Heves Megyei Hírlap, 2006. szeptember (17. évfolyam, 205-230. szám)

2006-09-15 / 217. szám

2006. SZEPTEMBER 15., PÉNTEK - HEVES MEGYEI HÍRLAP EGER 5 Ez egy szeretnivaló, szép város weites pályázatok A támogatások hosszú időre meghatározzák a fejlődést Eger a fesztiválok városaként is ismert. A történelmi belváros szívében, a Dobó téren egymást váltják a programok Amit 4 éve elhatároztak és meg is valósítottak • A Dr. Kemény Ferenc Általá­nos Iskola felújítása; • A Lenkey János Általános Is­kolafelújítása; • Térségi Integrált Szakképző Központ kialakítása; • A Hunyadi Mátyás Általános Iskola felújítása; • A Balassi Bálint Általános Is­kola tanuszodájának aka­dálymentesítése; • Az Eszterházy Károly Főisko­lán végrehajtott fejlesztések, közel 3,5 milliárd forint ér­tékben; • A Forrás Gyermek és Ifjúsá­gi Központ bővítése, átalakí­tása; • A Markhot Ferenc Kórház re­konstrukciója • A tömegközlekedés előnyben részesítése a Szt Miklós vá­rosrészben; • A Szt. Miklós városrész reha­bilitációja; • „Panel-program”: iparosított technológiával épített lakások felújítása • A város útjainak felújítása; • Komplex elektronikus köz- igazgatási rendszer kialakítá­sa a kistérségében; • Egészségügyi és építési-bontá­si hulladék kezelése Eger tér­ségében; • A Farkasvölgy-árok tovább­vezetése nyomvonal-áthelye­zéssel; • „Küzdelem a munka világá­ból történő kirekesztés ellen” konzorcium létrehozása; • A termálfirdő rekonstrukció­jának 3. üteme; • Sportpályák és műjégpálya a Felsővárosban; • Az Érsekkert rekonstrukciójá­nak 1. üteme; • A Múzsák Ligete, benne Bródy Sándor szobra. A új ciklusra áthúzódó elnyert pályázatok • Az Eger-Egerszalók közötti összekötő út; • Felnémet városrész rehabili­tációja; • A Török ßrdö rekonstrukció­ja és turisztikai hasznosítása- Szeretnivaló, dinamikusan fej­lődő', gyönyörű város Eger. Ha röviden kell elmondanom, hogy mit is tartok erről a közel 60 ez­res lélekszámú településről, ezek a gondolatok jutnak eszem­be elsőként. Úgy érzékelem, hogy hozzám hasonlóan látják ezt mások is. Azok, akik itt él­nek, és azok is, akik valamilyen okból - például mert egy igazán jó helyen akarnak pihenni pár hetet vagy napot - ide látogat­nak. Számomra mindig öröm hallani az elismerő szavakat olyan emberektől, akik hosz- szabb-rövidebb idő után térnek vissza városunkba, és nem győz­nek csodálkozni, hogy mennyi minden változott, hogy megint más, megint szebb lett valami Egerben. Még nagyobb öröm vi­szont azt tudni, hogy az itt élő emberek jól érzik magukat, s büszkén állnak oda vendégeink elé, hogy „ezt nézzétek meg, ilyen gyönyörű város a miénk” - foglalta össze válaszát dr. Nagy Imre, a megyeszékhely polgár- mestere arra a kérdésünkre, hogy milyen település élén is áll immár nyolc éve. A polgármester szerint a bő­ség zavarával kell megküzdenie annak, aki számba kívánja ven­ni azokat a fejleményeket, ame­lyek az elmúlt pár évben történ­tek. Sokszor nem is annyira „feltűnő” dolgokról van szó: pél­dául olyan „apróságokról”, mint hogy a hevesi megyeszékhely egyre inkább a vidék legkere­settebb konferenciavárosává válik. Hasonló utat járhat be az egészségturizmus is, amelyben az elnyert pályázatok, például a Török fürdő rehabilitációs programjának a megvalósulá­sával ugyancsak nagy lehetősé­gek rejlenek. A város elsőszámú vezetője sze­rint Eger azon települések egyike Magyarországon, amelyek na­gyon sokat áldoznak a kultúrára. Ezt a tényt külön is elismerte az Európa Kulturális Fővárosa 2010 pályázat mindkét bírálóbizottsá­ga. Noha a pályázaton nem nyert, a legutolsó pillanatig versenyben volt a címért a város.- Ma is azt vallom, hogy ebben a megmérettetésben nem a győ­zelem jelentette volna az egye­zi halhatatlan egri író, gárdo­nyi GÉZA EGRI CSILLAGOK című műve megnyerte az első alka­lommal megrendezett A Nagy Könyv címen meghirdetett sza­vazást. A magyar közönség leg kedveltebb könyvére a város ve­zetése tudatosan építi idegen- forgalmi marketingjét így szü­düli sikert. Sokkal többet adott a közösség számára, hogy meg­érezhette a tevékeny együttmű­ködés és együttgondolkodás, az összefogás erejét. A pályázattal olyan cél jelent meg az egriek számára, amely sok szervezetet és közösséget vont be a város­élet aktív formálásába - fogal­mazott dr. Nagy Imre. A kultúrához szorosan kötő­dik, azt mintegy megalapozza, hogy Eger diákváros is tucatnyi középiskolájával, színvonalas alapfokú oktatást folytató intéz­ményeivel, illetve a tízezer diá­kot képző főiskolával. Ezekben az intézményekben is folyamato­sak a fejlesztések. Vég nélkül le­hetne sorolni: a Lenkey János Ál­talános Iskola felújításától kezd­ve a főiskola épp most átadott kollégiumi épületéig vagy a Tér­ségi Integrált Szakképző Köz­pont létesítéséig. Összességében letett meg például a Jumur- dzsák gyűrűje címet viselő inte­raktív fllmjáték Pierrot és szá­mos ismert művész közremű­ködésével. A kulturális progra­mok, fesztiválok számos ren­dezvénye kötődik ahhoz a tör­ténelmi korszakhoz, amelyről Gárdonyi műve szót több milliárd forint beruházá­sokról van szó.- Arról sem feledkezhetünk meg, hogy Eger „A szőlő és a bor városa” címet viseli, amely címre folyamatosan igyekszik rászol­gálni. A borvidék borászai egyre- másra érik el a nemzetközileg is elismert eredményeket, s 2005- ben már harmadik alkalommal került ki innen az év legjobb ma­gyarországi bortermelője. Dr. Nagy Imre meggyőződése, hogy a hétköznapok életét legin­kább meghatározó gazdasági, foglalkoztatási szférában nincs szégyenkezni valója a városnak. Az Ipari Park dinamikus fejlődé­sével, a maga közel 100 hektáros területével, 70 vállalkozásával a jelentősebb hazai ipari parkok közé nőtte ki magát. Olyan nagy cégek, mint a Bosch, a ZF Hun­gária települtek itt le és hajta­nak végre milliárdos nagyság- rendű fejlesztéseket, amelyek a szakképzett, minőségi munka­erőre alapozzák a termelésüket. Ami pedig az önkormányzatot és annak hivatalát illeti, a polgár- mester szerint kiemelkedő telje­sítményt nyújtva, eredményesen kapcsolódott be a honi és uniós pályázatokba. Az utóbbi években olyan mértékű állami, illetve eu­rópai támogatásokat sikerült el­nyerni, amelyek hosszú időre meghatározzák a város fejlődését. Akire nem csak ebben a ciklusban lehetnek büszkék KOPCSiK lajos Oscar-díjas mes­tercukrász, Eger díszpolgára. Felsorolni is kevés lenne a hely azokat az eredményeket, ame­lyek az először 1960-ban orszá­gos szakmai versenyen elért si­kereit követték. Neve nem csak itthon, de külföldön is jól is­mert, amit megannyi világver­senyen, szakmai kongresszuso­kon és természetesen híres munkáival alapozott meg. Munkái megtalálhatók Ausztri­ában, Németországban, az USA-ban, Hollandiában, Hor­vátországban, Svédországban, Oroszországban, és természete­sen az egyre ismertebbé váló „múzeumban”, a Kopcsik Marcipániában. A mester na­gyon örül annak, hogy a pol­gármester, dr. nagy Imre felka­rolta a Marcipánia ügyét, illet­ve annak, hogy az EVAT Zrt. és személy szerint dr. barcziné DR. MIHÁLY ERZSÉBET igazgató szívén viseli és segíti a kiállító- hely tevékenységét.- Tízéves vágyam teljesül azzal, hogy létrehozzuk a barokk szo­bát, ami a világon egyedülálló lesz: sehol máshol nem fogtak még bele ilyen „alkotásba”. Ter­veim szerint 2008 tavaszára el­készülök a munkával. Annak is örülök, hogy a Marcipánia "x A barokk szobával 2008 tavaszáig szeretne elkészülni Kopcsik Lajos látogatottsága már a kezdetek­től igen magas. Egy év alatt 34 ezren keresték fel a Harangön- t&házban elhelyezett kiállítóhe­lyet, ami tekintélyes látogatott­ságot jelent - fogalmazott Kopcsik Lajos, aki elmondta azt is, hogy munkájához opti­mális körülményeket biztosíta­nak Egerben, s minden szüksé­ges segítséget megkap. Gárdonyi Géza, a legjobb „marketinges" Előnyére változott-e az a település, ahol ön jelenleg él? véleménycsokor Erős a civilszféra, párbeszéd folyik az önkormányzattal, a pártokkal, ez a bizalom jele BÓTA KÁLMÁN VÁLLALKOZÓ, ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓ- Lassan 30 éve, 1978 óta foglal­kozom vállalkozással, így hosz- szabb időszakra tudok visszate­kinteni. A város és a vállalkozá­sok életében is voltak nehézsé­gek, és persze szebb időszakok. Az utóbbi éveket szebb időszak­ként tudom jellemezni. Koráb­ban Budapestre és a Dunántúlra voltak jellemzőek a beruházá­sok, a fejlesztések. A ZF, illetve a Bosch révén nagyon sok mun­kahely teremtődött, és ma is egy kicsit felfelé ívelőben van ez a folyamat. Azok a megszorítások azonban, amik most jöttek, nem A megszorítások nem tesznek jót, de a város szépen fejlődött tesznek jót a vállalkozásoknak. Mint vállalkozó, ezt meg kell je­gyeznem. De maga a város szé­pen fejlődött, benne a borászat, az idegenforgalom és az ipar is. így élhető és jó közegben tudunk dolgozni. DR. KRAUSZ ILONA. AZ EGRI NŐK A VÁROSÉRT ALAPÍTVÁNY ELNÖKE- Én mindig nagyon szerettem ezt a várost, ami az utóbbi években igazán megszépült Az Egri Nők a Városért Alapítvány kuratóriumá­nak elnökeként örülök a Forrás szabadidőközpont megújulásá­nak, ez a gyermekeink kulturált nevelése szempontjából rendkí­vül fontos volt A „Város a város alatt” kiállítóterem irodalmi emlé­keket idéz, a várost fokozottan vonzóvá teszi az ide látogatók szá­mára. Kiváló ötlet volt a Múzsák Ligete az Érsekkertben. Ez lehető­vé teszi, hogy a felnőttek pihenje­nek, a fiataloknak pedig azt, hogy Ez a város az utóbbi években Iga­zán megszépült emlékezzenek, milyen nagyszerű városban laknak, milyen irodal­mi múltat idézhetnek itt. Szólni kell az új Városi Bíróságról, amely nekem mint ügyvédnek és az ügyfeleknek kulturált tárgyalási körülményeket teremt GÁL SÁNDOR. A BBMK IGAZGATÓHELYETTESE- Ami látszik: szépül a város, mintha gazdagodna is. Nemcsak a belváros, de tudatos fejlesz­téssel a fertályok is. A barokk gyöngyszem nem túlzás, valóban meg kellene őrizni azt, amit sok pénzzel és erőfeszítéssel építet­tünk. S nem csak a házunk kerí­tésén belül, de az utcán, köztere­ken, mindannyiunk otthonában. Ami nem látszik: fontos kérdés, hogyan érzik magukat a fiatalok. Mit tanulnak a közélet szereplői­től? Értékőrző szolidaritást vagy a közönyt és az önzést erősítő be­állítódást. Erős a civilszféra, pár­beszéd folyik az önkormányzat­A barokk gyöngyszem nem túlzás, valóban meg kellene őrizni tál, a pártokkal, ez a bizalom jele. De a tudáshiány még gátja a for­rásteremtő együttműködésnek. Hiányzik a városban egy, a szel­lemi dialógust nyilvánossá tevő független folyóirat, egy szellemi kávéház. ii < A

Next

/
Oldalképek
Tartalom