Heves Megyei Hírlap, 2006. október (17. évfolyam, 231-255. szám)
2006-10-16 / 243. szám
16.. H HORIZONT mmmmmmmm Amikor a fájdalom megöli a lelket speciális terápia A csillapítás a gyógyításban hosszú ideig háttérbe szorult Új grafikai pályázatok: mert hiszem, van holnap Világszerte egyre több ember szenved a legkülönbözőbb fájdalmaktól. Időközben a migrénés feszülő fejfájások igazi népbetegséggé váltak. H. A. Magyarország A fejlett ipari országokban már minden harmadik ember hátfájásban szenved. Az ízület-, csont-, izom- vagy sebfájdalom egyre több embert érint. A fájdalmak sokféleképpen jelentkezhetnek. Létezik éles vagy tompa, hasogató vagy nyilalló, szúró, lüktető, feszítő, nyomó, szorító fájdalom. A fájdalmak lehetnek múlok és hosszan tartók, azaz - orvosi kifejezéssel - heveny és idült típusúak. A fájdalmak helyileg jelentkezhetnek a bőrön, izmokban, az ízületekben, a csontokban, a gerincben, a koponyában, halántékon. A hirtelen jelentkező, akut fájdalmat általában éles, égető, de mindenképpen intenzív fájdalomnak érzi az ember. A krónikus fájdalmak általában tompán fájnak, sajognak, vagy valamilyen nyomásra hasonlítanak. Bár a jí emberek fájdalömtűrő képessége változó, s - bár a fájdalomérzet mindig szervi okokra vezethető vissza - a léleknek is fontos szerepe van a fájdalomérzet erősségének érzékelésében és a fájdalommal történő megküzdésben. Van egy régi közmondás, miszerint a fájdalom megöli a lelket. A tartós fájdalomtól szenvedő ember elveszíti tartását, méltóságát, életkedvét, életminőségét. Az egyéni tapasztalat és a közvélemény szerint is a legkín- zóbb fájdalmat a daganatos és a mozgásszervi betegségek okozSzűrés. Különösen azokhoz a daganatos betegségekhez társul tartós fájdalom, amelyek a csontozatot érintik. zák. Különösen azokhoz a daganatos betegségekhez társul tartós, kínzó fájdalom, amelyek a csontozatot érintik. A mozgásszervek betegségei közül az ízületi, reumatikus betegségek, valamint a balesetek járhatnak tartós és erős fájdalommal. A fájdalomcsillapítás hosszú ideig a gyógyításban háttérbe szorult. A speciális fájdalomterápia a '60-as években alakult ki Amerikában. Az elmúlt évtizedekben Európában, sőt Magyarországon is megjelentek a fájdalomorvoslásra specializálódott fájdalom-ambulanciák. A fájdalomterápia egy interdiszciplináris szakma, a különféle szakorvosok (ortopédusok, reuma- tológusok, belgyógyászok, ideg- gyógyászok, onkológusok, tra- umatológusok, fájdalomspecialisták) együttműködését feltételezi és igényli. Ma már szerencsére az orvosok közül is egyre többen képviselik azt a nézetet, hogy a fájdalommal küszködő betegeknek meg kell kapniuk az élhető életet biztosító kezeléseket. A fájdalomcsillapítás fontosságára, vagyis a beteg emberek méltóságának megőrzésére kívánja felhívni a figyelmet az „Együtt fWájdalom ellen" elnevezésű akció, amelyet a Magyar Rákellenes Liga és a Magyar Reumabetegek Egyesülete együtt hirdetett meg. A Magyar Rákellenes Liga egy korábbi felmérése szerint amíg öt évvel ezelőtt a rászoruló betegek 70 százaléka fájda- s lomcsillapítás nélkül maradt, l mára arányuk 30 százalék alatt g van. Ám a reumatológiai és = mozgásszervi eredetű fájdal- í mák csillapításában rossz a | helyzet, az e betegségekben I szenvedők száma elérheti az egymilliót. MAGYARORSZÁG, HEVES MEGYE A Magyar Rákellenes liga „Mert hiszem, hogy van holnap” címmel pályázatot hirdet grafikusok számára. A Magyar Rákellenes Liga programjának lényege, hogy információt és ezáltal reményt adjon a daganatos betegeknek. Sokan nem tudják, hogy ezen betegségek egy része ma már gyógyítható, illetve a korszerű kezeléseknek és a megfelelő gyógyszereknek köszönhetően a daganattal egyre inkább krónikus betegségként együtt lehet élni. A betegek felépülésében fontos szerepet játszik a jövőbe, a gyógyulásukba vetett hit, és az optimista, segítőkész környezet, amelyek megalapozzák a beteg testi-lelki kiegyensúlyozottságát. A kommunikáció hangvétele mindezek tükrében kifejezetten pozitív, optimista és emberközeli. A célcsoport elsősorban a nyilvánosság, a rákbetegek és hozzátartozóik, azaz Magyarország teljes lakossága. A rák ma már nem tabu téma, ennek ellenére a területre irányuló kommunikáció hangvételét és eszközeit rendkívül óvatosan kell megválasztani, hiszen mindenki számára érzékeny területet, a személyes szférát érinti. A pályázók feladata egy log&torvezése, amely a „Mert hiszem, hogy van holnap” program alapgondolatát fejezi ki. A pályázat kiírója a lógót elsősorban a kampány írásos és képi anyagain használja fel. Október az emlőrák hónapja, így a pályázóktól emlőrák témában olyan plakátterveket várnak, amelyek a „Mert hiszem, hogy van holnap” gondolatot jelenítik meg grafikai eszközökkel. A plakátpályázat nyertesének terve alapján év végén elkészül a „Mert hiszem, hogy van holnap” program plakátja. További információ: 06-1-350-7390/120. ■ Vegyszerek az étlapon: európai élelmiszereket vizsgáltak felmérés A tejtermékekben, húsokban, kenyérben kimutatott anyagok az emberek vérében is jelen vannak A vegyszerek akár a tejtermékekben is jelen lehetnek (Felvételünk illusztráció.) FOTÓ: PILISY ELEMÉR Mesterséges vegyi anyagokat talált a WWF, a nemzetközi természetvédelmi szervezet európai élelmiszerekben. A tejtermékekben (tej, vaj, sajt), húsokban (kolbász, szalonna, csirkemell, sonka, szalámi, virsli), halakban (lazac, tonhal), kenyérben, mézben és olívaolajban 8 féle mesterséges vegyianyag-csoport ve- gyületeit keresték. A tejtermékekben, húsokban, kenyérben kimutatott vegyi anyagok emberek és vadállatok vérében is jelen vannak. Ez azt jelzi, hogy a táplálék fontos szerepet játszik a vegyianyag-szennyezés világméretű láncolatában, ahol a kezdő láncszem a vegyi anyagok előállítása, az utolsó pedig a mi szervezetünk. A WWF a „Tápláléklánc vagy szennyezéslánc? Mérgező anyagok az élelmiszerekben” című tanulmányában a tápláléklánc vegyianyag-szen- nyezettségére hívja fel a figyelmet. A tanulmány elkészítéséhez 27 élelmiszert szereztek be hét EU-tagállam (Nagy-Britannia, Olaszország, Spanyolország, Görögország, Svédország, Finnország, Lengyelország) üzleteiben. A tejtermékekben (tej, vaj, sajt), húsokban (kolbász, szalonna, csirkemell, sonka, szalámi, virsli), halakban (lazac, tonhal), kenyérben, mézben és olívaolajban 8 féle mesterséges vegyianyagcsoport vegyü- leteit keresték: klórozott szerves növényvédő szereket, PCB-ket, brómozott égésblokkolókat, fluortartalmú vegyi anyagokat, ftalátokat, organotineket, alkilfenolokat és mesterséges illatanyagokat (mesterséges pézsma). A vizsgálatok minden élelmiszermintából kimutattak egészségre káros vegyi anyagokat: ftalátokat az olívaolajban, sajtokban és húsokban, már betiltott növényvédő szereket a halakban, brómozott égésblokkolókat a húsokban és sajtokban. A WWF hangsúlyozza, hogy egy-egy szennyezett élelmiszer elfogyasztásától senki nem fog meg- betegedni, ugyanakkor a táplálkozás során szervezetünkbe kerülő, alacsony' koncentrációjú, hatásukat hosz- szan kifejtő kemikáliák káros hatással lehetnek a fejlődésben lévő magzatokra, csecsemőkre és kisgyermekekre. „Megdöbbentő, hogy még az egészségesnek vélt táplálkozás során is milyen sokféle mesterséges vegyi anyag jut szervezetünkbe. Az Európai Parlament egy szigorúbb vegyianyag-szabá- lyozás életbe léptetésével most változtathat ezen” - kommentálta az eredményeket Prommer Mátyás, a WWF Magyarország környezetpolitikai programvezetője. Az Európai Parlament idén ősszel fog szavazni az EU új ve- gyianyag-szabályozásáról (REACH), amelynek célja az emberek és az élővüág védelme a káros vegyi anyagoktól. Az eredetileg igen szigorú jogszabálytervezetet a vegyiparnak sikerült számos ponton gyengítenie. Félő, a felpuhított jogszabály már nem lesz képes megfelelni eredeti céljának. A WWF álláspontja szerint szigorúbb REACH-re van szükség. A WWF kéri az európai jogalkotókat, szigorítsák a regisztrációs eljárást, azaz az évente 1-10 tonna mennyiségben gyártott vegyi anyagokat is kötelező legyen bevizsgálni. A legveszélyesebbeket - köztük a hormonháztartást be- folyásolókat - pedig, amikor csak lehet, biztonságosabb anyagokkal helyettesítsék. ■ ■ szennyezett élelmiszer elfogyasztásától senki nem fog megbetegedni, de a táplálkozás során szervezetünkbe kerülő, alacsony koncentrációjú, hatásukat hosszan kifejtő kemikáliák káros hatással bírhatnak.” t l »
