Heves Megyei Hírlap, 2006. október (17. évfolyam, 231-255. szám)

2006-10-12 / 240. szám

2006. OKTÓBER 12., CSÜTÖRTÖK - HEVES MEGYEI HlRLAP 5 Harmadszorra is SÉTA: ismét új iskolák, újságírók lapunkban Október 19-től egy megújult SÉTA-oldallal jelentkezik a He­ves Megyei Hírlap. Az eddig már jól ismert állandó szerző­inket új diákűjságírók váltják fel, ugyanis kezdetét veszi la­punk kiadója, az Axel Sprin- ger-Magyarország Kft. által szervezett harmadik SÉTA- program. A december 8-ig tartó mun­kába az egri Eventus Művésze­ti Szakképző Intézmény, a Neumann János Közgazdasá­gi Szakközépiskola és Gimná­zium, a Pásztorvölgyi Általá­nos Iskola és Gimnázium, va­lamint a hatvani Széchenyi Ist­ván Közgazdasági Szakközép- iskola diákjai kapcsolódnak be. Velük a jövő heti ifjúsági ol­dalon ismerkedhetünk meg. PROGRAMOK Szépségkirálynő és gólyabál a főiskolán Eger Az Eszterházy Károly Főiskola október 14-én 19 órától szervezi meg gólya­bálját, ahol Korda György és Balázs Klári, Emilio és a Desperado szórakoztatja a vendégeket. A résztvevők a bál szépét is megválaszt­hatják. Önismereti sorozat Csemus doktorral gyöngyös Dr. Csernus Imre pszichiáter október 17-én 18 órától folytatja önismere­ti sorozatát, melynek témá­ja az öregedés lesz. A talál­kozón kiderül, hogy való­ban az életkortól függ-e az öregség. Újságírás diákoknak az alapoktól kezdve egér A Forrás Gyermek és Ifjúsági Központban min­den kedden 16 órától a Mé­dia Műhelybe várják azokat a diákokat, akik érdeklőd­nek az újságírás iránt. SAJTÓ ÉS TANULÁS Különbség és hasonlóság testvériskola A Dobó gimnázium német diákokat fogadott Vendéglátók és vendégeik. Az egri diákok mindent elmondtak és mindent megmutattak német társaiknak, amit Magyarországról ismerni érdemes A szeptember nem csak a taní­tás megkezdése miatt jeles hó­nap, hanem az egri Dobó István Gimnázium német testvérisko­lájának, az Alexander von Humboldt -Schule látogatásának ideje is. Már 14 éve hagyomány nálunk, hogy ilyenkor vendégül látjuk neumünsteri barátainkat. Tényleg barátként üdvözölhet­tük egymást szeptember 20-án, hiszen a legtöbben már április óta ismertük egymást. Akkor minket fogadtak Neumünster- ben ugyanezek a német diákok, és felejthetetlen tíz napot tölthet­tünk el Észak-Németországban. Mi is nagyon készültünk a fo­gadásukra, hogy megmutassuk nekik a mi kis városunkát, csa­ládunkat, iskolánkat, a Dobó Ist­ván Gimnáziumot. Ez alatt az egy hét alatt nem sokat pihentünk, hiszen programokban nem volt hiány. Német vendégeink ma­gyarórán megtanulhatták a leg­fontosabb szavakat, amelyeket később szorgalmasan gyakorol­tak is, mint például: szia, köszö­nöm, bocsánat, kérem. Amit Magyarországról tudni érdemes, azt mi el is mondtuk, és ha nem is mindent, de városunk és a környék látványosságait meg is mutattuk nekik. A gyalo­gos és kisbuszos egri városnéző túra, a fogadás a városházán, a lil­lafüredi cseppkő­barlang, a diós­győri vár nagy si­kert aratott. Külö­nösen népszerű volt a miskolcta­polcai barlangfürdő, a budapesti kirándulás és a magyar táncház, ahol a Szederinda néptánc­együttes apraja-nagyja adott íze­lítőt műsorukból, utána pedig né­metek és magyarok együtt pró­bálgatták a tánclépéseket. Alkalmunk volt arra is, hogy összehasonlítsuk a német és ma­gyar iskolarendszert, hiszen több órán is részt vettek német diáktársaink úgy, ahogy mi is Németországban. A hivatalos programokon túl jó volt kötetle­nül is együtt lenni, és német-magyar-angol szavak egyvelegével elbeszélgetni zené­ről, filmekről, barátságról, isko­láról, családról és mindenről, ami minden fiatalt érdekel a vi­lágon. A sikerél­mény, hogy nem szenvedtél hiába a nyelvórákon, hi­szen megértetted magad, újabb évekre ad erőt és kedvet a né­mettanuláshoz. És mindezt lát­hatja a család is! Hiszen vendé­geink egy hétig családtagként velünk töltötték minden szabad percüket. Persze nem maradhat­tak el a híres magyar konyha ínyencségei sem, melyeknek a mennyisége igencsak meglepte német társainkat. Szerintük ugyanis a magyarok jóval többet esznek, mint a németek. Az utolsó napon egy közös projektmunkában próbáltuk meg leírni benyomásainkat. Több csoportban fogalmaztuk meg a hasonlóságokat és a kü­lönbségeket Magyarország és Németország között. Ilyen volt például, hogy Magyarországon többet főznek és esznek, mint Németországban, az időjárás (amivel valljuk be, nagy szeren­csénk volt ezen találkozás heté­ben) nálunk melegebb, az egriek patrióták, míg a németek nem nagyon szokták dicsérni orszá­gukat, a magyar diákok több dol­gozatot írnak és többet felelnek szóban, mint a németek, a ma­gyar fiúk sokkal udvariasabbak, mint a németek. De még ha van­nak is kisebb különbségek köz­tünk, talán pont ezért érdemes megismerni és megérteni más országok különböző szokásait. Szerintem nekünk sikerült. ■ Kovács Yvette, Lakatos Lilla ■ „Magyarországon többet főznek és esznek, mint Németországban.. Négy szingli titkokkal teli hat évadjának nőcis könyve Kilenc éve elindult egy sorozat Amerikában, mely meghódította a világot. Az emberek pedig megismertek négy szinglit, alak néha nem is voltak szingli nők. A főszereplők önbizalmat adtak a nőknek, divatot teremtettek és megismertettek mindenkit egy új fogalommal, a szingliséggel. A sorozat elsőként közelített a szex témájához a nők szemszö­géből. Négy vidám barátnő: Carrie (Sarah Jessica Parker), Samantha (Kim Cattrall), Miranda (Cynthia Nixon) és Charlotte (Kristin Davis) bolyon­gott a nemiség útvesztőiben. A Szex és New York egy élet­érzést nyújtott rajongóinak, mi­szerint a hölgyek harmincon túl is megmutathatják a férfiaknak: a látszat ellenére ők igenis dögö­sek és szexisek. A sorozat elköszönt a nézőktől a hatodik évad után, de egy könyv formájában tovább él a ra­jongók könyvespolcán. A kötet rengeteg inteijút tartalmaz, me­lyek a sorozat szereplőivel, hói­val, producereivel készültek. Is­mertetőt olvashatunk a hat évad epizódjairól, a könyv tele van szí­nes fotókkal, valamint a rajon­gók megtudhatják, hogy milyen szerelésekben és kiegészítők­ben hódítottak a barátnők. Egy térkép segítségével pedig New Yorkot is felfedezhetjük. A kötet a sorozat kézikönyve, amely válaszol minden olyan kérdésre, melyet egy valódi ra­jongó feltehet magában. A könyv izgalmas, színes, nőcis, tehát minden nőnek ajánlom, aki kap­ni szeretne egy újfajta szemléle­tet a világról. ■ Fabók Judit A szingli újságírónő magatartá­sával önbizalmat adott a nőknek A napi simogatás*dag alatt egymásba érnek a kék szemek lufi A macskától nem várható el, hogy tudjon „emberül”, ő mégis mindenre válaszol. És kancsalít Lufi. így hívják. Mindössze ti­zenegy hónapos és három kiló. Mielőtt még az anyukák felszisz- szennének, hogy szegény gyere­ket biztosan nem táplálják meg­felelően, elmondom: egy macs­káról beszélek. Az enyémről. Ő egy sziámi. A fajtája min­den keúemét, báját magán hor­dozza kölyökkora óta: hosszú, vékony lábai enyhén csámpá- sak, szőre fekete és krémszínű, a hasán picit világosabb. Szemei kékek, orra kicsit hosszabb, így fejformája picit hegyesebb más társaiénál. Sokan úgy is hívják, beszélgetős cica, hiszen nincs az a gazdi szájából elhangzott mon­dat, amire ő ne válaszolna vala­mit. A saját nyelvén. Hiszen az még tőle sem várható el, hogy megtanuljon „emberül”. Pedig a fajta imádói szerint az egyik leg­intelligensebb macskatársada­lom az övék. Szereti a szokatlan helyzeteket, főleg, ha az a testtar­tását illeti. Feje erre, feneke arra áll, s mindeközben békésen do­rombol valaki simogató keze alatt. Az sem baj, ha épp az ösz- szetett lábaink formálta völgybe fekszik hanyatt, hiszen ilyenkor elegánsan felemeli négy hosszú lábát, fejét pedig egészen hátra­feszíti. Elvégre a hasát is szere­ti. Cirógattatni. Aztán van, hogy leesik. Ha ad­dig nyújtózkodik, ameddig már nem ér az ágy vagy a szék, vagy épp az ölem, ha abban támad Macskabáj. Lufi, fajtája minden kellemét magán hordozza kölyökkora óta kedve heverészni. Ha ez utóbbit választja, jó előre kitalálom, hogy mikor fordulhat elő a mu­tatvány, mert nem épp kellemes érzés, ha a négy lábán lévő ösz- szes körmével kapaszkodik a vádlimba. De haragudni akkor sem lehet rá... Lufi azt sem bánja, ha a hely­zetek magaslatán lehet. Szek­rény tetején, televízió tetején, ablakban, bárhol, ahonnan szemmagasságból tekinthet ránk. Ha pedig elbújni támad kedve, bebotorkál egy pléd vagy asztalterítő alá, de a vasalni va­ló ruhák közé bújást sem veti meg. Remélhetőleg ő sem harag­szik, ha észrevétlensége miatt bizony néha-néha valaki ráül... Nem eszik ám meg mindent. Ha összekeverek két különböző márkájú macskaeledelt, bizony ráérő idejében szétválogatja és a kevésbé kedvelt fajta ott árvál­kodik estig a tányérjában. Mert persze vacsorára mindenből friss jár. Szóval ő Lufi, aki önálló egyé­niségével rendre megszínesíti napjainkat, és nem haragszik meg azért - sőt szereti -, ha mindezért cserébe kényeztetik. Többnyire el is éri, hogy meg­kapja az igényelt simogatásadag- ját, hiszen ki tudna ellenállni, ha két szép szemével kérőn néz. És természetesen mindehhez kan­csalít. De csak ha nagyon kon­centrál. ■ Szabó Diána i í « t

Next

/
Oldalképek
Tartalom