Heves Megyei Hírlap, 2006. augusztus (17. évfolyam, 178-204. szám)

2006-08-29 / 202. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP gägggg-jggägjg* % HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2006. AUGUSZTU 29., KEDD Még ma sem biztos semmi tengiz-ügy Parlamenti vizsgálati jegyzőkönyv még 1990-ből Papír, papír és papír. A legfontosabbak, a törzslapok hiányoznak, így marad a vérvizsgálat és az egykor szuvenírként hazahozott kőzetek bevizsgálása Helyhatósági választások: nyilvántartásba vett szervezetek HEVES MEGYE A Heves Megyei Területi Választási Iroda (TVI) a napokban több, az október 1-jé- re kiírt helyhatósági választáson indulni kívánó szervezetet is nyilvántartásba vett. Ezek az Összefogás Heves Megyéért Egyesület (ÖHME), a Heves Me­gyei Nyugdíjasok Választási Egyesülete (NYUVE), s a Hatva­ni Lokálpatrióták Egyesülete. Ez utóbbi esetében a 10 ezer fő feletti települési listát is nyilván­tartásba vette a TVI. Ki találta meg a segítségnyújtó mobiltelefont? EGER Csaknem 300 telefon­szám található abban a mobil- telefonban, amit a Heves Me­gyei Diabétesz Szövetség elnö­ke, Keller Józsefné elveszített. A sajnálatos eset akkor követ­kezett be, amikor vasárnap dél­után a Grüber-völgyi telekről a földúton éppen a megyeszék­hely északi városrésze felé tar­tott. Lapunkhoz is fordult, kér­ve az esetleges megtaláló segít­ségét. Az ezüstszínű marok-telefon­készülék márkája Siemens. Mi­után az elnököt ezen a mobilon érhették el a cukorbeteg gyere­kek és azok szülei, éppen ezért már az is nagy segítség lenne számira, ha a készülék megta­lálója legalább a SIM-kártyát visszajuttatná hozzá. Értesítést a 06-30/636-4297- es telefonszámon, vagy a HEMEDISZ Tűzoltó tér 5. szám alatti irodáján várnak. Pótbeiratkozás a zeneiskola tanszakjaira Eger A Farkas Ferenc Zeneis­kola augusztus 30-án, azaz hol­nap tart az ott tanulni kívánók­nak pótbeiratkozást. Az utólagos jelentkezéseket az intézménybe délelőtt 9 és 12, illetve délután 2 és 5 óra között várják a zenei képző tanintézet munkatársai az iskola aulájában. Süketek a fülek, zárva a fiókok a Tengizben meg­betegedett munkások ügyében. Heves megyei képviselőjüknek, Wennesz Istvánnak eljut­tattak egy dokumentu­mot, amely eddig a Parla­ment könyvtárában he­vert. Az 1990-es vizsgála­ti anyag sokat sejtet... Szuromi Rita heves megye A szihalmi Wennesz I^tyán, akiqp^ jjgye már a Strasbourg! emberjogi bi- ,zoffsäg élőftvan, a közelmúltban kapta kézhez azt az 1990-es vizs­gálati anyagot, amelyet az Or­szággyűlés akkori Szociális és Egészségügyi Bizottsága folyta­tott le Tengizben. A dr. Papp Elemér honatya, bizottsági el­nök által fogalmazott anyagban van olyan kitétel, amely az egészségkárosodással évekkel később nyilvánosság elé álló egykori munkások gyanúját tá­masztja alá. A vizsgálatot 1990 januárjá­ban folytatták. Az állami szer­ződéssel rögzített tengizi mun­kavállalás három ütemben zaj­lott, a bizottság már csak a har­madik időszakban kiküldött dolgozók életkörülményeit és helyzetét vizsgálhatta a helyszí­nen. A jegyzőkönyv leszögezi: a vizsgálódás kiterjedt a tengizi gáz- és sugárzási helyzetre, amelyet itthoni laboratóriumi eredményekkel kell kontrollál­ni, hogy az időközben felmerült egészségkárosodással kapcsola­tos bejelentések jogosságát iga­zolni lehessen. A dolgozók tífusz, kolera és pestis elleni védőoltásban része­sültek, mivel Gurjev megyében tíz éven belül előfordult egy pes- tises haláleset. Bőven volt ellen­szérum kígyómarásra, pókcsí­pésre is. Az ivóvíz nehézfémtar­talmának vizsgálatát hazai la­boratóriumokban javasolta elvé­gezni^ bizottság, A jegyzőkönyv kitér rá: ha a magyar állam fenn akarja tartani a tengizi munka- szerződést, úgy az ottani kórhá­zi körülményeket „európai szín­vonalra” kell fejleszteni... A munka-egészségügyi felmé­rés azt jelezte, hogy e szélsősé­ges klímán a téli 9 és nyári 12 órás munkavégzés során a szer­vezetre gyakorolt megterhelő ha­tások orvosilag nem tisztázot­tak. Súlyos kitétel a gyakori por­DR. LENKOVITS BARNABÁS ombudsman egy korábbi jelen­tésében kijéjtette: a tengizi mun­kát a magyar állam államközi szerződéssel vállalta. Ha ott tar­tós egészségkárosodás követke­zett be, azért a felelősség is a magyar államot terheli Az utób­és homokviharok hatása. Az itt­hon végzett vizsgálatokat tartal­mazó dolgozói törzslapok 40 szá­zaléka „veszett el menet köz­ben”. (Wennesz kálváriája is ez­zel kezdődött, hiszen a munka­adó Vegyépszer egyetlen akkori orvosi jelentést sem tudott neki betegsége kezdetén kiadni.) Az Országos Munkaügyi Intézetből hiányoztak az idő előtt hazaté­rők és az elhalálozottak doku­mentumai. Az életkörülmények kapcsán a vizsgálat megállapította: azok tarthatatlan állapotokat tükröz­nek.. Egy szobában hárman zsú­folódnak össze, így pihenni lehe- teüen. Hely lenne, de takarékos- kodnak vele. A családtól való tá­volság, a tájékoztatás hiánya, a barakkszerű életmód hatalmas pszichés megterhelés a dolgo­zóknak. Az Országos Ideg- és El­megyógyintézet akkori vezetője, dr. Veér András szerint a hiá­nyos és gyors vizsgálatok követ­keztében sok alkohoüsta, illetve krízishelyzetben élő választotta bi évek azonban csak a bizonyí­tási eljárással telnek, mivel a törzslapok hiányai eleve akadá­lyai az állapotfelmérésnek. Wennesz többször keresett már meg politikusokat, országgyűlé­si képviselőket, ám érdemi fel­szólalás eddig nem történt menekülésként Tengizt, ami to­vábbi lelki megterhelést jelentett az amúgy sem kiegyensúlyozott emberekre. Az évenkénti kétsze­ri szabadság biológiai problémá­kat is felvet Az sem elfogadható, hogy a heti italmennyiséget egy­szerre kapják a munkások, akik tárolni azt nem tudják, rá van­nak kényszerítve a gyors elfo­gyasztására. A bizottság mind a kilenc tag­ja külön jelentést írt, amelyek­ben egyöntetűen fellelhető a törzslapok hiányára vonatkozó megjegyzés. Ezek már nyíltan szólnak az 1957-ben Khisim-ben bekövetkezett atomrobbanásról. Erről először csak 1989-beii szá­moltak be egy nemzetközi konfe­rencián a szovjetek, akik állítot­ták, csak Khisim 300 küométe- res körzetére volt veszélyes a havária. Arra, hogy távolabbi te­rületeket érinthetett-e radioaktív anyag, bizonytalan válaszokat adtak. Wennesz és társai azt szeret­nék, ha a magyar állam végre el­ismerné a felelősségét, és megfe­lelően állna hozzá az egészségká­rosodottak gyógyításához, kárta­lanításához. Egy hazai táplálék­kiegészítőket forgalmazó cég fel­ajánlotta, hogy minden beteg tengizi munkást ingyenesen el­lát egy olyan készítménnyel, amelyet egykor a hirosimai túl­élők is kaptak. Adatvédelmi kifo­gásokra hivatkozva nem juttat­ták el a cégnek a listát... Aldebrő tervek Az elkövetkező uniós költségvetés időszakára, a 2007-2013 közötti évekre ké­szülve az önkormányzat több pontból álló fejlesztési tervet fo­gadott el. Ennek része többek kö­zött a szociális ellátás korszerűsí­tése: az akadálymentesítés, a fa­lugondnoki szolgálat, valamint az időskorúakról gondoskodó komp­lex integrált rendszer kialakítása a Gondozási Központ bázisán. Egerszólát rizlingfesztivál Tartalmas és színes programokra várják a falubelieket és a telepü­lésre érkező vendégeket szomba­ton. Lesz többek között főzőver­seny, traktordíszítés, szőlőkoszo- rú-szentelés, szüreti felvonulás, borbemutató, különféle műsorok és foglalkozások. A rendezvényt szüreti bál zárja. Füzesabony tévé A városi televí­zióban szerdán látható a kistérsé­gi magazin, a Tájoló. A Heti Króni­kát is szerda délelőtt 10-től, majd szombaton este fél 7-től ismétlik. Hatvan ünnepelnek Nemcsak tanévnyitó ünnepségre készülnek a Kodály Zoltán Általános Iskolá­ban. Az intézmény húsz eszten­dővel ezelőtt fogadta először a ta­nulókat, így erről a dátumról is megemlékeznek pénteken reggel 8 órakor a tanodában. Mátrabalia burgonya-nap a községben szombaton rendezik meg a második Burgonya-napot A programok 9 órakor kezdődnek a Felsőtárkányi Fúvószenekar ze­nés ébresztőjével, majd a burgo­nyás ételek főzőversenyével foly­tatódnak. A gyermekekre légvár és körhinta vár a vendégház ud­varán. 11 órakor a helyi katolikus templomban ünnepi szentmise keretében szentelik meg az idei burgonyatermést, majd ételkósto­lóra invitálják a vendégeket Dél­után kulturális műsorok, bemuta­tók követik egymást, este hat órá­tól pedig a Groovehouse együttes koncertezik. Nagyréde támogatások ösz­szesen csaknem 2 millió forint tá­mogatást nyert négy helyi civil- szervezet a Nemzeti Civil Alap­program pályázatán - tudatta Balázs József polgármester. A Szőlőskert Sportegyesület 1 mil­lió 62 ezer, a Nagyrédei Környe­zetvédők és Hagyományőrzők Egyesülete 631 ezer, a Nagyrédei Turisztikai Egyesület 114 ezer, a polgárőrség pedig 100 ezer forin­tot fordíthat működési feltételei­nek javítására. Hallgatásra kényszerítve még a politikusok is Fotókiállítás Megemlékezést tartottak a közelmúltban a Magyar Fotográ­fia Napja alkalmából az egri Helyőrségi Klub Galériájában, s egyúttal meg­nyitották Demeter Pál és Kállay László fotókiállítását is. Az egri foto­gráfusok tárlatát szeptember közepéig naponta 11.30-tól 21 óráig látogat­hatják az érdeklődők a Kossuth Lajos utca 12. szám alatt fotú: piusy elemér Jócskán drágul a liszt, és a kenyér is aratás után A búza mennyisége közepes, a minősége kiválónak mondható (Folytatás az 1. oldalról)- Az aratás három hete befejező­dött. A tavalyi erős terméshez ké­pest az idén betakarított mennyi­ség inkább csak közepesnek te­kinthető - jelentette ki a vezér- igazgató. - Az idén csak jó vagy kiváló minőségű búzát arattak, mivel sikerült az országos eső előtt a termés túlnyomó részét betakarítani.- Miként befolyásolják a bú­zaárakat értékesítési lehető­ségek?- A megtermett szűk 4 millió tonna búzából az ország szükség­lete 1,6-1,7 millió tonna. Szaba­don maradt több mint 2,3 millió tonna, amelynek nagy részét ér­tékesítik, illetve fennáll az inter­venció lehetősége is. Németor­szágban, Csehországban, Len­gyelországban nem sikerült az esős idő előtt learatni. Ezeken a területeken kevés a malmi búza, ami erőteljes keresletet generál a jó minőségű magyar búza iránt A nemzetközi tendenciák búzaár­növelő hatását erő­síti, hogy a hagyo­mányos dél-európai piacok - Bosznia, Olaszország - is ér­tékesítési lehetősé­geket teremtenek. Tavaly jól működött az interven­ció, a 101 eurós ár határozta meg az idei szezon kiinduló 24-26 fo­rintos árszintjét Ez viszonyítva a tavalyi 17-19 Ft/kg búzaárhoz, közel másfélszeres árat jelent.- Hogyan jelenik meg a je­lentős alapanyagköltség-nö- vekedés a liszt árában?- Cégünk, figyelve a nemzetkö­zi tendenciákat, már az aratás vé­ge előtt búzaár-növekedést prog­nosztizált, ehhez al­kalmazkodva augusz­tusban rákényszerül­tünk átlagosan 20 szá­zalékos áremelésre. Az így kialakult liszt­ár 24-26 forintos bú­zaárra nyújtott fedezetet Mostan­ra bebizonyosodott, hogy alap­anyagot nem lehet beszerezni ezen az árszinten. Az alapanyagár erőteljes növekedése, illetve az üzemanyag- és energiaárak vár­ható növekedése az augusztusihoz hasonló mértékű áremelést tesz várhatóan szükségessé az ősz kö­zepén is.- Mit jelent ez az áremelke­dés a lakosság számára?- A lakosság részben a sütőipar árain keresztül, részben a közvet­len lisztvásárláskor érzékeli az ár­emelkedést, amit fokoz az áfa 5 százalékos növekedése is. Az egy főre jutó éves 86 kilós fogyasztás­ból kiindulva havi szinten a nem túl nagy terhet jelentő 100-120 forint fejenkénti többletköltségre lehet számítani. ■ (-ó) ■ A sütőipar ára­in át, illetve lisztvásárláskor érzékeljük az áremelkedést. i t I

Next

/
Oldalképek
Tartalom