Heves Megyei Hírlap, 2006. szeptember (17. évfolyam, 205-230. szám)

2006-09-16 / 218. szám

6 MEGYEI KÖRKÉP HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2006. SZEPTEMBER 16., SZOMBAT Képviselői fogadóórák EGER Hétfőn 15 órától Bá­nyász Róbert, a 3-as válasz­tókerület képviselője a Vá­rosházán tart fogadóórát. Gálfi Antal, a 2-es körzet önkormányzati képviselője a Szüret utca 9. előtt várja választóit 17-18 óra között. Szüreti felvonulás miatt útlezárás Eger Vasárnap ideiglenes forgalomkorlátozásokra kell számítani a szüreti felvonu­lás útvonalán. A menet 15 órakor indul a Minarettől és a Zalár, Széchenyi, Bajcsy- Zsilinszky utcákon át vár­hatóan 16 óra tájban érke­zik meg a Dobó térre. A program szervezői az autó­sok megértését és türelmét kérik. Pályázat a forradalomról EGER Az '56-os szövetség eg­ri szervezete pályázatot hir­det középiskolásoknak, „If­júság és '56” címmel. Az egy oldal terjedelmű pálya- műveket dr. Tóth Ferenc el­nöknek címezve az elnök­ség székhelyére (3300 Eger, Eszterházy tér 6.) kérik el­juttatni október 10-éig. A legjobb írás szerzőjét pénz­jutalomban részesítik, s az október 23-ai ünnepségen felolvashatja alkotását. Ifjú vadászok vetélkednek mátrafüred A Mátra Szak­képző Intézet ad otthont szeptember 20-22. között a XV. JubUeumi Országos If­júsági Vadászvetélkedőnek. A versenyen 50 leendő szaktechnikus méri össze vadászati-vadtenyésztési, vadgazdálkodási ismereteit, elméletben és gyakorlatban egyaránt. Rejtvényünk megfejtése heves megye A szeptember 9-ei rejtvényünk megfejtése: „Mert valaki ellopta az au­tónkat”. A jó választ bekül­dők közül könyvutalványt nyert Szabó Sándorné fü­zesabonyi olvasónk. Gratu­lálunk! Vásznon: fikció és valóság filmművészet Sorozat ötvenhatos alkotásokból a Művész moziban Jelenet a hétfői nyitóvetítésen megtekinthető, a Gothár Péter által rendezett Megáll az idő című filmből Ősszel az 1956-os forrada­lom és szabadságharc 50. évfordulója tiszteletére több közművelődési intéz­mény is előadás-sorozat­tal, filmekkel eleveníti fel a történelem sorsfordító napjait. Szuromi Rita eger A Művész moziban hétfő­től december elejéig vetítéssoro­zat lesz, ahol az e témával foglal­kozó legjobb magyar alkotások­kal ismertetik meg az érdeklődő­ket. Alapos válogatás után 14 ha­zai film került fel arra a listára, amely szeptember 18-ától a Mű­vész mozi kínálata. Mintegy 60 alkotásból választották ki a kor­szakot legjobban reprezentáló nagyjáték- és dokumentumfil- mekeL A válogatás szempontja a minőségen túl a regionaütás volt - Mintegy fél évi előkészítés után állítottuk össze a progra­mot - jelzi Ponyi László, a Mű­vész mozi vezetője. - A város ál­tal támogatott rendezvény lebo­nyolításában segített az Eszterházy Károly Főiskola tör­ténelem tanszéke, s felvettük a kapcsolatot az '56k)s szövetség­gel is. A szakmai szempontokon túl ennek azért van jelentősége, mert minden vetítés után sort kerítünk beszélgetésre, ahol a lá­tottakat vitatjuk meg két mode­rátor segítségével. A válogatást a terjedelmes kí­nálatból nehezítette, hogy több filmnek lejárt a forgalmazási jo­ga, megszűnt a gyártó, amely­hez visszakerült a kópia. A szakember kitért rá: az első 1956-ot feldolgozó alkotások már az 1980-as években megjelentek a filmes piacon. Elég csak a nyi­tóvetítésre, Gothár Péter Megáll az Idő című alkotására gondolni. A fellazuló Aczél-kultúrpolitika terméke volt Gárdos Péter film­je, a Szamárköhögés, illetve a Szerencsés Dániel. A korszak Igazi reneszánszát a rendszer- változás körüli években élte meg. A korábban tabunak szá­mító forradalmi eseményekről már szabadon lehetett beszélni, így a '90-es évektől sorra jelen­nek meg a nagy hazai 56-os já­ték-és dokumentumfilmek. Pél­dául Mészáros Márta trilógiája. Az alkotók, a rendezők egy ré­szénél hitvallás lett a korszak cselekményeinek megfilmesíté­se, mások divathullámként nyúltak ehhez az agyonhallga­tott időszakhoz. Megint másokat a kordokumentáció szándéka vezérelt így 1998 és 2000 között két tucat 56-os film készült. Az­tán az ötvenes évek sora elvesz­tette izgalmát, lévén immár sza­badon lehetett róla beszélni. Napjaink figyelme pedig már a közelgő fél évszázados évfordu­lónak köszönhető. Kérdésünkre,* hogy ezen fil­mek mennyire tükröznek egysé­ges álláspontot, történelmi látás­módot, Ponyi László így felelt:- Legalább olyan különbségek érezhetők a filmes gondolkodás­ban, mint a közgondolkodásban. Kitűnő példa erre Gothár Péter filmje. Ebben amíg a börtönből szabaduló férfit megformáló Őze Lajos még a történelmi elégtéte­len gondolkodik, addig a főszerep­lő fiúkat az egyetemre való beke­rülés, s az erre árnyékot vető disz- szidens apa ténye foglalkoztatja, az anya pedig már a biztonságke­resés megjelenítője. E korszakot áthatják az értelmezésbeli kü­lönbségek, a generációs ellenté­tek, ahogy az ezen időszakot tény­legesen megélőket is megosztja eme szemléletbeli különbség. A sorozat érdekessége lesz, hogy a személyesen megélt törté­nelem mellett (a Szökés rendező­je, Böszörményi valóban megélte Recsket, ahogy az Apáink pere cí­mű alkotás rendezője, Zombor Katalin is személyes élmények alapján dolgozott), ott lesz a nagy- játékfilm szemlélete, Mészáros Márta Napló-sorozata. A Párt ök­le című mozi dokumentációs fel­dolgozás, ÁVH^s börtönélmények alapján. De a Szamárköhögés, az Eldorádó filmkockáit is családi él­mények motiválták. E témakör különleges megközelítése a Sze­rencsés Dániel, amely a menni vagy maradni témakört feszeged, illetve a Magyar rekviem, amely Makk Károly szemüvegén át kö­zös cellába zárt emberek sorsát mutatja. A másik ember című mű az erőszak erőszakot szül szemlé­let megfogalmazása. A hétfőnként 18 órától vetíten­dő filmek válogatásánál érvé­nyesült a regionaütás elve is: az Engesztelő a salgótarjáni sortűz­nek, az Apáink pere a miskolci történéseknek, a Szökés a recs­ki kényszermunkatábornak ál- lít emléket. Történelmi tény, vagy szubjektív érzések? A Művész mozi sorozatának két a korszaknak, hogy a do érdekessége, hogy a nézők kumentáció szándéka vezérli, szembesülhetnek a filmesek miközben ő maga is szemé­egyik nagy dilemmájával ál- lyes átélője volt a történelem- líthat-e egy rendező úgy emlő nek? Út a szőlőkhöz: a pályázati önrész eá részét is pályázaton nyerték abasár A SAPARD előcsatlako­zási alaphoz 2004-ben 8 ezer pályázat érkezett, közülük 2800 nyert, s 2600 meg is való­sult. A 60 milliárd forint keret­ből 57 milliárdot fel is használ­tak. Minderről Benedek Fülöp, a Födművelésügyi és Vidékfej­lesztési Minisztérium szakál­lamtitkára beszélt tegnap Abasáron, a SAPARD-támoga­■ J1 piaci siker feltétele az infrastuktúra” tásból megépült mezőgazdasá­gi út átadásakor. Közölte: a kö­vetkező pénzügyi ciklusban az agráriumhoz, a vidékhez kötő­dő fejlesztésekre 1200 milliárd forintnyi EU-forrás lesz. Lénártné Benei Anikó pol­gármester az 1,2 kilométeres új útszakasz kapcsán hangoz­tatta: az önkormányzat fel­adatának tekinti, hogy elő­mozdítsa a szőlészek-borá- szok sikereit. Ennek eszköze az infrastruktúra kiépítése. A helyi bortermelők piaci esé­lyeit is igyekeznek javítani külkapcsolataik révén, s a vá­sárlókat Abasárra vonzó prog­ramok szervezésével. A tegnap átadott szakasz a Hegyalja utat és a Dobóczi- lapost köti össze. A helyi HE- DO Kft. kivitelezésében meg­épült út költsége - a vízelveze­téssel - 68 millió forint volt. Az önkormányzat a SAPARD- támogatáshoz 17 millió forint önrészt tett hozzá, ennek har­madát a belügyi tárca „önerő­pályázatán” nyerték. ■ Nyílt napot rendeznek az Autóklubnál eger A város hét végi ünnepi programját színesítik a Magyar Autóklub rendezvényei, többek között a Kistályai úti műszaki ál­lomáson meghirdetett nyílt nap. A hagyományokat ápolva ma a kora délelőtti órákban várják az autósokat, hogy ingyenes teljes műszaki állapotvizsgálattal se­gítsenek az őszi átállásban. Akik megfelelnek a követelmények­nek, nyugodtan vihetik jármű­vüket műszaki vizsgára is. ■ Nívódíjra érdemesítették a Tisza-tavi testületet A bányászokra és a bányára emlékeztek lignit A Kossuth-díjas főmérnökről nevezték el a lejtős akna bejáratát dél-heves A Tisza-tó térsége Európában elsőként nyerte el az Európai Régiók Gyűlése „C” Bizottsága által adományozott Village+ ökoturisztikai védje­gyet. Az annak használatához csatlakozott 155 helyi vállalko­zó és szolgáltató felismerte az ökoturizmus elveinek megfele­lő vendéglátás fontosságát és elkötelezettek amellett, hogy a gyakorlatban is tegyenek en­nek elérése érdekében. A régió kínálata megjelenik a legfonto­sabb európai utazási kiállításo­kon és vásárokon, a Village* programot koordináló Európai Régiók Természetjáró Hálóza­tának honlapján, s internetes hírlevelek formájában megkül­dik a térség aktuális híreit az európai szaksajtónak. Bevezetéséért az idén a Ti­sza-tó Térségi Fejlesztési Ta­nács kapta a Kistérségek Fej­lesztéséért Tudományos Egye­sület által alapított Területfej­lesztési Nívódíjat. A testület el­nöke, Godó Lajos jelezte: egy­előre marad a Tisza-tavi TFT. Az utóbbi ülésen csak elvi ál­lásfoglalás született arról, hogy a törvénymódosítás után cél­szerű regionális Tisza-völgye TFT-vé válni. Amíg ez a tör­vényjavaslat nem születik meg, várhatóan a jövő év elejéig, a Tisza-tavi Területfejlesztési Ta­nács végzi a soros ügyek inté­zését. n rózsaszentmárton A község - Ecséddel, Szűcsivel, később Pe- tőfibányával - az ország egyik legjelentősebb lelőhelyének szá­mító Nógrádi-szénmedence fon­tos lignitkitermelő bázisa volt. Bár a szénbányászat megszűnt a környéken, a helyiek a mai na­pig megemlékeznek a hajdani tevékenységről, a hősi halottak­ról, akik a fold alatt végzett em­berfeletti munka során vesztet­ték életüket. Az idén az eddigieknél is emelkedettebb hangulatban telt az ünnepség, amelyen a volt bá­nyászokon és családtagjaikon, a tisztelőkön kívül megjelent Ér­sek Zsolt honatya, Derekas Bar­nabás, a Mátrai Erőmű Rt. stra­Fiatalok és idősek egyaránt megemlékeztek az akna bejáratánál az egy­kori bányászokról fotóit, a tégiai igazgatója, dr. Szvircsek Ferenc, a Nógrádi Történeti Mú­zeum címzetes igazgatója, Hal­mai György, a Mátrai Erőmű Rt. bükkábrányi üzemének osztály- vezetője, s Hamza Jenő nyugal­mazott főmérnök is. A megjelentek ezúttal köszön­tötték a 95 esztendős Ursitz ló- zsef Kossuth-díjas bányamérnö­köt Tiszteletére József-aknának nevezték el a Bányászati Emlék­házban a helyiek által létreho­zott és ez alkalommal felavatott lejtősakna bejárati portált. A rendezvényen Sipos János- né polgármestert tiszteletbeli bá­nyásszá fogadták, majd koszorú­kat helyeztek el az akna bejára­tánál. ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom