Heves Megyei Hírlap, 2006. október (17. évfolyam, 231-255. szám)

2006-10-03 / 232. szám

2006. OKTÓBER 3., KEDD PANORÁMA mmmmmmmmmmm 7 Bizalmat kér Gyurcsány válság Tömegdemonstrációval fenyeget a Fidesz ultimátuma A rendszerváltás óta először kér kormányfő maga ellen bizalmi szavazást. Az MSZP és az SZDSZ frakciója valószínűleg kiáll Gyurcsány Ferenc mellett. Budapesten megmaradt a koalíciós többség Nem alakult ki mandátum- egyenlőség a kormánypártok és az ellenzék között a Fővárosi Közgyűlésben, mert Demszky Gábor főpolgármester szavaza­tával az MSZP-SZDSZ koalíció 34-33 arányú többséget szerzett Budapest parlamentjében. „Nem válik kormányozhatat- lanná a város, mert hamarosan lemondok fővárosi képviselői mandátumomról, hogy helyet­tem az SZDSZ-listáról kerüljön be egy képviselő a testületbe^’ - mondta Demszky Gábor. A főpolgármester emlékeztetett, hogy négy éve is ugyanígy cse­lekedett, igaz, akkor nem a patthelyzet kényszerítette erre a lépésre. Demszky egyrészt a koalíciós városatyák voksolási fegyelmezettségében bízik, másrészt nem zárkózik el at­tól, hogy egyes ügyekben együttműködjenek a közgyű­lésbe három képviselőt delegá­ló MDF-fel. ■ Vég Márton Nem indul újra az elnöki posztért Kuncze Gabor „Nem indulok újra az elnöki posztért az SZDSZ jövő márciu­si tisztújító küldöttgyűlésén” - mondta tegnap Kuncze Gábor. A liberális párt vezetője ezt az­után jelentette be, hogy már ko­rábban meghozott döntését hi­vatalosan közölte az ügyvivői testülettel. Kuncze 2001 júliusa óta tölti be az elnöki tisztséget, és azt gondolja, egy politikusnak időként képesnek kell lennie arra, hogy vezető tisztségeket feladjon olyankor, amikor ezt szabad döntése alapján teszi meg. „A bejelentést azért most tettem meg, hogy a pártnak le­gyen ideje felkészülni, megke­resni a jelölteket, azoknak pedig legyen elég idejük kampányolni” - hangoztatta Kuncze, aki nem látta indokát, hogy utódjának bárkit megjelöljön. Az SZDSZ elnöke a választási eredményt egyértelmű vereség­nek értékelte. Kuncze hang­súlyozta: az önkormányzati vá­lasztás nem volt népszavazás, amely felülírhatja a parlamenti választás eredményét. ■ É. S. Pénteken bizalmi szava­zást kér maga ellen Gyurcsány Ferenc a parla­mentben. Ha nem szerzi meg a képviselők felének támogatását, le kell mon­dania. Ha igen, megerő­södve élheti túl a válságot. Újvári Miklós Pénteken, a rendszerváltás után először, bizalmi szavazásra kerül sor a parlamentben a kormány­fő személyéről és a kormány programjáról. A szavazást maga a kormányfő kérte, célja pedig bemutatni, hogy a kormánykoalí­ció pártjai mögötte állnak. Gyurcsány Ferenc tegnap rö­vid bejelentést tett a sajtó előtt. Közölte: péntekre réndkívüli ülésnap összehívását kezdemé­nyezte, és ott bizalmi szavazást kér a kormány programjáról, az egyensúlyteremtésről, a refor­mokról, a fejlesztésekről. Gyurcsány nyilvánvalóan az önkormányzati választási vere­ség miatt kényszerül erre a' lé­pésre. Az MSZP elnöksége teg­napi ülése után a kormányfő tá­mogatására szólította fel a párt frakcióját. A szocialista képvise­lőcsoport egyszer már szavazott róla azóta, hogy nyilvánosságra került balatonőszödi beszéde, és egyhangúlag a folytatás mellett döntöttek. Ráadásul ez a frakció egyfajta cinkosa Gyurcsánynak: Balatonőszödön májusban már végighallgatták dörgedelmeit, de őszig mindenki titokban tartotta az ott elhangzottakat. Az önkormányzati választá­sok azonban súlyo­san érintették a szo­cialisták megyei elitjét. Sok polgár- mesteri, megyei képviselői, városi testületi pozí­ciót veszítettek a megszorító in­tézkedések és az őszödi beszéd miatt. Meglehet, a frakcióban is sokan neheztelnek emiatt Gyur- csányra. Ez a néhány nap azon­ban aligha elegendő arra, hogy a párton belül bármilyen erős el­lenzék szerveződjék, lehetséges utód emelkedjék ki. Az SZDSZ az elmúlt napok­ban, sőt, a választási végered­mény láttán is kiállt Gyurcsány mellett, igaz, már nem a sze­mély, hanem a program fontos­ságát hangsúlyozva. A liberá­lisoknak nem érdekük a kor­mányfőváltás, előrehozott vá­lasztások pedig akár a kiesé­süket jelentenék a parlamentből. A bizalmi szavazás intézmé­nyét az alkotmány írja le. Egyik eset­ben egy meglévő in­dítványhoz kapcsol­ja a kormányfő a bi­zalmi kérdést, a másikban önálló bizalmi szavazást kér. Ha a kormány nem kapja meg a képviselők több mint felének tá­mogatását, kénytelen lemonda­ni. Ilyenkor az államfő új sze­mélyt jelöl meg kormányalakí­tásra. Ha ez a személy negyven napon belül nem kapja meg a többséget, az államfő feloszlat­hatja az Országgyűlést, és új vá­lasztásokat írhat ki. Akkor is új választás jön, ha a parlament 12 hónapon belül legalább négy eset­ben megvonja a bizalmat a kor­mánytól. Erre szinte alig van esély. A bizalmi szavazás inkább a saját frakciók megfegyelmezésé- nek eszköze. Ilyenkor a képvise­lőknek számot kell vetni azzal a lehetőséggel, hogy a kormányfő megbuktatása mennyit árt saját pártjuknak, illetve hogy ezzel akár a hatalmat is elveszíthetik. Orbán Viktor ezért nevezte Gyurcsány indítványát ócska trükknek. A Fidesz elnöke teg­nap közölte, hogy 72 órán belül azt várja el az MSZP-től: menesz- sze a miniszterelnököt, méghoz­zá bizalmi szavazás helyett konstruktív bizalmatlansági in­dítvánnyal. Ebben az esetben meg kellene nevezni az új kor­mányfőt is. Ha ez csütörtökig nem történik meg, a Fidesz pén­tekre tömegtüntetést hív össze a Kossuth térre. A Fidesz szerint minél tovább marad hivatalában a miniszter- elnök, annál nagyobb lesz a baj; a gazdaság helyzetét stabilizálni és a válságot kezelni csak egy nemzeti egységet megtestesítő, pártoktól kellő távolságot tartó, korlátozott mandátumé szakér­tői kormánnyal lehet. Orbán sza­vaira rímelt tegnap a pénzpiac: a bizalmi szavazás hírére két fo­rinttal gyengült a forint euróhoz viszonyított árfolyama. A szavazókörben tudta meg a jelölt, hogy visszalépett A vasárnapi kisebbségi önkor­mányzati választáson a csak­nem 200 ezer regisztrált válasz­tóból több mint 127 ezren adták le voksukat jelöltjeikre, így - szemben az 53 százalékos or­szágos átlaggal - országosan 63,81 százalékos volt a részvétel. „Mivel az állampolgárok saját kérésükre kerültek kisebbségi választói névjegyzékbe, ezért úgy gondoltuk, nagyon magas lesz a megjelenés. A részvétel elmaradt a várakozástól” - mondta Rytkó Emília, az Orszá­gos Választási Iroda vezetője. ■ A választási iroda vezetője sokkal nagyobb részvételre számított a kisebbségi választáson. A13 magyarországi kisebbség jelöltjeire 2045 választókörben, 1435 településen szavazhattak a választók. A jelöltek száma meg­haladta a 16 ezret A legtöbb ki­sebbségi önkormányzatot a ro­mák hozhatják létre. Valameny- nyi kisebbségi szervezet közül a Lungo Drom szerepelt a legjob­ban, az összes voks több mint 10 százalékát megszerezve. A néme­tek 18, a lengyelek 14, a szlová­kok 11, a horvátok 10 megyében képviseltethetik magukat. A megyei és fővárosi kisebbsé­gi önkormányzatok megválasz­tására 2007 márciusában kerül sor, ahol az elektorok, azaz a te­lepülési kisebbségi önkormány­zatok tagjai választanak és Vá­laszthatók. Ez volt az első olyan kisebbsé­gi választás, ahol a szavazóknak már korábban regisztrálniuk kellett magukat a névjegyzékbe. Több településen azonban egyes választók nem tudtak erről. Er­re hivatkozott néhány roma is Jászfelsőszentgyörgyön, akik így nem szavazhattak. A kedélyek lecsillapítására polgárőröket kel­lett kihívni. Olyan eset is elő­fordult azonban, hogy még a ma­gukat regisztráló szavazók, de még a jelöltek sem mentek el voksolni egy településen, így érvénytelen lett a kisebbségi szavazás. A Békés megyei Eleken egy jelölt a szavazókörben tudta meg, hogy korábban vissza­lépett. Az illető azonban állította, hogy ezt nem tette meg, ezért fel­jelentést tett a rendőrségen. ■ Éber S. Tárt karokkal fogadnák a Fideszt a Kossuth tériek „végre A sarkára állta par­lamenti ellenzék” - mondta lapunknak Molnár Tamás, mi­után értesült a kormánypár­toknak adott ultimátumról. A Magyar Nemzeti Bizottság 2006 ügyvivője közölte: a tüntetőknek korlátlan időre szóló területfoglalási engedé­lyük van, s nem akadályozzák meg, hogy pénteken a Fidesz nagygyűlése rájuk telepedjen. Molnár átütő sikernek és az erkölcsi forradalom győzelme­ként értékelte az önkormány­zati választások eredményét ■ Orbán: Gyur­csány indítványa ócska trükk. Az ellenzék irányíthatja majd a fejlesztési pénzek útját? uniós források A regionális tanácsok mindegyike 100-200 milliárd forintot oszthat szét 2007-ben A Fidesz átütő győzelmeként le­het értékelni az önkormányzati választásokat - áll a Nézőpont Intézet gyorselemzésében. A megyei közgyűlésekben nem­csak fordított a Fidesz, hanem sokkal nagyobb győzelmet aratott, mint az MSZP négy éve. 2002-ben a kor­mányerők 15 me­gyében arattak győzelmet, idén azonban sehol sem sikerült nyerniük, így várhatóan vala­mennyi megyei közgyűlésben az ellenzék adhatja az elnököt. Mekkora súlyuk van a me­gyéknek, ha a legtöbben a köz­gyűléseket afféle kádertemető­nek tekintik? A megyei önkor­mányzatok feladata mára túlnyo­mórészt intézményfenntartássá üresedett. Működésük mégsem formális, elnökeik ugyanis tagjai a regionális fejlesztési tanácsok­nak, amelyek a térségi fejleszté­si források sorsáról döntenek. A taná­csoknak a közgyűlé­si elnökök mellett a megyei jogú váro­sok polgármesterei is tagjai - márpedig a 23 megyei jogú vá­rosból csak hetet tudtak meg­nyerni maguknak a kormány- 5 pártok. A tanácsokba a minisz- 1 tóriumok többsége is megbízót- 1 tat delegál - a kormányzatnak % így főként ellenzékiekkel kell I együttműködniük a források el­■ Nem formális a megyei közgyű­lés működése. A megyeházákon - képünkön a szolnoki - az ellenzék irányít majd osztásakor. Jövőre a regionális tanácsok mindegyike 100-200 milliárd forintot oszthat szét ön- kormányzatok, vállalkozások és fejlesztések támogatására, a ta­nácsokhoz kerül a 8000 milliárd forintos uniós fejlesztési forrás jelentős része is. Hiába az ellenzéki győzelem, nem vár érdemi változást a kor­mány és a tanácsok együttműkö­désében Jauernik István. Az Or­szággyűlés önkormányzati bi­zottságának szocialista elnöke lapunknak azt mondta: az Új Magyarország fejlesztési terv a választásoktól függetlenül tartal­mazza mindazon irányvonala­kat, amelyeket a regionális fej­lesztések kapcsán érvényesíteni kíván a kabinet. Egyedül a vá­lasztott regionális önkormány­zatok megalakulása hozott volna Jauernik szerint változást - ezek ugyanis átvették volna az egyéb­ként már 1997 óta lényegében változatlanul működő területfej­lesztési testületek szerepét. „A regionális területfejlesztési tanácsok feladata pártállástól függetlenül az, hogy a térség fej­lődését elősegítsék” - mondta Szita Károly. A Fidesz önkor­mányzati tagozatának vezetője az ellenzék választási sikerét úgy kommentálta: tudomásul kell venni, hogy a helyi ügyekben nem a poliükusok hozzák meg a döntéseket, hanem az ott élők - ez történt most is. ■ Tibay. G.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom