Heves Megyei Hírlap, 2006. október (17. évfolyam, 231-255. szám)
2006-10-04 / 233. szám
4 MEGYEI KÖRKÉP HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2006. OKTÓBER 4.. SZERDA HÍRSÁV Gyertyagyújtással emlékeznek az íróra EGER Szerdán, azaz ma este hat órától megemlékezést szervez a Varga László Polgári Teátrum az Ióöókjs emlékműnél, melyen gyertyagyújtással tisztelegnek Sütő András emléke előtt. A színház előtti téren megrendezendő összejövetelen a résztvevők közösen imádkoznak majd a napokban elhunyt író lelki üdvéért. Oliver: musical a kőszínházban EGER A Gárdonyi Géza Színházban ma este hét órakor kezdődik az Oliver című musical bemutatója. A Dickens-mű zenés átiratát Szegvári Menyhért állította színpadra. A teátrum ígérete szerint a méltán közkedvelt „mese”, a slágerré vált dallamok egyaránt garantálják a kitűnő szórakozást a közönségnek. Megjavították a halotthűtőt vámosgyörk Bár a község temetője egyházi kezelésben van, az önkormányzat felvállalta a ravatalozóban lévő halotthűtő megjavítta- tását - tudatta Torna István polgármester. Mint hozzátette: a már jó ideje meghibásodott berendezés újra tökéletesen működik, így a helyben elhunytakat - ha más ok miatt ez nem szükséges - immár a végső búcsú előtt nem kell kényszer rűségből el-, majd visszaszállíttatni. Kistérségj tanácskozás az alakuló ülések után gyöngyös A Gyöngyös Körzete Többcélú Kistérségi Társulásban résztvevő települések több mint egyhar- madában megváltozott a polgármester személye, és a képviselő-testületekben is jelentős módosulások történtek. A társulás választások utáni első ülését mihamarabb szeretnék összehívni, miután minden érintett községben hivatalba lépnek az új önkormányzati testületek és polgármesterek. Szélcsönd és újra szél tárlat Krüzsely Gábor új festményei a Csók István Galériában Krüzsely Gábor (jobbra) új festményeit Réz András esztéta ajánlotta személyes szavakkal a közönség figyelmébe FOTÓ: E. B. Hosszabb csendesség után új képekkel jelentkezett a kiváló egri festőművész, Krüzsely Gábor, akinek kiállítását a budapesti Csók István Galériában nyitotta meg a minap Réz András esztéta. Egres Béla egér, Budapest Garai Gábor hajdani verseskötetének címe, a „Szélcsönd és újra szél” jut a szemlélődő festészetszerető eszébe, amikor azt hallja, hogy egy viszonylag hosszabb elvonulásban töltött, csendesebb időszak után új művekkel jelentkezik egy festő. Ez az érzés és az ehhez kapcsolódó kíváncsiság vezette a szépszámú érdeklődőt Budapestre, a Csók István Galéria Arten Stúdiójába, ahová Krüzsely Gábor egri festőművész kiállításának megnyitására csalogattak a plakátok. Krüzsely ugyanis legutóbb három éve mutatta be önálló kiállításon festményeit Egerben, az Egri Galériában illetve a Csók István Galériában a fővárosban, s azóta hallgatás veszi körül. Ugyan itt-ott, egyes galériák falain föl-föltűntek alkotásai, de egységes tárlatot azóta sem rendezett. Az elmúlt három év eme szélcsendes időszakát töri meg, fejezi be a mostani bemutatkozás, melynek legnagyobb kérdése az volt, vajon a művész a már kitaposott úton, a nagyközönség által korábban megszeretett stílusban, modorban és eszközökkel folytatja pályáját, vagy új irányba indul, még általa ki nem taposott ösvényeken. A kiállítóterembe belépve valóban a meglepetés, az első pillanatban fölsejlő idegenség volt az, ami mellbe vágta a látogatót, hisz a falakról egy egészen új, más stílusban született, különleges, a korábbi Krüzsely- festményektől idegen szín- és formavüág köszöntötte a betérőt A korábbi földszíneket, narancs- sárgákat, barnákat hol kékek, hol roppant visszafogott zöldek, szürkék, sárgák váltották föl, a korábban melegséget sugárzó festmények kifejezetten hűvösebbekké váltak. A formavilágból most már hiányoznak azok a Krüzselyre jellemző, kedves, cizellált motívumok, velocipédek, repülőgépek, pálcikaemberek, melyek olyannyira rányomták bélyegüket festményeire. Mostanra az aprólékos kidolgozást fölváltották a bátor, nagy ívű mozdulatokkal megrajzolt vonalak. Azok a vonalak, melyek első látásra idegennek tűnhetnek, ám azok számára, akik valamelyest is ismerik az egri alkotó munkásságát, nem meglepetések. Hisz ez a formanyelv már kipróbáltatott. Láthattuk rajzaiban, egy vonallal papírra tussal megrajzolt figuráiban. Ezek a rajzok - a tárlatot látva - előtanulmányok, előképek'abba az Névjegy: Krüzsely Gábor festőművész Ungváron született 1972. szeptember 23-án. 1989 és 1991 között a Képz& és Ipar- művészeti Főiskolán tanult, majd Egerben szerzett rajztanári diplomát 1995-ben és vizuális kommunikáció diplomát 1998-ban. 1992-től számos rangos nemzetközi kiállításon vett részt alkotásaival. Művei megtalálhatók hazai és külföldi gyűjteményekben egyaránt Képei magángyűjtők révén eljutottak a világ minden tájára. Krüzsely- képeket láthatunk Egerben az Egri Galériában, Budapesten a Csók István Gálámban és az L’twins Művészeti Manager Irodában. irányba, mely felé a hallgatás évei után fordult a művész, akinek a képi gondolkodását egyre inkább uralja az absztrakció iránti igény. Ezt az elvonatkoztatást azonban kristálytiszta logikával teszi, s így kifejezetten közérthető, világos, gondolatiságukban, formai megfogalmazásukban töprengésre késztető, izgalmas, új művek kerülnek ki keze alól. A kiállítás képeit nézve bizonyosra vehető, hogy új korszak kezdődött munkásságában, melyet a tárlat megnyitóján Réz András úgy jellemzett: felnőtté vált művészünk. S valóban, ezek az új képek arról adnak tanúbizonyságot, hogy a primér forradalmi, ifjonti hevületet egyfajta átgondolt, már sok mindent megélt belső lelki forradalom váltotta föl, melyhez immár komoly szakmai tapasztalat, letisztult formanyelv párosul. Bizonyosan vannak, lesznek olyanok, akik régebbi munkáit jobban szeretik, de ez a most tetten érhető változás Krüzsely Gábor művészetében egyenesen következik mindabból, amit eddig csinált. Láthatóan továbbra is az szab irányt számára, amit egy korábbi interjúban elmondott, hogy legfontosabb feladatának és ültetőjének azt érzi, hogy megtöltse az ürességet, a pusztaságot. Palóc Úton pihenőpark: tovább erősítenék a térségi vonzerőt (Folytatás az 1. oldalról) Ahogy a kiállítás megnyitóján a két megye vezetői - Sós Tamás, a leköszönő Heves Megyei Közgyűlés elnöke és Borenszki Ervin, az ugyancsak búcsúzó Nóg- rád Megyei Közgyűlés alelnöke - hangsúlyozták: az érintett megyék szakemberei egy közös Palóc Út-project összeáüításán dolgoznak. A Nemzeti Fejlesztési Terv II. 900 országosan kiemelt projektje között is szereplő terv valójában egy csomag, amely azokat a fejlesztési elképzeléseket tartalmazza, melyeket az elkövetkező időszakban a Palóc Úthoz tartozó települések a hagyományőrzéshez, az ehhez kapcsolódó kulturális turizmus fellendítéséhez szeretnének megvalósítani. Ezek között szerepel többek között egy, az Egri Vár Gótikus Palotája tetőterében rendezendő népművészeti kiáüítás, Recs- ken a Palóc kézművesképzési központ létrehozása. Az említetteken túl Bodony, Sírok, Párád, valamint Mátraballa is tervez a Palóc Úthoz kapcsolódó kisebb- nagyobb fejlesztéseket, felújításokat. ■ „A Nemzeti Fejlesztési Terv II. 900 országosan kiemelt projektje között szereplő terv valójában egy csomag” Kiss János szerint a térség idegenforgalmi vonzerejét és versenyképességét a Palóc Út kínálatához kapcsolódó olyan további elképzelések megvalósítása is segítheti, mint az Istenmezeje, Pétervására és Sírok közti kerékpárút megépítése, a Siroki Vár alsó részének helyreállítása, valamint olyan rendezvények, fesztiválok továbbfejlesztése, mint a Parádi Palóc Napok vagy a mátraballai Burgonya-nap. A Heves Megyei Önkormányzati Hivatal Nemzetközi Kapcsolatok és Idegenforgalmi Irodájának vezetője mindezekkel összefüggésben utalt arra is, hogy a Palóc Út szervezésében, fejlesztésében érintett szervezetek, ön- kormányzatok e tervek megvalósításához főként a következő időszakban megnyíló pályázati, támogatási források tehetőségeit tervezik kihasználni. ■.(-ne) Csak egy napra képzeljük magunkat az állatok helyébe! világnap Az ünnep alkalmából olcsóbban juthatnak azonosító mikrochiphez a kedvtelésből tartott kutyák EGER Az állatok világnapja - október 4-e - jó alkalmat kínál az áüatvédőknek, hogy hallassák hangjukat, rendezvényeket szervezzenek. Amelyik tantestületben több állatbarát pedagógus is dolgozik, kivívják az igazgatónál, hogy a gyerekek magukkal vihessék az iskolába a galibát garantáltan nem csináló házi kedvenceiket. Az Orpheus Állatvédő Egyesület szerint az ország állattartási kultúrája vad, haszonorientált, a humánus alternatíva sok esetben ezért nem érvényesülhet. A gazdasági állatokat ipar- szerűen tenyésztik, hizlalják, gyakorta elzártan a külvüágtól, így stresszel teli környezetben érik el az úgynevezett „feldolgozási állapotukat”. A tenyésztési helyről a vágóhelyig jutás többnyire gyalázatos. A szárnyasok közül többen is roncsolt állapotban érkeznek célba, a juhok és sertések a megrakott teherautókon széttapossák egymást, csontjukat törik a hosszú úton. Bár a laboratóriumi állatoknak külön világnapjuk van - április 24-e -, illik róluk ma is megemlékezni. Filozofikus a kérdés: joga van-e az embernek, mint főragadozónak, a más fajú élőlényeket felhasználni arra a célra, hogy az önmaga életét meghosz- szabbítsa? Saját szemszögünkből nézve a válasz egyértelműen: igen. De legalább ma képzeljük magunkat egy kicsiny időre a kísérteti áüat bőrébe. A laboratóriumi állatok száma a világon eléri a százmilliót. A kedvtelésből tartott állatok köre örvendetesen kibővült, ugyanakkor együtt jár ezzel az is, hogy mind több egzotikus faj kerül Ulegális módon az országba, s életkörülményeik messzi nem közelítik meg az ideálist. A házi kedvencnek választott állatot egy életen át kell tartani, vállalva az ezzel járó költségeket. Magyarországon évente több százezer áüat válik kóborrá, mert megunták, elveszítette varázsát, miután kölyökből felnőtté érett. Az egri Állatokat Védjük Nem elég, ha csak ők szeretik egymást Együtt Alapítvány menhelyén jelenleg hetvenen várnak szerető gazdira. Ugyanakkor vannak gazdák, akik siratják az elveszett jószágukat. Ma már nálunk is alkalmazzák a mikrochipet, amely alapján azonosítani tehet a kedvencet. Erre a nyakbőrbe fecskendezett eszközre akkor is szükség van, ha valaki a külföldi útjára is magával szeretné vinni a kutyáját. Dr. Suszták Béla állatorvos elmondta, hogy egy gyógyszergyártó cég támogatásával ma - az állatok világnapja alkalmából - a felénél is olcsóbban, vagyis kétezer forintért ültetik be a mikrochipeket. ■ (N.Z.)
