Heves Megyei Hírlap, 2006. július (17. évfolyam, 152-177. szám)
2006-07-28 / 175. szám
Mozart: A piacere fotó-, gái gádor Játsszon velünk és jöpn el az Uj Világ egyik előadására! Augusztus 1-jén guruljon autójával Eger legforgalmasabb kereszteződéseihez, ahol egész nap találkozhat a Gárdonyi Géza Színház, az Egri Est és a Grove Dance Hall hostesszeivel. Minden századik szerencsés autós nyer két-két jegyet az Új Világ augusztus 4-i vagy 5-i előadására. Zene és a tánc harmóniája Vukánnal, Horgassal A legnagyobb táncshow a líceum udvarán új világ Őselemek, tűz és víz összecsapása látványos előadáson George Gershwin a zenetörténet talán legegyedülállóbb jelensége. Ő az egyetlen, akinek sikerült anyanyelvi fokon egyesíteni a fekete népzenét a komolyzenével akár szimfonikus méretekben is, operában, dalaiban. A vér ritmusa szinte összefoglalása ennek az életműnek; két hangszerre komponálva, neves művészek előadásában jelenik meg a zene és a tánc egysége az egri Líceum színpadán.- Mindig visszatérek kedvenc zeneszerzőimhez, így Gershwinhez is - vallja be Vukán György. - Hét éve dolgozom Horgas Eszterrel, eddig már 10 CD-t adtunk ki közösen. Gershwin több művét, az Egy amerikai Párizsban- t vagy a Kék rapszódiát már feldolgoztuk, de rájöttem: évekig csinálhatnánk, mire teljes képet kapunk a zsenialitásából. Ezért a már meglévő darabokból áhítottunk össze egy estet. Eszter fuvolán, én zongorán játszom, mindehhez Földi Béla talált ki nagyszerű koreográfiát. Ötven éve játszom a Kék rapszódiát, egyike vagyok azoknak, akik nagyon jól ismerik a művet. Számunkra, európai zenészeknek, nem könnyű megtanulni, hogyan játszanak a feketék. Mivel ők nem nagyon olvasnak kottát, máshogy, más értelmezésben is adják elő. Nagyon jó alapanyag akár koncertnek, akár balettnek. Földi Bélával kipróbáltuk, milyen, ha élőben jelenik meg a zene és a tánc együtt. Mégsem rendeljük alá egyiket a másiknak. A kettő együtt izgalmas. A zene improvizációs gazdagsága nagyszerű lehetőséget nyújt a táncosoknak is visszanyúlni a gyökerekhez, mikor még a zene és a tánc elválaszthatatlan emberi ösztönökből születtek. Földi Béla szerint Gershwin hangjai „úgy hálózzák át a XX. század zenéjét, mint az érrendszer az emberi testet”.- E gondolatiság köré épül a darab. A színpad közepén egy szív látható, körülötte műanyag csövek, mint a vérerek hálója. Gershwin zenéjének ritmusára lüktetnek a táncosok, mint az életet megtestesítő vörös- és fehérvérsejtek - magyarázza a koreográfus. A táncest egy éve van a társulat repertoárján. Július 28-án este 9 órától az egriek is láthatják a Líceum udvarán. ■ pcs- Az Új világ című táncshow egri előadásán természetesen lesznek változások a szegedi előadásokhoz képest - véli Juronics Tamás koreográfus. - Ezek azonban nem művészi, hanem technikai változások. Olyan térben adják ugyanis elő, amely a szegedi méretekhez és technikai lehetőségekhez mérten szűkös. A változtatások nyomán azonban lehet, hogy jobb is lesz a produkció néhány szempontból. A jelenlegi Líceum udvarbeli színpadot több mint a duplájára növelik, így „faltól falig” színpad várja majd a közönséget. Sokat dolgoznak azon, hogy a második felvonásban megfelelő mennyiségű víz álljon rendelkezésükre, s az időben eláraszthassa a színt Juronics hozzáteszi, hogy nem csak ebből a szempontból nagy a produkció, hanem emberlétszámban is. A technikai létszám, mely a darab körül forog, 50-60- ra rúg majd. S természetesen ott lesz az az ötven táncos is, akik előadják a showt, és akiknek éppen a jó technikai előkészítés következtében nem kell gyakorlati problémákkal megküzdeniük, hiszen ugyanolyan körülmények várják majd őket Egerben, mint a szegedi Dóm előtt. Helyi adottság, hogy Egerben természetesen az Egri Filharmonikus Zenekar játssza majd Dvorzak Új világ szimfóniáját Szapó Sipos Máté vezényletével. Az élő zenés előadásokról szólva elmondja, hogy néha talán nehezebb egy táncos számára, ha élő zene kíséri a produkciót, viszont össze sem lehet hasonlítani az élő zene varázsát a CD-ről szóló muzsikával. A kíséretről szólva a koreográfus elmondja, hogy az előadás első részében egészen más, kemény, zsigeri, ősi hangulatot idéző zene szólal majd meg, amelyet egy énekesnő, Ágens írt és énekelt föl. Ezt a furcsa hangzást kíséri egy remek ütőegyüttes, megteremtve azt a hangulatot, amit Juronics elképzelt, amikor megálmodta a táncshowt, amely két, egymástól hangulatában, ritmikájában, színben, táncban nagyon különböző részből áll. Az első ritmikus, dobos, pergő, míg a második inkább éteri hangulatot teremt azzal együtt, hogy a vízben való táncolás egészen más, izgalmas, táncos és néző számára egyaránt Az alapkoncepció a víz megjelenítése volt, ám ahhoz, hogy igazi dráma teremtődhessen, e mellett meg kellett mutatni a másik, ellentétes alapelemet, a tüzet is. Azok harcát, ellentétét is, melyben egy kinyüó, ám beteljesedhe- tetlen szerelem története olyan alapkonfliktusokra világítson rá, melyek fellelhetők az európai kultúrtörténetben mindenfelé. Juronics Tamás szerint a két eltérő rész különböző munka- módszert is kívánt. Az első felvonás esetében a koreográfus megír egy darabot, s afihoz írnak zenét, míg a második részben a meglévő, választott muzsika határozza meg a dramaturgiát, s a koreográfus arra írja a darabot. Juronics mindkettőt szívesen teszi, s ezeken az estéken, amikor az Új világ Egerbe érkezik, meg is győződhet erről a közönség. Az a lépték, amelyet ez az előadás mutat, ritkán látható magyar színpadokon, s jó, hogy egy ilyen, látványos, igazi táncshow, remek szólistákkal. ■ (egres) A vér ritmusa című produkciót a Budapest Táncszínház és a Nemzeti Táncszínház adja elő ma este az egri Líceum udvarán Mozart-táncok három koreográfus felfogásában Egerben Ahhoz, hogy Mozartot háromféleképpen lehessen hallgatni- nézni, három különböző ember kell - mondja Barta Dóra, a három részből álló Mozart Táncok című táncest egyik koreográfusa. Hármójuknak, neki, Fodor Zoltánnak és Nagy Zoltánnak az volt a feladatuk, hogy Mozart születésének 250. évfordulója tiszteletére olyan produkciót hozzanak létre, amelyben nem annyira ismert műveken keresztül a zeneszerző játékosságát, kedvességét, tréfásságát mutassák meg. Ez a hangulat lengi be az egész estet, a három koreográfus mégis egészen más arcát mutatja meg a zeneóriásnak. Barta Dórát a Púder című darabjának megalkotásakor a XIV. Lajos-kori udvar képe, illetve a klasszikus, akadémikus balett kialakulásának furcsa körülményei inspirálták. Valamint a kor megfelelnivágyás-kényszere és az abból kinövő vadhajtások, furcsaságok, szerepjátékok, álarcok és a mögöttük megbúvó ember érdekelte, amikor a darab koreográfiáját megalkotta. Fodor Zoltán Kis semmiségek című alkotásáról szólva Barta Dóra elmondja, hogy koreográfus- Púder - Barta Dóra koreográfiája is Mozartot köszönti fotö:gálgábor társát már a cím is megfogta, és így nem tematikus darabot, hanem egy játékos, fiúk és lányok közt kialakuló viszonyokat bemutató művet hozott létre, melyet beleng a korból eredeztethető férfiúi nőies hangulat, mellyel játszik az előadás folyamán. Az A piaceréről, Nagy Zoltán darabjáról szólva annak a véleményének ad hangot, hogy ő került legtávolabb az alkotás folyamatában a mozarti világtól. A történetet egy uszodába helyezi, egyfajta formai játékot játszik. Például a Mozart korára jellemző parókák megjelennek ugyan, de úszósapkává alakulva, a jelmezek pedig a Mozat Kugel dizájnjára hajaznak. S a mozgások is a sportmozdulatok és a flnóm táncos mozdulatok keveredéséből állnak össze egész- szé. Ezt a koncepciót segíti a nagyszerű színpadkép is. Ezt a háromarcú estet azonban eggyé kovácsolja Mozart muzsikáján, annak tréfásságán túl, hogy mindhárom darab nagyon mozgás- és tánccentrikus, koreograflkus mű. Mint ilyenek, remek szórakozást biztosítanak a „Happy birthday, Mr. Mozart!” szlogen jegyében az egri közönség számára is. ■ E. B. P 4 I k « I 4
