Heves Megyei Hírlap, 2006. augusztus (17. évfolyam, 178-204. szám)
2006-08-14 / 189. szám
HIKSAV A baromfitelepeknek még várniuk kell MADÁRINFIUENZA Az elmúlt hét csütörtöki napjától enyhébbek a madárinfluenza miatt elrendelt állat-egészségügyi korlátozások. A megfigyelési körzetekben található baromfitelepek újraindítása azonban csak augusztus 31. után várható, ha nem jelentenek újabb madárinfluenzás eseteket - mondta Süth Miklós országos főállatorvos. Újabb gabonatárolót helyeztek üzembe Kaposvár A magyar agrá- riumban a műszaki fejlesztés kapja majd a legnagyobb támogatást. Ezt Gráf József földművelésügyi miniszter közölte a napokban Kaposváron, amikor a Ka- pos-Agro Zrt. telephelyén átadta a 15 ezer tonna termény befogadására alkalmas gabonatárolót. A dinnyéiéből készült permet elűzi a rovart növényvédelem A tanácsadó szakemberek körében az elmúlt héten a kukoricabogár elleni védekezés hangsúlyozása volt a fő feladat. Ennek módszere pedig az aratás üfárii tárlóhántás, í illetve a dinnyekivonatból készült permedé alkalmazása. Előbbivel a rovar jövő évi elszaporodását előzhetjük meg, a dinnyekivonat pedig a már kifejlett, károsító egyedeket pusztítja. « Gabonapiaci előrejelzés USA Az Egyesült Államok mezőgazdasági minisztériumának (USDA) előrejelzése szerint a világ búzatermése az idén mintegy 15 millió, kukoricatermése pedig 5 millió tonnával lehet kevesebb, mint az előző esztendőben. Töredezik a tárolt tengeri minőség A szakszerű szárítás javítja az értékesítési esélyeket Minden mezőgazdasági termény minőségét rontja a mozgatás, átrakás. A kukorica tárolása közben a töredezés okozza a minőség romlását. Rosszat tesz a magas hőfokon történő vízelvonás mek felületén repedéseket SZAKEMBEREK felhívják a figyelmet arra, hogy a kukorica magas törtsíémtártalma gyakran a szárítás hiányosságaira vezethető vissza. Sajnos elég általános, hogy magas hőfokon történik a vízelvonás, ami a kukoricaszeokoz. Átforgatás, áttárolás során emiatt jelentősen nő a tőrtszemtartalom. Ha ez a rossz gyakorlat nem változik, jelentősen ronthatja a külpiacokon a mag)'ar tengeri értékesítési pozícióit. Jelenleg is temérdek kukoricát kell tárolni az országban, főként az abrakfogyasztó állatok számának csökkenése miatt. A hosszú ideig tartó raktározás pedig újkeletű problémákat hozott: a tört szemek arányának növekedését. Laczi Zoltán Az elmúlt másfél évtizedben hazánkban még nem volt példa arra, hogy két egymást követő évben kimagasló termést takarítsanak be gabonából, ezen belül kukoricából. Mivel ennek jelentős részét nem volt mivel feletetni, a 2004-es termésből 2,3 millió tonnát, a tavaly novembertől kezdődő felvásárlási szezonban pedig 3,3 millió tonnát ajánlottak föl intervencióra. Utóbbi mennyiség adta az összes EU- tagállamban felajánlott mennyiség 85 százalékát. Az irdatlan kukoricakészlet elhelyezése ma már szerencsére nem okoz megoldhatatlan problémát, miután tavaly és részben az idén AVOP-támogatással megközelítően hárommillió tonnás új raktárkapacitás létesült az országban. A kiszállítás azonban nem a várt mértékben történt, ezért a búzaaratás előtt mintegy hétmillió tonna intervenciós gabonakészletet kellett tárolni. A MOSZ szakértői szerint valószínűleg egy-két éven belül nem csökken az intervenciós készlet nagyságrendje, ha csak nem történnek drasztikus változások a gabonapiacon. Mindez egy új problémát hozott a felszínre. A kukorica tartós, éven túli tárolása során annak törtszemtartalma növekszik, ami természetes, a raktározással együtt járó, az évi kétszeri átforgatás okán, bekövetkező, fizikai változás, amiért a raktározó nem tehető felelőssé. A tört ■ szemarány növekedése miatt azonban félő, hogy az intervenciós készlet nem felel meg az uniós minőségi követelményeknek. Mivel hazánk EU-csatla- kozásáig az unió nem tárolt jelentős mennyiségben és főként hosszú ideig kukoricát, ez a probléma eddig nem is jelentkezett. A MOSZ ezért javasolta a kormánynak, kezdeményezze Brüsszelben a kukorica tartós, intervenciós tárolása során bekövetkezett magasabb törtszem- tartalom következményeinek rendezését, így a rostálás, valamint az emiatt előállt súlycsökkenés elszámolását. Az intervenciós gabonakészleteknél bekövetkezett értékcsökkenés elszámolását közösségi rendelet szabályozza ugyan, de az nem terjed ki a rostálásra. Átlagtermés (kg/ha) ________3980_________7121 7520 M ennyiség (ezer tonna) 4500 8670 9024 FORRÁS: PN-INFO Keveseket csábít az energját adó növényféleségek termesztése A mezőgazdálkodók általában egyetértenek abban, hogy elkerülhetetlen a szántóföldi növénytermesztés összetételének átalakítása. Az ajánlás - főként a Duna-Tisza közi természeti viszonyokat tekintve - kézenfekvőnek tűnik: energianövényeket kell telepíteni. Indulásként a gazdálkodók nyilatkozata is elegendő lenne arról, hogy legalább 8-10 ezer hektáron társulni kívánnak valamilyen olajos vagy brikettálásra, pelletezésre alkalmas növény termesztésére. Terveikről szeptember 1-jéig értesíteniük kellene a vidékfejlesztési pályázatok kiíróit, hogy az első körben hozzájuthassanak a telepítések állami támogatásához. Üzemgazdasági számítások szerint Nagykőrös és Cegléd térségében mintegy 30-40 ezer hektár termőföldet lenne célszerű elvonni a gyenge minőségű kenyérgabonától és takarmányféléktől. A kistérségben eddig csak az abonyiak kezdték el a szervezkedést japánfűz termesztésére. Ha ott sikerrel pályáznak, elképzelhető, hogy a körzeti növényfeldolgozó üzem telepítésére is ők kapják meg a 80-90 százalékos állami támogatást. ........... • ns se Mat.' Napraforgóban Magyarország bronzérmes Az EU-ban a legnagyobb területen, 655 ezer hektáron a franciák termesztik az olajnövényt, majd Spanyolország következik 617 ezer hektárral. Magyarország a harmadik a sorban, ahol ez évben 535 ezer hektárról takarítják majd be a jövőben is jól értékesíthető magot. Az utánunk következő Olaszországban és Szlovákiában már jóval kisebbek a termelési méretek (134, illetve 108 ezer hektár). Románia és Bulgária csatlakozásával azonban alaposan megváltozik a sorrend. ■ L. Z. Kedvezően hat a foglalkoztatásra és a jövedelmezőségre nvt Nem lehet hosszú távon a támogatásokra építeni az ágazat jövőjét NEMZETI VIDÉKFEJLESZTÉSI TERV A vidékfejlesztési források felhasználási szempontjainak kijelölésekor nagyjából ugyanabból ■a megközelítésből indult ki hazánk a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT) esetében, mint a most készülő Nemzeti Agrár- és Vidékfejlesztési Program összeállításakor - tudtuk meg az Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) Vidékfejlesztési Igazgatóságának vezetőjétől. Dorgai László leszögezte: bár az utóbbi programban az előbbihez képest apróbb finomítások, kisebb-nagyobb változások történtek, az irányvonal ugyanaz maradt. Nem véletlen, hiszen a magyar agráriumnak ma ugyanazokkal a problémákkal kell megküzdeniük, mint egy-két évvel ezelőtt. Az NVT hatásai közül a foglalkoztatás terén elérhetők a legfontosabbak - szögezte le a szakember. Nem elsősorban a gazdálkodók számának növelése a cél, hiszen a probléma ennél összetettebb. Leginkább a foglalkoztatási feszültségek csökkentésében kell kézzelfogható eredményeket elérni vidéken. Azok ugyanis, akik terményeiket közvetlenül szeretnék értékesíteni, gyakorta kudarcot vallanak. Sikereket azok könyvelhetnek el, akik valamilyen módon hozzájárulnak a piacra vitt áru minőségi jellemzőinek kialakításához. A mezőgazdasági diverzifikáció, azaz a több lábon állás lehet tehát a jövő sikerének kulcsa - tette hozzá Dorgai László. A statisztikai adatok szerint egyébként az összes foglalkoztatott 6 százaléka dolgozik a mező- gazdaságban, s az NVT már elérte célját, ha ez az arány így marad a következő esztendőkben is. Nagy valószínűséggel helyenként csökken, másutt viszont növekszik majd a gazdálkodók száma. Ám jó lenne, ha összességében sikerülne szinten tartani a mostani arányokat - magyarázta a kutató. Az uniós forrásokat nem kis részben az intervenciós támogatásokra fordítják Magyarországon. Nem lehet azonban hosszú távon arra építeni, hogy a nem kelendő gabonát termesztő gazdák az értékesítésből származó bevétel helyett támogatásból tartják fenn magukat - hívta fel az egyik legjelentősebb napi gondra a figyelmet az AKI Vidékfejlesztési Igazgatóságának vezetője. A gabonát vagy más terményt értékesíteni képtelen gazdáknak egy idő után érdemes átgondolniuk, hogy folytatják-e eddigi tevékenységüket, vagy inkább váltanak. Ha az utóbbi mellett teszik le a voksukat, akkor az egyik lehetséges irány az energianövények termesztése. Ha viszont változnak is a mai arányok, óriási mértékben nem csökken a jelenleg a vetésterület 60-65 százalékát kitevő gabona- termelés. A vidékfejlesztési források felhasználásának egyik legfontosabb célja a következő időszakban a strukturális feszültségek enyhítése, amit jelez az is, hogy a következő hét esztendőben erre költi majd Magyarország az uniós támogatások 35-40 százalékát. A vidékfejlesztési források ezen kívül hozzájárulhatnak a jövedelmezőség stabilizálásához is. Dorgai László felhívta a figyelmet: alaptalan lenne abban bízni, hogy az uniós támogatások hatására javul majd az ágazat jövedelmezősége. Az sem elhanyagolható siker azonban, ha nem változik kedvezőtlen irányba ez a folyamat. Ám akár látványos javulás is érzékelhető lesz majd az agráriumban, hiszen a 2007 és a 2013 közötti időszakban évente 130-140 milliárd forintnyi támogatást kap hazánk. ■ ■ Eredményként értékelhető, ha nem csökken az ágazatban foglalkoztatottak száma.
