Heves Megyei Hírlap, 2006. július (17. évfolyam, 152-177. szám)
2006-07-03 / 153. szám
rr—m ■ JUS .. H ORIZONT A diáklányok többet olvasnak a kutatás eredménye A szakemberek kulturális szokásaikról kérdezték a fiatalokat Esterházy egy platformra terelte a focit és a szépirodalmat A Felvételi Információs Szolgálat (FISZ) által évente megrendezett Országos Középiskolai Kutatás során a diákokat kulturális szokásairól kérdezték. Általánosságban elmondható, hogy a diákok 99%-a már legalább egyszer volt moziban. A mozilátogatás a legnépszerűbb kikapcsolódási forma, maga mögé utasítva például a színházat vagy a koncerteket. A vidékiek és a budapestiek mozizásában jelentős eltérés mutatkozik, a Milyen gyakran olvasnak szépirodalmat? 100% 80% 60% 40% 20% 0% Iskolás Férfi Iskolás Női fiúk tanárok lányok tanárok | gyakran fjalkalomszerűen 9 soha budapestiek jóval gyakrabban élnek ezzel a lehetőséggel. 49%- uk egy hónapon belül, míg a vidékiek 34%-a volt moziban. Ugyanilyen nagy eltérés mutatkozott az Országos Középiskolai Kutatás intézményvezetői és szaktanári vizsgálatában, ugyanis a megkérdezett budapesti tanárok 43%-os egy hónapon belüli mozilátogatásához képest a vidékieknek csak egynegyede élt ezzel a lehetőséggel. Életkor tekintetében a 10. évfolyamos diákok járnak leggyakrabban filmszínházba, 44%-uk egy hónapon belül látott valamilyen fűmet, a 12. évfolyamos diákok körében ez az arány pedig csak 31%. A megkérdezettek túlnyomó többsége, 81%-a barátaival jár moziba. 10%-uk szüleivel, 9%-uk pedig iskolai szervezésben látott legutóbb filmvetítést. Az összes megkérdezett 4%-a még soha nem volt színházban. A budapestiek színházba is gyakrabban járnak a vidékieknél. 16%-uk egy hónapon belül látott valamilyen előadást, míg a vidékiek 13%-a élt ezzel a lehetőséggel. A megkérdezett intézmény- vezetők és szaktanárok válaszaiban lakóhely szerinti megosztásban jóval nagyobbak az eltérések. A budapesti tanárok gyakrabban járnak színházba, mint a vidékiek, 36 százalékuk egy hónapon belül látott valamilyen darabot, míg vidéken ez csupán 23 százalék. A12. évfolyamos diákok 43%- a több mint egy éve volt utoljára színházban, ez pedig kiugróan magas érték a 10-11. évfolyamos hallgatók 35-36%-ához képest. Az összes megkérdezett 53%-a iskolai szervezésben látta utolsó darabját, 27%-uk pedig barátai körében. Az átlagostól jelentősen eltérnek a budapestiek színházlátogatási szokásai, csupán 39%-uk nyilatkozta, hogy iskolája vitte színházba legutóbb, és körülbelül 30-30%-uk, hogy szüleivel vagy barátaival járt ott. A szórakozási formák közül az opera a legkevésbé népszerű. Az összes megkérdezett 1 %-a volt az elmúlt 1 hónap alatt operában, fél éven belül 4%, de legnagyobb részük, 69% még soha nem választotta a szórakozás ezen formáját. Az iriiézményvezetői és szaktanári kutatás válaszadói is az operát kedvelik legkevésbé. Meglepően nagy azon tanárok aránya, akik még soha nem éltek a lehetőséggel, mintegy 25%. A vidéki ek 72%-a, a budapestiek 57%-a nem volt még operában, és ebben az összehasonlításban is elenyésző, 1-2% azok aránya, akik egy hónapon belül látott valamüyen darabot. A budapestiek 28%-a több mint egy éve járt utoljára operában, míg ez az arány a vidékieknél csak 18%. Az összes megkérdezett 28%-a egy hónapon belül járt kiállításon, 30%-uk fél éven belül, 20%-uk egy éven belül, és csupán 3%-uk nyilatkozta, hogy még soha. A tanárok válaszai hasonló tendenciákat muA lányok jobban rajonganak egy-egy könyvért FOTÓ: GÁL GÁBOR tarnak, az összes megkérdezettnek csupán 39 százaléka járt egy hónapon belül kiállításon, további 36 százalékuk pedig fél éven belül, közel egyharmaduk egy éven belüL A diákok 8%-a még soha nem volt koncerten, 28%-uk viszont egy hónapon belül, 34%-uk fél éven belül, 13%-uk pedig egy éven belül volt A megkérdezettek 37%-a gyakran, 52%-a alkalomszerűen olvas szórakoztató irodalmak A szépirodalmi művek kevésbé népszerűek, a válaszadók 16%-a rendszeresen, és ugyancsak 16%-uk soha nem veszi kézbe. Általánosságban elmondható, hogy a diákok jóval kevesebbet olvasnak a tanároknál. A gimnazisták mind szórakoztató, mind szépirodalmat gyakrabban olvasnak a szakközépiskolásoknál. Szórakoztató irodalmat a gimnazisták 41 %-a olvas gyakran, míg a szakközépiskolásoknak csak 33%-a. A lányok jóval fogékonyabbak az olvasásra, 42%-uk gyakran olvas szórakoztató irodalmat, míg a fiúknak csak 31 %-a. Ugyanilyen nagy az eltérés a szépirodalmi művek tekintetében, a lányok 20%-a olvas rendszeresen, a fiúknak pedig 13%-a. Budapest és a vidék összehasonlításában jelentős különbség mutatkozik a szépirodalmi könyvek mellőzésében. A vidékiek 17%-a soha nem olvas szépirodalmat, míg a budapestieknél ugyanez csak 11%. Életkor tekintetében nincsenek jelentős eltérések. Kertész Imre Sorstalansága és Szabó Magda Abigélje verseng az első helyért a fiúknál és a lányoknál is, ám az eltérések igen nagyok. A lányok sokkal intenzívebben rajonganak egy-egy könyvért, mint a fiúk. A külföldi könyvek preferált listáján egyértelműen a mesék győztek. J. K. Rowling és a Harry Potter áll az első helyen, a második helyezett pedig ugyancsak minden kategóriában a Gyűrűk ura. A harmadik egyöntetűen Dan Brown Da Vinci-kódja. A fiúk kedvence a Gyűrűk ura trilógia, a lányoké a Dirty Dancing. A fiúk és a lányok természetesen sajátos ízlésvilágában jelentősek a különbségek. Éppen a futball-világbajnokság kezdetére jelent meg Esterházy Péter „Utazás a tizenhatos mélyére” című könyve, amelyet egy német lap felkérésére írt meg. A könyv a történelmi emlékek mellett az író saját visszaemlékezéseit is tartalmazza. A könyvben egy hajdanvolt kisfutballista végigjárja a régi meccsek helyszíneit, Csillaghegytől Hartháig. Nem más ő, mint az író, aki új könyvében a világról, „mindenről” szól, kiindulópontja azonban mindig „a világ legszebb, legvarázsosabb mértani alakzata, egy speciális téglalap, vonalakkal, zölddel, igen, egy futballEsterházy: A téma nem meglepő pálya”. És hogy hogy lehet a szépirodalmat és a sportot egy platformra terelni? Esterházy szerint könnyen:- A téma az én eseteimben nem meglepő, hiszen szoros a viszonyom a focival, s mindig olyanról írok, amihez közöm van, amihez szenvedély fűz, ami fontos nekem - mondta Esterházy Péter a gyöngyösi Liberális-klubban, ahová Fodor Gábor meghívására érkezett. Az író nagy örömére a könyvhéten nagy sikert aratott új kötete még a nem focirajongók körében is. A Berlin Verlag szerkesztőinek nyomós érvük volt rá, hogy a futballrajongó Esterházyt felkérték az írásra, a Németországban igen népszerű író ugyanis jó reklám az idei labdarúgó-világbajnokság számára. Esterházy elárulta, ahogy az összes többi könyvét, az új kötetet is kézzel írta. Erről a szokásáról nem tud lemondani. ■ J. M. A táncosok mindenhol egy nyelvet beszélnek A magányos és verhetetlen bajnok saxum-könyv Megjelent Szigethy András legújabb kötete, a Teniszregény EGER Az Agria Tánccentrum a tánc, a kultúra és az egészséges életmódra való nevelés mellett nagy figyelmet fordít a pályázati lehetőségekre. Idén az iskola kulturális delegációja az Agria Közhasznú Alapítvány, az Agria Alapfokú Táncművészeti Oktatási Intézmény és az Agria Táncsport Egyesület képviseletében Bulgáriában járt az „Europeada 2006” elnevezésű 10 napos nemzetközi ifjúsági rendezvényen. A vendégek megtekinthették a helyi ikonosztá- zokat, a gyönyörű Sokolski Kolostort, s más történelmi emlékhelyeket is. A közelmúltban az iskola 8 tagja Slivenbe utazott, ahol Szlovénia, Görögország mellett hazánk régióit is bemutatták. A résztvevők megismerhették egymás nemzeti ételeit, italait, s táncait is. A pályázat - az iskola vezetése szerint - nagyon hasznos volt a jövőbeni együttműködések létrehozása miatt is.. A legközelebbi projekt az „Európai Nemzetek, Kultúrák és Táncok Találkozója” lesz. A rendezvény a múlt pénteken kezdődött, s egészen július 12- ig tart, s az Agria Tánccentrum szolgál otthonául. A vendégek között lesz olasz, bolgár és lett fiatal is, akikkel közös táncprodukciót is terveznek. A bemutatóra július 9-én a Dobó téren kerül sor. Szerzőnk pokoli párbeszéde: a Kegyelem. Nagy Imre és Kádár János képzelt beszélgetése. Fő szövegét három színház és a Magyar Rádió mutatta be. Még két, ember és hatalom viszonyát feltáró remek darabja került színre. Pilátus az ügyész előtt! És: „Sztálin 50”. Krimi és tragikomédia. A Krokodilfa: politikai eposz és krimi (Könyvklub). Száraz, tragikus és romantikus realizmus, poéti- kus jelképiség. Színhely: durva, „dél-amerikai” diktatúra, s ellene készülő vad fölkelés. S kiderül: mindkettőt ugyanazok vezénylik! Az új Teniszregény csak delejességében emlékeztet elődeire. Virtuálisnak tetsző világ mesei színterei. Észre se vesszük: elvarázsol a történet, átlop vaskos valószerűtlenségébe, már semmiben sem kételkedünk - csak mindenben. A verhetetlen, magányos teniszvilágbajnok és a titokzatos Nagy Öreg újságíró története. A bajnok csuda szerelme, sejtelmes származása, az olvasó lázas kutakodása valahol az angol királyi ház körűi, s tán a magyar és amerikai titkosszolgálatok esetleges érintkezési pontjai tájékán - mindezt a bonyolultsága teszi hitelessé. Hiszen a vüágbajnok felnőtt fejjel tanul meg magyarul, de fölvett neve magyar vezetéknév anagrammája. A Nagy Öreg: angol arisztokrata újságíró, a tenisz fő tekintélye. Nagyhatalom elnökének világpolitikai tanácsadója A könyv már a polcokon volt, majd a tenisz-újságírásba, a nagy nyüvánosságba és sikerbe rejtőzött, de titkon magyar költőket fordít remekül angolra. Csupa hihető titok a Teniszregény. Keserű és romantikus, tán mert a bol- dogítóan gyönyörű Garbó, a regény mesélője körül forog, és belelátunk a világtenisz kemény világába, mint meséink tündérei, ördögei, boszorkányai közé. Szép ballada, fordulatos krimi (mint a legtöbb ballada) - rejtély, költészet és meglepetés. Az a fajta gyors és mély olvasmány, mely évek múltán is újra fólrémlik emlékezetünkben. Maradandó és csábító. Kár, hogy a férfiolvasó óhatatlanul beleszeret Garbóba - s a nők a bajnokba... ■ Bodor Pál *■
