Heves Megyei Hírlap, 2006. november (17. évfolyam, 256-280. szám)
2006-11-11 / 264. szám
4 MEGYEI KÖRKÉP HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2006. NOVEMBER 11., SZOMBAT Ördögjáték a régi világgal színház Avagy mit is jelentett hetvenkettőben a mozgólépcső? „A pestiek azok mindent tudnak, de aki vidéki, az ott bolyong az aluljáróban.'' A vidéki házaspár: Sata Árpád és Nádasy Erika. Gábor szülei reménykednek, hogy kiderül az igazság November elején - halottak napja környékén - sokan gondolnak a halottaikra. Gondoljunk hát néhány pillanatig arra a Kiss Gáborra is, aki oly különös körülmények között tűnt el Egerből 2000. november 11-én, s akit fél évvel később a Dunában találtak meg egy faágba beakadva, megcsonkítva. A két időpont között történtekről azóta sem sokat tudni. A szülők szerint azért, mert ennek felderítésében az illetékes hatóságok kevés segítséget nyújtottak, az előítéleteik irányították őket. Bár ők azt állítják, mindent megtettek, amit tehettek... A hat éve elhunyt fiú hozzátartozói tudtára adták mindenkinek: még nem adták fel a reményt. Hisznek abban, hogy egyszer mégis kideríthessék, hogyan került a gyermekük, Eger város ösztöndíjasa 2000 telén a Duna hideg vizébe. Az igazság kutatása tovább tart. A segítőknek felajánlott díjkitűzés jelenleg is érvényes, és továbbra is várják azok jelentkezését, akik a valóság feltárásában segíteni tudnak. ■ Öt évtized félszáz kézműves- dinasztiával Az iparos mesterség tisztelete és becsülete sugárzik ki abból a jubileumi emlékkönyvből, amely félszáz kézműves elmúlt ötven évét foglalja össze. Az Ipartestületek Országos Szövetségének a gondozásában megjelent munka - többek között - az asztalos, pék, csizmadia és cipész, kárpitos, géplakatos, mézeskalácsos, kályhás, orgonaépítő, ötvös, lát- szerész, kesztyűs, órás, kalapos, cukrász, fényképész, szabó, bádogos, szűcs, kőfaragó, faesztergályos, kötélverő, kádár szakmát folytató országos hírű családi dinasztiák életét, munkáját és hagyatékát örökíti meg. Apáknak, fiúknak és unokáknak a kisiparban töltött éveit mutatják be. Az ország különböző részein tevékenykedett jeles mesterek között a kocsigyártó bognár, asztalos egri Flaskay családról is olvashatunk ebben a könyvben. ■ Vajon egy mai nyírségi vagy szabolcsi gyereknek mennyiben különbözik az élete a fővárosiétól? Mit jelent az internet, a kábeltévé és a mobütelefon világában a vidékiség, a fővárosiság? A válasz alighanem kézenfekvő: legfeljebb egy árnyalatnyi, talán csupán gondolkodásbeli különbség lehet az ország két különböző világában élők közt. Mert annak, aki vidéki házában is képes bekapcsolódni a nagyvilág eseményeibe, már nem sokat jelent a fővárosi- asság, legfeljebb a megszokottól kicsit nyüzsgőbb utcákat, kipufo- gógázosabb levegőt. Ebben a felgyorsult, mobilizált világban már kissé életidegennek hat Háy János: A Pityu bácsi fia című ördögjátéka, amelyet az egri Gárdonyi Géza Színház tűzött műsorára. A darab 1972-ben játszódik vidéken és a fővárosban. Ez az a korszak, amikor az ország szívében és a távoli megyék életszínvonalában még égbekiáltó különbség mutatkozik. Ebben az időben a keleti végeken még mindig nagy a forgalom a házak kapui elé kiállított kispadokon, még senki sem szólja meg a szomszédját, ha egy nagy darab kenyérrel és kolbásszal kiáll falatozni a ház elé. A főváros arca pedig évről évre ridegebb, lélektelenebb lesz. Gombamód nőnek ki a földből a panelok, a lakótelepek, a zsúfoltság megszüntetésére épül a metró, s megjelennek a menőbb tiniken az első farmer- nadrágok. Szociográfiailag kétségkívül izgalmas korszaka ez a jelenkor történelmének. Ám ebben színházat látni csak nagy- nagy tudományos áldozatok árán lehetséges. Mert vajon miért izgalmas nekünk, 2006-ot író színházlátogatóknak, egy 1972-es, szorgos-dolgos, vidéki családi életébe csöppenni? Avagy, mi érdekfeszítőt láthatunk a fővárosi panelban nyo- morgó, részletfizető, egész álló héten csak güriző munkás életében? Csöppnyi történelem ez a korszak, sőt jóindulatúan még azt is mondhatjuk, meg lehet mosolyogni a vidéki ember naivságát, rácsodálkozó képességét, de roppant távoli már ez a fajta gondolkodásmód, létezési mód napjainktól. Ebből a kissé száraz, kissé ironikus, falukutatásokat megörökítő írásokra emlékeztető darabból kellett Szegvári Menyhért rendezőnek élvezhető, színházia-sított társadalomkritikát színpadra alkalmaznia - ami, valljuk meg, embert próbáló feladat volt. Csík György három helyszínes díszletet tervezett a darabhoz, ami mozgatás nélkül is alkalmas átutaztatni a szereplőket a távolságon. A játéktér egyik sarkában az idilli vidék, kolbászos, szalon- nás kamrával, a másik sarokban a fővárosi panel, középütt az utca, a metróval, a frissen vásárolt Ladával. Ezt a három helyszínt járják be a szereplők: előbb Pityu látogat a vidéki rokonokhoz, majd azok utaznak a fővárosba panelt és metrót nézni, végül Pityu bácsi fia megy egy végzetes nyaralásra a vidéki rokonokhoz. S hogy mi történik ezenközben? A vidéki rokonok száj- tátva és hitetlenkedve hallanak a metró építéséről, majd saját szemükkel meg is győződnek arról, hogy valóban van olyan lépcső, ami mozog, s hogy a panelokba zsúfolódott százezreknek bizony nem ünnep az otthonaikban töltött szabadnap. A vidéki rokonok hálát adnak saját nyugalmukért, Pityu meg beletörődik a fővárosi létbe. Pityu bácsi vidéken vakációzó fiának tragédiájában pedig egy kissé erőltetett módon azt az írói szándékot érezhetjük: a fővárosi gyerek életképtelen a magyar faluban. A szereplők önmaguk is zavarban vannak: mennyire kell komolyan venniük az akkori szó- és hangsúlyhasználatot, mennyire játsszák távolságtartással vagy átéléssel a történetet. Inog a mérleg nyelve a hitelesség és a paródia közt, ahogy igazán az sem dönthető el, hogy a korszakot visszaidéző mondatok közé mennyiben vegyülhet a ma már sajnos természetesnek számító káromkodás. Sebaj, zárhatnánk magunkban az összegzést, hiszen a stúdiószínpad a rétegdarabok, a kísérleti színház vagy az alternatív színház terepe. Meg nem kerülhető tény azonban, hogy abban a világban, mikor emberek milliói kapcsolnak el a hírműsorokról, amikor egyre inkább érezhető az igény a naturális valóságtól történő elvonatkoztatásra, a politikum-semleges estékre, akkor a színháznak mi a feladata: szórakoztatni vagy társadalomszatírát játszani? ■ SzuromiRita Még vizsgálják a szakértők a lőszergyári robbanás okát Folytatás az 1. oldalról Mint Kakuk György alezredes, a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság tájékoztatási osztályának vezetője elmondta: a vizsgálat még tárt, további szakértői véleményekre várnak az ügy lezárásához. Az Egri Rendőrkapitányság a nyomozást foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétségének gyanúja miatt folytatja ismeretlen tettes ellen. A speciális külső szakértők, tűzvizsgálók bevonásával végzett vizsgálat tehát még mindig nem ért a végéhez, egyelőre nincs megnevezett ok és felelős sem. így nincs válasz az esetleges emberi mulasztást firtató vagy a technikai hiba, rövidzárlat kérdésére sem. A május 23-án indult eljárás kitűzött határideje már többször lejárt, legutóbb szeptemberben hosz- szabbították meg. Kedvező esetben akár novemberben is megszülethet az eredmény, de az év végéig mindenképpen szeretné lezárni az ügyet a hatóság. A mintegy 200 környékbelit foglalkoztató üzem működése egyébként nem sokkal az eset, illetve az azt követő helyreállítás után már újraindult. ■ K. J. Új oktatási eszközöket adtak át Oktatási eszközök ünnepélyes átadását, átvételét tartották az egri Informatikai, Közgazdasági és Nyomdaipari Szakközépiskolában a TISZK Térségi Integrált Szakképző Központ Kht. támogatásával. A cég célja ezáltal az, hogy a partnerintézményei számára beszerzett eszközökkel az iskolákban folyó elméleti és gyakorlati oktatás, képzés színvonalát emelhessék. Az eszközök értéke összesen 17 millió forint. Az iskola fejlesztése a jövőben is tovább folytatódik a TISZK segítségével. Molnár György, az intézmény igazgatója elmondta, az idei tanévben tízéves fennállását ünneplő iskolában 900 négyzetméteren és 100 négyzet- méteres tanműhelyben folyik az alap-, közép- és emelt szintű oktatás. ■ ■ A PITYU BÁCSI FIA A darab szerzője: Háy János Rendezte: Szegvári Menyhért Díszlettervező: Csík György Főszereplők: Nádasy Erika, Sata Árpád, Venczel Valentin A vonat elé lépett, azonnal szörnyethalt Tegnap reggel Karácsondon a vasúti átjáróban egy idős helybeli férfit gázott halálra a Budapest-Eger között közlekedő vonat. A szerencsétlenül járt ember a fénysorompó tilos jelzése ellenére lépett a vonat elé. A helyszínelés miatt késések alakultak ki. A rendőrség közigazgatási eljárás keretében vizsgálja az eset körülményeit. Egyelőre nem tudni, hogy baleset vagy öngyilkosság történt-e. ■ Épületeket és laborokat újítanak fel Nyolc partnerszervezet részvételével nyert tízmilliós támogatást az Eszterházy Károly Főiskola - mint főpályázó - az OMAI fejlesz- tésiterv-pályázatán. Az EKF laboratóriumainak a felújítása aktuálissá vált, továbbá olyan épületekkel, amelyek alkalmasak arra, hogy megfelelő rekonstrukció után a korszerű oktatás és kutatás színterei legyenek A pályázattal kapcsolatos elképzelésekről sajtótájékoztatón tettek bejelentést, amelyen a partnerszervezetek közül a megyei kereskedelmi és iparkamara képviseletében Fülöp Gábor főtitkár vázolta a kamara és a felsőoktatási intézmény együttműködésének eredményeit. ■ Ki ludat nem eszik, éhezik hagyomány Márton napjától lehet az újbort kóstolni Régi szokás, hogy Márton-napon ludat sütnek. Ez ahhoz a legendához vezethető vissza, miszerint a középkor egyik népszerű szentje nem akart püspök lenni Tours városában, ezért elrejtőzött egy libaólban. A ludak hangos gágogása azonban elárulta jelenlétét, amiért később büntetésül valamennyit levágatta. Márton napjához különböző népszokások kötődnek. Ekkor van a gazdasági év zárása, az advent előtti utolsó ünnepi étkezés, a lúdevés ideje, s ilyenkor kóstolható meg az újbor. A hagyományok úgy tartják, ha valaki Márton éjszakáján álmodik, az boldog lesz. Márton-napkor libát illik enni, mert „aki ludat Finom étkek sora Az egri Old Jack's Pub főszakácsa több Márton-na- pi menüt is készített a november 19-ig tartó jeles napokra. íme, az egyik: Galénesi libaleves zúzával, libamájgaluskával csészében. Roséban párolt libamellfilé Sherwoodi módra, krokettel. Egy pohár békési öregágyas szilvapálinka a Békési Pálinka Zrt-től, egy pohár Cabernet Sauvignon - Kékfrankos rosé - Szabó Gyula pincészetéből. nem eszik, egész évben éhezik”. Az elfogyasztott állat mellcsontja pedig megmutatja, milyen lesz a tél: „Márton olykor fehér lovon jár”, vagyis felkészülhetünk a havazásra, vagy „ha Márton lúdja jégen áll, karácsonykor sárban botorkál”. Ezenkívül a november 11-i időjárásból az egykori öregek a következő évi szőlő- és bortermésre is próbáltak következtetni: ahogy majd az ereszcsatornák zúgnak, úgy zörögnek majd jövőre a prések, vagy ahány csepp eső hull a tőkére, annyi szőlő lesz rajta őszszel. A szokás úgy tartja, ha Márton napján a szőlő leve még zöld, akkor enyhe télre lehet számítani. ■ i I 4 Í
