Heves Megyei Hírlap, 2006. október (17. évfolyam, 231-255. szám)
2006-10-06 / 235. szám
A színházi katarzis és a húsklopfolás esete a stúdióban Pityu bácsi fiával A Pityu bácsi fia című mű második egri próbája előtt az egyik gyerekszereplő anyukája közli a rendezővel, hogy mégsem szeretné, ha a kisfia játszana ebben a darabban, ahol csúnyán beszélnek. A stáb nem örül a dolognak, de az anyuka döntését természetesen tiszteletben tartjuk. Még talán valahol meg is értjük. A dolog mégsem hagy nyugodni engem, mint a produkció dramaturgját - és mint gondolkodó színházi embert Mert a probléma messzebb mutat: a kortárs drámák játszásánál bizony általános jelenség az egy kötőszó hallatán felháborodottan távozó néző. És otthon a konyhában, ha a hús helyett az ujját találja el esetleg ugyanaz a felháborodó néző a klopfolóval? Nézzen a tükörbe minden színházba járó és nem járó ember: ugye, ezen helyzetekben nem az szokott kicsúszni a szánkon, hogy „azt a fűzfán fütyülő rézangyalát”, de még az sem, hogy „ejnye-bejnye klopA három főszereplő: Venczel Valentin, Nádasy Erika és Sata Árpád foló-buszsofőr-kedveshitvesem? (Vajon hány művet és szerzőt törölhetnénk a világirodalomból Villontól Shakespeare-en keresztül Esterházy Péterig, ha kritériuma lehetne egy irodalmi szövegnek, hogy hány csúnya szó van benne?) Hadd idézzek most pár sort Háy Jánostól, a Pityu bácsi fia szerzőjétől: „A drámai szöveg célja, hogy beszélhető nyelv kerüljön a színpadra. A színpadi nyelv az irodalmi nyelvek közül a leginkább kötődik a nyelv éppen aktuális állapotához. Csak létező nyelven szólalhatok meg... A bennünket körülvevő nyelv megfelelő módon vulgáris ahhoz, hogy teljesen indokolt legyen az ilyen szavak színpadi használata.” Magyarán, szerintem, azt akarja mondani a szerző, hogy ő azért lett író, mert a világról akar mesélni, amiben él, élünk - és ha abban a világban úgy beszélünk (urambocsá néha még bizonyos közszereplők is), ahogy, akkor nem tehet másképp, mint hogy ő is így beszélteti a szereplőit, különben hazudna. Félreértés ne essék: tudom, hogy sokan pontosan azért háborodnak fel a színházban egy csúnya szó hallatán, mert ilyen durva a világ körülöttünk, és azt gondolják, hogy akkor legalább a színház maradjon meg olyan hely, ahol önfeledten lehet szórakozni. Értem én ezt jól. Az a dolgunk, hogy ezeket az igényeket is kiszolgáljuk. Meg is tesszük. Játsszunk együtt, legyen a színház közös sziget ebben a durva világban. Jöjjenek el az október végi bemutatóra, és saját szemükkel-fülükkel-szívük- kel győződjenek meg róla, hogy a Pityu bácsi fia nagyon szép színpadi mű - még ha néhányszor mellé is csap az a klopfoló. ■ Jónás Péter DÍSZBEMUTATÓ OKTÓBER 23-ÁN Te rongyos élet Rendező: Csizmadia Tibor 2006. OKTÓBER 6., PÉNTEK Gárdony! Géza Színház te rongyos élet Javában tartanak a Bacsó Péter-darab próbái A színésznőt, Sziráky Lucyt Bozó Andrea alakítja a Te rongyos élet című zenés tragikomédiában, Csizmadia Tibor (a háttérben) felügyelete alatt Bacsó Péter: Te rongyos élet című zenés tragikomédiájának bemutatójára készül a társulat. Színészek próbáról próbára elemzik, értelmezik a darabot, megrágnak minden mondatot, hogy a végén összeálljon az előadás. Sziráky Lucy szerepét Bozó Andrea játssza. Vele beszélgettünk a korszakról. Pilisy Csenge- Számomra ez a korszak történelem - mondja elöljáróban Bozó Andrea. - A mi korosztályunk emlékműsorokból, visszaemlékezésekből vagy a tankönyvekből ismeri, mi is történt ’56-ban. Nyáron láttam az Ecseri tekercsek című dokumentumfilmet. Rám nagy hatással volt, pesti egyetemistákról szólt, ahogy belesodródtak a forradalomba. Jól öltözött, nyüt tekintetű, szép fiatalok egyszer csak az események részeseivé válnak: kimennek a Kossuth térre, az egyiknek lelövik a barátnőjét. Megmutatta, hogy az emberek többsége egyszerűen csak belesodródik a történelmi helyzetekbe, nem kell ahhoz politikusnak vagy pártkatonának lenni, hogy a kisember is főszereplőjévé váljon a történelemnek. Ugyanígy van a darabban Sziráky Lucyvel, aki színésznő, éli az életét, és egyik napról a másikra kitelepítik, annak ellenére, hogy már elvált, csak papíron viseli a férje grófi nevét. De a kitelepítettek, a valódi arisztokraták között is kirekesztett, mert csak egy színésznőnek, egy senkinek tartják. Az a kérdés, hogy ezt a lehetetlen helyzetet hogy dolgozza fel, hogy éli túl. Az, hogy színésznő, segít átvészelni mindezt, hatalmas belső ereje van, valahogy mindig kicsit felülemelkedik a körülményeken. Egy ideig mindent meg lehet vele csinálni, bele lehet rúgni, de végül fellázad.- Mivel másabb a színpad, mint a film? Bozó Andrea- Színpadon sokkal nehezebb, mert nem használhatunk snitteket. De nagyon izgalmas megoldások születnek, kihasználva a forgószínpad, a zene, a tánc lehetőségeit. Ahogy a nyomor mellett folyamatosan játszottak az Operett Színházban, a drámai jelenetek között meg-megjelennek az operettslágerek. A kettő pedig nagyon hat érzelmileg: egyszerre felemel és szívszorító.- Átélhetőbbé teszi, közelebb hozza a nézőt az előadás az '56-os események megértéséhez?- Szerintem sokkal több oldalról mutatja be a korszakot, mint egy száraz történelemkönyv. Ez a történet alkalmas arra, hogy az érzelmeken keresztül fogja meg a nézőt, jobban segít átélni, mint a rideg” tények. Lucy a jólétből egyik napról a másikra vidékre kerül. Nehéz volt elképzelni azt a helyzetet, hogy egyik pillanatban még ünnepelt színésznő vagy, a másikban pedig megjelennek a lakásodon, hogy másnap két bőröndbe csomagold össze az életedet. Például amikor megérkezik a faluba, az eddig megszokott fürdőszoba helyett egy lavór hideg vizet kap, de a váratlan helyzethez megpróbál alkalmazkodni, azonnal azt mondja: nem baj, a hideg víz jót tesz a bőrnek. Azt hiszem, szerencsés alkat, aki elfogadja a játékszabályokat. Tulajdonképpen az ő életfilozófiája a darab végén felcsattanó „Te rongyos élet, bolondos élet, mitől tudsz olyan édes lenni, mint a méz...!?” Samanvaya - Találkozás: indiai táncest Klasszikus indiai táncelőadás lesz október 24-én este 7 órától. A samanvaya szanszkrit szó, amelynek jelentése „találkozás”. Ebben az előadásban az indiai klasszikus tánc két legkiemelkedőbb képviselője, Madhavi Mudgal és Alarméi Valii együtt szerepel. Egyikük az odissi, másikuk a bharatanatyam tánc művelője, és arra vállalkoztak, hogy közös produkcióban saját műfajukat továbbfejlesszék, egyedi látásmódjukkal újítsák meg a hagyományokat. Szólóikban az odissi és a bharatanatyam legnagyobb indiai mestereitől átvett gazdag tánckifejezések, valamint a lírai, klasszikus indiai zene érvényesül. Az indiai klasszikus táncnyelvet a zene, a költészet, a szín- * ház, a festészet, a szobrászat és a filozófia határozza meg, irányítja. Az ebből építkező Alarméi Valii és Madhavi Mudgal táncosként és koreográfusként saját táncnyelvéből alkotja meg költői koreográfiáit: valamennyi táncuk egyéni számadás. Oliver! a világhírű musical a kőszínházban is A Gárdonyi Géza Színház bemutatója olyan mese, ahol a jók győznek, a rosz- szak megbűnhődnek, miközben jót nevetünk a vicces és jólelkű zsiványokon, és felháborodunk a rosszak gonoszságán, újra és újra meghatódunk az árvaházi kisfiú szívfacsaró történetén. Dickens regényének zenés átiratát Szegvári Menyhért állította színpadra. A mese és a slágerré vált dallamok garantált szórakozást ígérnek október 4-től! Hatvani általános iskolások látogattak el a Gárdonyi Géza Színházba. A diákokat Jónás Péter dramaturg rendhagyó színházvezetéssel ismertette meg mindazzal, ami a nézőtér számára rejtve marad: kipróbálták, hogyan működik a forgószínpad, bekukkantottak a próbatermekbe, öltözőkbe, kézbe fogták a kellékeket, belebújtak a jelmezekbe. XVIII. MAGYAR STÚDIÓSZÍNHÁZI FESZTIVÁL EGER, 2006. NOVEMBER 5-12. Jegyek már kaphatók a színház szervezőirodájában! A Gárdonyi Géza Színház októberi műsora M Nagyszínpad Október 6. péntek 19.00 Tanulmány a nőkről Jászai Mari-bériet 7. szombat 19.30 Aladdin A Botafogo Táncegyüttes előadása, a Művészetek Háza rendezvénye 10.kedd 14.00 Bogármese Móra Ferenc-bérlet 1700 Bogármese Bérletszünet 11. szerda 11.00 Bogármese Mikszáth Kálmán-bérlet 15.00 Bogármese József Attila-bériet 12. csütörtök 11.00 Bogármese Kormos István-bérlet 15.00 Bogármese Vörösmarty Mihály-bérlet 13-ipéntek 11.00 Bogármese Weöres Sándor-bérlet 15.00 Bogármese Fekete István-bérlet ■ Stúdiószínpad 27. pentek 19.00 A Pityu bácsi fia bemutató eloadas 31. kedd 19.00 A Pityu bácsi fia 1 1 A ____ A
