Heves Megyei Hírlap, 2006. november (17. évfolyam, 256-280. szám)

2006-11-18 / 270. szám

A kék doboz szicíliai, a zöld a pásztori cseh helyszín Horgas Péter az Éjjeli menedék­hely és a Hülyéje után Shakes­peare: A tél meséjének a díszle­tét állítja színpadra Egerben.- Nem könnyű Shakespeare szárnyaló képzeletét látványban megjeleníteni - magyarázta Horgas Péter. - Itt egy mesés, a valóságban nem létező Szicíliát és Csehországot kellene lát­nunk, miközben tudjuk, a szer­ző mindig inkább lelki tájakról mesél. Nehezen találtuk meg a rendezővel, hogy milyen térben játszódhat ez a darab. Megnéz­tem több régebbi előadást belő­le: mindig azok voltak a legizgal­masabb képek, amik üres tér­ben játszódtak, csak valamilyen atmoszférában. Mi sem akarjuk konkrét helyszínhez, építészeti stílushoz kötni a jelenetek tere­it. Adódott a reklámfilmes gya­korlatomból és a Mátrix cí­mű filmből egy ötlet - ott egy hatalmas zöld háttér előtt je­lenítettek meg digitális trükkökkel egy nem létező világot, stúdióban. A mi­enk is egy valós, mégsem létező, virtuális tér lesz, a darab két fő helyszínéhez egy úgynevezett „blue box” és egy „green box” (a kék do­boz a tenger és az ég felidézé­sével Szicíliát, a zöld háttér pe­dig a pásztori cseh helyszínt je­leníti meg). Ebbe a majdnem ürességbe a néző fantáziája ve­títheti bele a konkrét helyeket, amikről a szereplők beszélnek. Horgas Péter zeneszerző- Mi a fő témája ennek a lát­szólag sok irányt felmutató Shakespeare-szövegnek?- Az idő múlásának fájdalma. Hogy az ember elkövet bűnöket, és hogy vissza lehet-e fordítani az idő kerekét Nem minden darab­nál adatik meg, hogy az alkotók ennyire a saját szorongásaikról, kérdéseikről, világlátásukról is mesélhetnek - itt pedig ez nagyon adja magát, mert az idő problé­mája földi létezésünk egyik nagy alapkérdése, ami mindenkit sze­mélyesen izgat. ■ Jónás Péter William Shakespeare A TÉL MESÉJE SZÍNJÁTÉK KÉT RÉSZBEN RENDEZŐ: MÁTÉ GÁBOR Bemutató december 15-én 2006. NOVEMBER 18., SZOMBAT HEVESiMIRlAP Gárdonyi Géza Színház Sirokay Bori dramaturg­gal beszélgettünk Shakes­peare: A tél meséje című művéről, melynek a be­mutatója december 15- én lesz a Gárdonyi Gé­za Színházban. Jónás Péter- Az egri színház Gáli László igazgatósága ide­jén sok Shakespeare-t ját­szott, az utóbbi öt évben egyedül az Ahogy tetszik került színpadra. Most a Téli regét - illetve új fordí­tásban a Tél meséjét - mu­tatjuk be decemberben. Mi­ért pont ezt a nehéz, ritkán játszott színművét?- Különös darabja ez Shakes- peare-nek - válaszolta Sirokay Bori. - Mintha két darabot rakott volna össze, szinte véletlenszerű­en. Az első felében látunk egy zsarnok-királyos féltékenységi drámát, a másodikban pedig egy bukolikus, látszólagos idillt. Első olvasásra furcsa. De aztán egy ki­csit megkaparjuk a felszínt, és ki­derül, hogy tele a szöveg súlyos, általános emberi problémákkal, kérdésekkel. Az első részben nagy bűnök történnek meg, az­tán van egy 16 éves ugrás a szto­riban, s a második részben annak az izgalmát boncolgatja a szerző szinte kimondatlanul, válasz és megoldás nélkül, hogyan lehet a bűnökkel tovább élni. Mindezt pe­dig teszi egy szép, szívmelengető történet köntösében elmesélve. De a kérdésre válaszolva. Minden­képpen kellett az évad palettájára egy úgynevezett „kötelező olvas­mány”, adódott Shakespeare. Túd­Kéz a kézben a tél meséjében Bozó Andrea, Járó Zsuzsa, Rácz János, Görög László és Venczel Valentin jelenete az egyik próbán tűk, tudjuk, hogy ez egy nehéz és ritkán játszott darab. De a rende­ző ragaszkodott hozzá, Máté Gá­bor szereti a nem minden problé­mától mentes, mélyebb darabo­kat. Shakespeare olyan a színhá­zi embereknek, mint egy „szent tehén”. Annyi sikeres vagy bu­kott, de mindenképpen emléke­zetes előadás kötődik már hozzá, hogy az ember óhatatlanul fél, va­jon tud-e újat mondani, meg tud- e küzdeni tucatnyi híres előadás emlékével.- Bocsánat a naiv kérdésért, de sokan nem tudják: mit csi­nál egy dramaturg?- Ezt a kérdést tíz emberből kilenc teszi fel. Szerintem önma­gában a dramaturg, mint olyan, Sirokay Bori dramaturg nem létezik. Csak valakivel együtt. Egyes rendezők nem tar­tanak igényt dramaturgra, má­sok igen. Egyrészt kontroll sze­repem van, a rendező mellett né­zem a próbákat és esetleg halla­tom a hangom, ha egy lila ködös rendezői koncepciót vissza kell rángatni a földre. Aztán alakí­tom, változtatom, színpadra for­málom a szövegeket: kihúzok, beleírok, adaptálok. A drama­turg az író ügyvédje, aki meg­védheti a szerzőt, de ügyész is néha, aki támadja a szöveget, ha az eredeti formájában alkalmat­lan a színpadi megvalósításra.- Ennél a darabnál konkré­tan mi volt a dolgod?- Néhány mellékszereplőt, ud­vari embert ki kellett húzni, mert sokan voltak, és csak az in­formáció volt a lényeg, nem a fi­gura - a mondataikat más sze­replők szájába kellett adnom. Másrészt megerősítettük az idő szerepét. Egyszer jelenik meg az eredetiben, a negyedik felvonás elején: bocsánatot kér, hogy el­telt 16 év, és csak elmesélésből tudja meg a néző, mi történt köz­ben. Emellett találtunk még pon­tokat, ami nem volt nehéz, mert tudjuk, hogy Shakespeare-nél nem volt díszlet, mindig elmond­ja valaki, hogy hol vagyunk, vagy hogy mi történt valahol, amit éppen nem láttunk - ezek­nél a részeknél mindig az idő fog megszólalni, amit mi három nő formájában fogtunk meg: egy kislány, egy középkorú és egy idősödő nőalak végig jelen lesz az előadásban, mint az idő meg­testesítői. Egyébként pedig min­den jó darab időtlen, kortalan, tehát minden jó darab valahol az időről, mint általános létfilozófi­ai kérdésről szól. Jó, ha van stílusérzéke az embernek a zeneszerző Horváth Károly nem először dolgozik együtt a rendezővel Máté Gábor rendezővel többször dolgozott már együtt Horváth Károly zeneszerző, először egy rádiójátékban, legutóbb pedig a budapesti Katona József Szín­házban. Bukarestben végzett karvezetés szakon, majd 12 évig a sepsiszentgyörgyi színháznál volt. 1987-ben települt át, és a Mákvirág együttessel bejárta a világot. Olyan sztárokkal ját­szott együtt, mint Bob Dylan. 1992 óta csak színpadi illetve filmzenét ír.- Mi a különbség a színpadi zene és az együttesben való zenélés között?- A színpadi zeneszerzéshez alkalmazkodási készség kell. Szeretek a háttérben megbújni, Ahány hangszert ismernek, annyi „nyelvet tudnak használni".a színészek. Mészáros Máté és Gál Kristóf a Hegedűs az áruló színészzenekarban. kiszolgálni a színészeket. Nem árt, ha nagyfokú stílusérzékkel van megáldva az ember. Mint ahogy Verdi is a szerep­lőire, énekeseire írta az operáit, én is az adott társulatra írom a zenét. A tél meséje egyik részé­ben egy jellegzetes visszatérő motívum jelzi majd az idő múlá­sát, a második felvonásban a csehországit, már színesebb, va­dabb, közép-európaibb muzsi­ka kíséri, amelyet a színészek adnak majd elő a színpadon. Ma próbáltunk először a színészek­kel, és azonnal megtaláltuk a kö­zös hangot. Ideális az lenne, ha minden előadásban a színészek zenélnének... Ahány hangszert ismernek, annyi „nyelvet tudnak használni”. ■ P. Cs. A Gárdonyi Géza Színház novemberi műsora ■ Nagyszínpad 18. szombat 20.00 Tanulmány a nőkről Hevesi Sándor-bériet 21. kedd 15.00 Tanulmány a nőkről Ady Endre-bérlet 22. szerda 15.00 Oliver! Balassi Bálint-bértet 23. csütörtök 10.30 Oliver! Arany János-bériet 15.00 Oliver! Molnár Ferenc-bérlet 24. péntek 19.00 Te rongyos élet Jászai Mari-bérlet 25. szombat 15.00 Te rongyos élet Remenyik Zsigmond-bérlet 19.00 Te rongyos élet Kelemen László-bériet 27. hétfő 19.00 Bolero/Carmen Kassai Szlovák Nemzeti Színház előadása 28. kedd 19.00 Te rongyos élet Blaha Lujza-bérlet 29. szerda . 19.00 Te rongyos élet Katona József-bérlet ■ Stúdiószínpad 22. szerda 19.00 Kísértetek A Gárdonyi Géza Színház decemberi műsora ■ Nagyszínpad 2. szombat 19.00 Te rongyos elet Illyés Gyula-berlet 4. hétfő 19.00 A Benkó Dixieland Band koncertje 5.kedd 19.00 Te rongyos élet Eszterhazy Karoly-bérlet 6. szerda 19.00 Te rongyos élet Radnóti Miklós-bériet 15. péntek 19.00 A tél meséje Gárdonyi Géza-bérlet, bemutató előadás 16. szombat 19.00 A tél meséje Egri Páholy 19.kedd 19.00 A tél meséje Csokonai V. Mihály-bérlet 20. szerda 19.00 Oliver! Bérietszünet 21. csütörtök 15.00 Oliver! Bérietszünet 22. péntek 19.00 A tél meséje Latinovits Zoltán-bérlet 23. szombat 15.00 A tél meséje Remenyik Zsigmond-bédet 28. csütörtök 19.00 Tanulmány a nőkről Bródy Sándor-bédet 29. péntek 19.00 Te rongyos élet Pedagógus-bérlet 30. szombat 19.00 Te rongyos élet Hevesi Sándor-bériet 31. vasárnap 19.00 Tanulmány a nőkről Bérletszünet ■ Stúdiószínpad 1. péntek 19.00 Kísértetek ! 7. csütörtök 19.00 A Pityu bácsi fia 5.kedd 19.00 A Pityu bácsi fia ; 13. szerda 19.00 Ibusár 6. szerda 19.00 A Pityu bácsi fia ■ 14. csütörtök 19.00 Ibusár t ft I J I » Az író ügyvédje és a szent tehén a dramaturg Megvédheti a szerzőt, de olykor ügyész

Next

/
Oldalképek
Tartalom