi úton haladnánk tovább. bíbor andrea, Egerszólát- Nem tudom, hogy lehetne megoldást találni. Azt gondo­lom, engednie kellene az egyik félnek, mint azt a népi mondás is tartja: az okos enged. Ha nem megy, akkor egyfajta váltógaz­dálkodást is megvalósíthatná­nak. Mondjuk úgy, hogy féléven­te cserélnék az elnököket Meg kellene egyezniük, mert anélkül nem működik a közgyűlés. törőcsik zsiGMOND, Heves- Sok régi vezetőt - így például Hevesen, ahol élek - azért vál­tottak le, mert a lakosság meg­unta bizonyos dolgaikat. így le­het ez a megyei közgyűléssel is. Kiút a patthelyzetből? Talán ha egy józan parasztember, akinek van otthon egy pár lova, és ki­jár még 85 évesen is szántani, leülne közéjük és elbeszélget­ne a kétszer 20 emberrel... Simon Barbara, Hatvan- A számarányokból adódóan nyilvánvaló volt, hogy aligha egyeznek meg könnyen a köz­gyűlésbe jutott erők. Kompro­misszum kell. A 40 képviselőnek nem a pártszempontokat kellene szem előtt tartania, hanem a me­gye érdekeit Remélem, mielőbb sikerül megegyezniük, nem vár­ják meg, hogy a Parlament fel­oszlassa a testületet A jubileum méltó keretet adhat a város irodalmi, művészeti éle­te felpezsdítésének - mondta Homa János, az egri közgyűlés kulturális bizottságának elnöke. Az Apor Elemér költő születésé­nek 100. évfordulója alkalmából létrehozandó emlékbizottság tegnapi alakuló ülésén dr. Cs. Varga István professzort kérték fel elnöknek. Az egri városháza díszterme megtelt érdeklődők­kel, akik szeretnének munká­jukkal segíteni az emlékév lebo­nyolításában. Apor Elemér 1907. március 19- én született Rimaszombaton, s haláláig Egerben élt. Nemcsak költő, író és szerkesztő volt, ha­nem aktív részese is a kulturális és társadalmi életnek. A tisztele­tére létrehozott emlékbizottság fővédnökei Habis László polgár- mester, Jókai Anna író, Kalász Márton író, s Kálnoky Lászlóné. Az emlékbizottság titkára Agyagási Dezső vezető főtaná­csos, akit az 521-927-es telefon­számon elérnek mindazok, akik ötleteikkel hozzájárulnának, hogy még tartalmasabb legyen az emlékév. A bizottság tervezi, hogy ke­gyeleti kötelességként rendbe te­szik Apor Elemér sírját a Hatva­ni temetőben. Emlékkönyvet ad­nak ki, emlékkonferenciát ren­deznek, továbbá emléktáblát he­lyeznek el a költő házának hom­lokzatára. ■ I l t i I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom