Heves Megyei Hírlap, 2006. november (17. évfolyam, 256-280. szám)

2006-11-17 / 269. szám

2 MEGYEI KORKÉP HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2006. NOVEMBER 17., PÉNTEK Mennyit ér egy emberélet? A november 13-i Betontemető és Mennyit ér egy emberélet? című cikkek kapcsán szeret­nék mélységes megdöbbené­semnek hangot adni. Négy munkás halt meg Gyöngyösön. Újabb munkahe­lyi baleset az építőiparban. A sokadik! Senkinek nem tűnik ez fel? Miért van ilyen sok munkahelyi baleset? A munka­ügyi felügyelőségnek gyakrab­ban kellene ellenőriznie ezeket a veszélyes munkahelyeket, és nem akkor, amikor már meg­történt a tragédia. A munkások kiszolgáltatottak, és dolgoznak akkor is, ha a főnökeik nem tartják be az előírásokat, mert féltik a megélhetésüket A fel­ügyelőségnek rendszeresen vizsgálnia kellene a munkavé­delmi szabályok, a munka-és a pihenőidő betartását. Van olyan cég, ahol hajnal 3-tól dol­goznak emberek estig, hétvégi szabadnap nélkül, folyamato­san. Ezeket a szörnyűségeket csak úgy lehetne elkerülni, ha az ellenőrzés gyakori lenne és váratlan, nem előre bejelentett Nagyon sajnálom az elhunyta­kat és a családjukat, mert ártat­lanul bűnhődnek a főnökeik fe­lelőtlensége, nemtörődömsége miatt M. LÁSZLÓNÉ, HATVAN LEVÉLCÍMÜNK: HEVES MEGYEI HÍRLAP SZERKESZTŐSÉG] 3301 EGER, PE 23 Nem tudta bevenni a bal kanyart Szerdán éjfél előtt halálos közle­kedési baleset történt Felsőtárkányban. Egy Eger irá­nyába haladó személygépkocsi sofőrje nem az útviszonyoknak megfelelő sebességgel vezette járművét, és egy balra ívelő ka­nyarban megcsúszott. A kocsi letért a jobb oldali útárokba, majd a patakhídon átvezető acél gázvezeték betongyámjának üt­között, s ott kigyulladt Az autót vezető harmincéves fiatalember a helyszínen életét vesztette, a jobb első ülésen tartózkodó uta­sa életveszélyesen sérült. ■ A bennünk élő halálos kórokozók járványveszély Kolerát és leprát keleti szomszédainknál is észleltek a szakemberek A legfertőzőbb betegségeknek annyira jellegzetes a kórképük, hogy a szakemberek azonnal észreveszik, felismerik és lokalizálják a beteget. Felvételünk illusztráció. / nil Járványszótár Folytatás az 1. oldalról ______ H ogy mi ennek az oka? A főor­vos szerint az egyik lehetséges magyarázat, hogy a programok nem mindegyike váltotta be a hozzá fűzött reményt. Másrészt a visszaszoruló fertőző élőlé­nyek helyét hamarosan újonnan felismert kórokozók foglalták el. Nem elhallgatható az a tény sem, hogy az antibiotikumok indoko- laüanul gyakori használata vagy helytelen adagolása súlyos prob­lémákhoz vezetett. Paradox mó­don az orvostudomány is hozzá­Pestisés lepra A lepra és a pestis ma is fer­tőz Az USA Colorado államá­nak délnyugati részén két em­bert és legalább nyolc állatot fertőzött meg az idén nyáron a pestis. Különösen nagy a ve­szély Afrika egyes részein. In­diát a világ legaktívabb pestis­gócaként tartják számon, mi­vel évente mintegy ezer esetet fordul itt elő. Leprában ma is több százezer ember szenved, Romániában például külön lepratelepet is kénytelenek fenntartani. Járványos megbetegedések Heves megyében - 2006. Calidjánrány 7 Szalmoneilajárvány 1 járult a fertőző betegségek elter­jedéséhez: a védekezőképesség­üktől megfosztott betegekben a normál szervezet számára ártal­matlan mikroorganizmusok ha­lálos kimenetelű betegséget okozhatnak. Dr. Tóth Daru Ágnes, az ÁNTSZ járványügyi osztályának főorvosa szerint semmi rendkí­vüli nincs abban, hogy időről időre megjelennek bizonyos jár­ványok. Legfeljebb egyes esetek nagyobb publicitást kapnak. A most felkapott Calici vírus egy könnyű lefolyású betegség oko­zója. A hányásos, hasmenéses tünetek egy egészséges szerve­zet esetében néhány nap alatt maguktól is elmúlnak. Az influ­enza okozta megbetegedések miatt tavaly 4582-en fordultak orvoshoz. Az idén influenzajár­vány még nem volt. Új kihívásokat jelent az orvos- tudomány előtt a globalizáció. A távolságok lerövidülése a fertőzé­sek terjedésének lehetőségeit nagymértékben kiszélesíti. Egy baktérium gyakorlatilag órák alatt kontinensnyi távolságokat is képes „utazni”. Erre ráerősíte­ni leginkább a cseppfertőzéssel terjedő influenza szokott, amely Heves megyében szinte minden évben járványt okoz. A mikrobi­ológusok ma is fedeznek fel újabb és újabb kórokozókat, olyanokat, amelyek valószínűleg hosszú ide­je okoznak fertőzéseket, csak ko­rábban nem tudták kimutatni azokat. Természetesen léteznek olyanok is, amelyek csak a közel­múltban fejlődtek ki, s egy ré­gebbről ismert kórokozó mután­sai. A világjárványokat okozó baktériumok egy része velünk, bennünk, rajtunk él. Nem venni róluk tudomást felelőtlenség, túl­zottan rettegni pánikkeltés. Meg kell tanulni élni velük, ahogy „ők” is ezt teszik... ■ Könnyen felismerik a legrettegettebb kórokozókat zetes a kórképük, hogy a szak­emberek azonnal észreveszik, felismerik és lokalizálják a be­teget, illetve a környezetét Elképzelhetetlen, hogy mond­juk egy indiai pestises beteg felszálljon egy repülőgépre, vagyis nincs arra mód, hogy át­hurcolja a fertőzést egy másik kontinensre. Nehezebb a hely­zet a kolerával, amely fertőzött vízzel terjed, s a rossz köz­egészségügyi állapotok súlyos­bíthatják a helyzetet Nem ka­pott túl nagy publicitást, de né­hány éve Kelet-Európábán volt kolerajárvány. DR. LUKOVSZKI NORA, FŐORVOS:- Arra, hogy a „klasszikus" fer­tőző betegségeket okozó, legve­szélyesebb és legrettegettebb baktériumok világméretű jár­ványt okozzanak, nem sok esély van. Ezeknek a betegsé­geknek ugyanis annyira jelleg­aids: A szerzett immunhiá­nyos betegség korrekt orvosi megnevezése Acquired Immune Deficiency Syndrome. Az ember életfon­tosságú védekezőrendszere tö­kéletesen megsemmisül, és a legkisebb fertőzés nagyon sú­lyos vagy halálos megbetege­déshez vezethet bse: A kergemarhakór egy szarvasmarháknál fellépő sorvadásos agykárosodás, mely egy ideig nagy port ka­vart fel, és mára úgy tűnik, megint feledésbe merült kolera: Indiában és más tró­pusi országokban fordul elő. Leghatékonyabban egyszerű higiéniai eljárások betartásá­val előzhető meg. EBOLA: Az ebolavírus kizáró­lag Afrikában létezik, és 1976-ban regisztráltak elő­ször. Az ebolavírus a fertőzöt­tekkel vagy a járvány követ­keztében elhunyt személy holttestével való érintkezés út­ján terjed. influenza: Az influenzavírus okozza, melynek több típusát ismerjük. Cseppfertőzéssel terjed. A madárinfluenza folytán Hongkongban 1997- ben hatan haltak meg. hanta: A vírust a koreai há­borúban regisztrálták. A hantavírus kis rágcsálók fé­szekanyagai és azok váladé ka útján fertőz. A fellépő hanta-lázt légszomj, vérzési tünetek és veseelégtelenség kíséri. LÉPFENE (ANTRAX): Modern bi­ológiai fegyverként is hasz­nálják. Olyan fertőző beteg­ség, mely elsősorban állatok­nál lép fel pestis: A pestist fekete halál­nak is nevezték, mert a pes­tisbeteg röviddel a halál be­állta előtt, amikor leáll a lég zés, sötétvörös színt vesz fel Egy nagyon súlyos, akut bak­teriálisfertőző betegség, mely ma már a szigorú előírások miatt nem okoz gondot. himlő: Latin nevén variola. Egy veszélyes fertőző beteg­ség, mely körülbelül 1980 óta kipusztultnak tekinthető. Kórokozója cseppfertőzéssel, érintéssel vagy belélegzés út­ján terjed. Megkérdeztük olvasóinkat Tart-e Ön a világméretű járványoktól? ■*> * répás Mária, Mátrabaüa:- Őszintén szólva, nagyon félek a naponta felröppenő hírektől. Annál is inkább, mert jómagam autoimmun betegségben szen­vedek egy jó ideje, és ezért kü­lönösen kell figyelnem minden újonnan megjelenő járványos betegségre. Tizenkétfajta gyógy­szert szedek, gyógyteákat iszom és rengeteg vitamint sze­dek, hogy megelőzzem a bajt. mm, LACZKÓ BRIGITTA, Recsk- Néha az az érzésem, hogy a sajtó túlságosan felpumpálja a terjedő járványokról szóló híre­ket, s ezzel egyfajta pánikkel­tés a célja. Én a magam részé­ről nem félek a terjengő kórok­tól, s nem hiszem, hogy a világ­méretű járványokat nem lehet megfékezni. Magamra úgy vi­gyázok, hogy melegen öltözkö­döm és több vitamint szedek. boncsér Viktória, Gyöngyös- Kereskedő vagyok, egy baba­boltban dolgozom, ezért az átla­gosnál többet érintkezem az emberekkel, így jobban is kell védekeznem. Egy nap többször is kezet mosok, szeptembertől pedig vitaminokat szedek. De nem kimondottan azért, mert félek a vírusoktól. A madárinf­luenza veszélyességét is média­fogásnak tartottam. teréki Mónika, Hatvan- Nem tartok a járványok elterje­désétől. Hiszek abban, hogy az orvostudomány jelenlegi szintjén meggátolható, hogy a legveszé­lyesebb vírusok Európába jussa­nak. Amíg tőlünk messze van a veszély, hajlamosak vagyunk biz­tonságban érezni magunkat Per­sze, ha a környezetemben tapasz­talnék megbetegedést, más lenne a véleményem. A tudomány segítsége a mezőgazdaságnak A tudományról könnyebb beszél­ni, de nehezebb művelni - hang­súlyozta tegnap a Magyar Tudo­mány Napjának ünnepélyes me­gyei megnyitóján a Károly Ró­bert Főiskolán dr. Magda Sándor professzor, az intézmény rektora. Hozzáfűzte: a tudósok a gondo­kat is jelzik, a változtatásokra pe­dig javaslatokat tesznek. Az eseményen Ficsor Ádám, a fólművelésügyi tárca szakál­lamtitkára beszélt a 2007-2013 között megvalósuló Új Magyar- ország Vidékfejlesztési Stratégi­áról. Véleménye szerint olyan in­tézkedések kellenek, amelyek az EU-ból az ágazatnak érkező 1300 milliárd forint eredményes be­fektetését szolgálják. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasá­gi Szervezete (FAO) képviseleté­ben dr. Maria Kadlecikova az uniós országoknak támogatás­ként nyújtott szaktanácsadáso­kat, elemzéseket, javaslatokat méltatta. Dr. Kiss Attila, az Egerfood Regionális Túdásköz- pont menedzserigazgatója az új élelmiszer-biztonsági rendszer kialakításáról számolt be. Az eh­hez kapcsolódó adatbázisuk élen jár Európában. A házigazda főis­kola rektorhelyettese, dr. Dinya László az intézmény vezetésével és tíz partner közreműködésével létrehozott ökoenergetikai szer­veződést mutatta be, ami 2009-ig jelentős fejlesztéseket valósít meg. ■ M. K.

Next

/
Oldalképek
Tartalom