Heves Megyei Hírlap, 2006. július (17. évfolyam, 152-177. szám)

2006-07-15 / 164. szám

2 MEGYEI KORKÉP HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2006. JÚLIUS 15., SZOMBAT Rémhírkeltők és bűnbakok postabank-ügy A feltételezett bűncselekmények elkövetése óta egy évtized telt el Első fokon felmentette a 34.6 milliárdos hűtlen ke­zeléssel vádolt Princz Gá­bort és hat vádlott-társát a Postabank-perben a Főváro­si Bíróság. Lassan tíz év telt el a botrány kirobbanása óta. Ami azért is érdekes, mert korábban a felelőssé­get - vagy annak legalábbis egy részét - a Postabank­pánik kirobbanásáért egy rémhírterjesztéssel vádolt egri tisztviselőnőre igyekez­tek hárítani. Kovács János EGER Princz Gábor volt bankve­zért és társait különösen nagy va­gyoni hátrányt okozó hűtlen ke­zeléssel vádolták. Az ügyészség szerint a vádlottak tevékenysé­gükkel sorozatosan megtévesz­tették a tulajdonost és a bankfel­ügyeletet, nem képeztek céltarta­lékot, elhibázott üzletpolitikát folytattak és jól működő bank lát­szatát keltették. Az ügyész vádbe­szédében felfüggesztett szabad­ságvesztést kért Ezzel szemben Princz Gábor az eljárás során mindvégig ártaüanságát hangoz­tatta. A Postabank-ügy tárgyalá­sa közel tízéves nyomozást köve­tően 2004-ben indult A vádirat szerint a bank vezetői szándéko­san megszegték a pénzintézeti te­vékenységről, s a hitelintézetek­ről szóló törvényben foglalt köte­lezettségeiket. Mindez már nem éppen friss történet, hiszen a pénzintézet 1995 áprilisi 9,7 milliárd forintos saját tőkéje 1997 december végé­re csökkent 2,4 milliárd forintra, az időközben végrehajtott 17 mil­liárd forintos tőkeemelés ellené­re. A kormány 12 milliárd forin­tos kezességvállalásával, vala­mint a bankpániknak betudható 5 milliárdos vagyonvesztéssel együtt ezért vádolta összesen 34.6 milliárd forint vagyoni hát­rányt okozó hűtlen kezeléssel az ügyészség a Postabank volt veze­tőit. Az ügy a ’90-es évek második felének legnagyobb, s politikai szálakat sem nélkülöző pénzügyi botránya volt. Kedvezményes el­bánást élvező neves személyisé­gekkel, illeve politikusokat tartal­mazó és kiszivárogtatott VIP- listával, a parlamenti szócsaták­A bankpánik kirobbanását követően a pénzintézet egri fiókja előtt is hosszú sorokban álltak a betétesek ARCHÍV FELVÉTEL GÁL GÁBOR tói egészen a pénzükre váró beté­tesek emlékezetes bank előtt ka­nyargó sorang. A bankbotrány kapcsán azon­ban 2004-ig csupán egyetlen sze­mély ellen indult eljárás: az ügyészség egy egri hölgyet vádolt meg a bankpánikot kirobbantó rémhírterjesztéssel. A botrány ’97 február végi-már­cius eleji kipattanását követő né­hány nap alatt ugyanis közel 25 milliárd forintot vontak ki a kis- és nagybetétesek a Postabankból a pénzintézet csődjéről szóló hí­resztelésre. A bankpánik eredeté­nek kivizsgálására indított adat­gyűjtés és nyomozás során - melybe az akkori Központi Bűn­üldözési Igazgatóság (KBI) is be­kapcsolódott - jutottak el az ÁB- Aegon Általános Biztosító Rt eg­ri regionális központjának pénz­ügyi osztályvezetőjéig, akinek személyében az egyik felelőst vél­ték megtalálni. A vádirat szerint a cég helyi kö­zépvezetője 1997. február 28-án a régió kirendeltségeinek kiadott belső számítógépes körlevelében a Postabank csődhelyzetére hi­vatkozva arra szóh'totta fői mun­katársait, hogy mielőbb vegyék fel fizetésüket és elhelyezett pén­züket a Postabankból. Mindez az Egri Városi Ügyészség indítvá­nya szerint alapos indokot szol­gáltatott a megvalósult rémhír- terjesztés vétsége miatti hatósági eljárásra. Az első fokon eljáró Egri Váro­si Bíróság másképp gondolta. A testület 1998-ban meghozott fel­mentő ítéletében bizonyítottnak látta ugyan, hogy a nagy nyilvá­nosság előtti valótlan, illetve elfer­dített tények közlése alkalmas volt a köznyugalom megzavará­sára, ám a szándékosság nem volt fölfedezhető eleme a cselek­ménynek. A vádlott tévedett, ami­kor rosszul mérte fel a kialakult helyzetet. Lépése arra irányult, hogy segítsen a kollégáinak. Eme tevékenysége miatt azonban nem büntethető. Az iratismertetés során egy ko­rábban nem említett körülmény is elhangzott: a nyomozóhatóság feltárása szerint már a bankpá­nik kirobbanása előtt, ’97 január­februárjában pesti értelmiségi körökben elterjedt hírek a Posta­bank vészesen megrendült pénz­ügyi helyzetéről szóltak. A tanú- vallomások során az egri ügy érintettjei azonban nem tulajdo­nítottak különös jelentőséget an­nak a belső üzenetnek, amelyben a tisztviselőnő a Postabank csőd­jére figyelmeztette a munkatár­sait Az ügyész viszont a felmen­tő ítélet után a fellebbezés indoka­ként továbbra is bizonyítottnak Jogi útvesztők: az idő múlik, a per nyúlik A Princz Gábor és társai elle­ni eljárásban már 2005 tava­szára várták az elsőfokú íté­let megszületését. A szövevé­nyes gazdasági ügyben azon­ban ugyancsak elhúzódott a bizonyítási eljárás. Az ügyészi fellebbezést követően a má­sodfokú, jogerős ítélet egy éven belül várható. A vádlot­tak és védőik tudomásul vet­ték a bűncselekmény, illetve bizonyítottság miatt megho­zott felmentést Az ügyész a perbeszédében maga is nyo­matékos enyhítő körülmény­ként említette a jelentős idő­múlást, hogy a feltételezett bűncselekmények elkövetése óta egy évtized telt el. látta a vádlott felelősségét és a bű­nösség megállapítását, valamint pénzbüntetés kiszabását kérte. A Postabank rémhírterjesztés ügyében lapunknak nyilatkozó védő, a szakmában igen jó nevű, s az azóta elhunyt dr. Orosz Ba­lázs szerint egyedül a nagy nyil­vánosság körülménye valósulha­tott meg a vádpontok közül. Az el­sőfokú felmentés indoklása ellen azért nem fellebbeztek, mivel az egész szituációt érthetetlennek, a vádat alaptalannak tartották, s nem kívánták tovább terhelni a büntető igazságszolgáltatást. A védőügyvéd akkor kijelentette: a Postabank ügye egy egészen más lapra és eljárásra tartozik, de azt talán még ő sem sejthette, hogy erre hét évet kell majd várni. A Heves Megyei Bíróság má­sodfokon 1999 februárjában helybenhagyta az elsőfokú fel­mentő ítéletét. A némileg meg­változtatott indoklás szerint a rémhírterjesztés ténye teljesült ugyan, ám hiányzott a társada­lomra való veszélyesség, s így a bűncselekmény sem valósult meg. Az egri vádlott az eljárás fo­lyamán végig tagadta a bankpá­nikban, a rémhírterjesztésben való felelősségét. M m Apc FELÚJÍTÁS Uj burkolattal lát­ják el a községi általános iskola udvarát. A beruházás alapítványi támogatásból készülhet el, és társadalmi összefogással valósít­ják meg. DomOSZlÓ TALÁLKOZTAK A szlo­vákiai Krasznahorka-Váralja test­vértelepülésen járt a helyiek de­legációja. A 30 fős csoport egy barátságos, „öregfiúk” futball­mérkőzésen vett részt. A barátok, ismerősök jó hangulatú hétvégét töltöttek együtt - tudatta Gyurkó Béla polgármester, hozzátéve, hogy július 28-29-én ismét talál­koznak. Ekkor viszonozzák a láto­gatást a krasznahorkaiak, és a csapatok a helyi sportpályán új­fent összemérik labdarúgótudá­sukat. Dormánd közügyek az elmúlt napokban tartotta beszámolóját az elmúlt fél év tapasztalatairól az iskola, illetve az óvoda vezető­je. A képviselő-testület meghall­gatta a közoktatási programok menetét, s az ehhez kapcsolódó feladatokat. A grémium a gyer­mekintézmények munkáját is ér­tékelte. Az iskolaigazgatói állásra az önkormányzat pályázatot írt ki, tekintve, hogy a jelenlegi vezető öt évre szóló megbízatása lejárt. Várhatóan a jövő héten, rendkívü­li önkormányzati ülésen hozzák meg a döntést, hogy a továbbiak­ban ki vezetheti az iskolát. Egerbakta tatarozás az általá­nos iskolában, az óvodában és az idősek klubjában már javában folynak a nyári karbantartási munkák. A feladatot elsősorban a közhasznú munkások végzik a főállású karbantartók irányításá­val. A költségeket teljes egészé­ben az önkormányzat vállalta - tudtuk meg Hortobágyi Szilvesz­terjegyzőtől. Erdőkövesd felújítások az önkormányzat sikeresen pályá­zott a Heves Megyei Területfej­lesztési Tanácsnál. A támogatás összegéből újítják fel a Kossuth utcát, amely aszfaltszőnyeget kap. A ravatalozónál 150 négy­zetméter területen díszburkolatot raknak le. A kivitelezést Horóczi István vállalkozó végzi, a képvise­lő-testület megbízása alapján. Füzesabony építkezés A héten végre megkezdődtek a CBA üzlet­ház kivitelezési munkái a telepü­lésen. Az épület alapozását már be is fejezték. A műszaki átadás október közepére, a nyitás pedig novemberre várható. Maradjon a zöld, vagy épüljön a gimnáziumi tornaterem? fórum A létesítményt mindenképpen felépítik, de a részletekről tovább egyeztetnek az érintett terület lakóival A környéken élők vegyes érzelmekkel fogadták a Könyves Kálmán térre tervezett tornaterem ötle­tét. Suha Péter gyöngyösA témában tartott la­kossági fórumon több aggályt is megfogalmaztak. Akadtak, akik a zöldfelület csökkenése miatt aggódtak, mások szerint nem illeszkedik a környezetbe a majdani létesítmény. A felve­tések kapcsán Hiesz György polgármester lapunk kérdésé­re kifejtette: a fórumon elhang­zottakat természetesen figye­lembe veszik a további terve­Hiesz György: A tornatermet min­denképp meg kell építeni zés során, ám az előkészítés nem áll le.- Még az előző testület hatá­rozta meg a terület rendezési ter­vét, melyben szerepel a Berze Nagy János Gimnázium torna­termi problémájának megoldá­saként az új létesítmény megépí­tése. Úgy gondolom, már akkor kellő körültekintéssel döntöttek erről - fejtette ki a polgármester. Mint mondta, a mostani fóru­mon számos olyan felvetés el­hangzott, amelyek nem életsze- rűek. így például kivihetetlen a gimnázium épületének emelet- ráépítése.- A zöldfelületek kérdése nyi­tott, hiszen ha megépül az új tor­naterem, akkor a mostani le­bontható, s a helyét lehet parko­sítani. A tervezett épület mérete­it és kialakítását tekintve egy­aránt a környezetbe fog illesz­■ , A tervezett épület mé­reteit és kialakítását te­kintve egyaránt a kör­nyezetbe fog illeszkedni, figyelembe véve a tér már kialakult elemeit, így a Kossuth-emlékmű- vet, a Rákóczi-szobor környékét.” kedni, figyelembe véve a tér már kialakult elemeit, így a Kossuth- emlékművet, a Rákóczi-szobor környékét. Az is egyértelmű, hogy az építkezés után a tér töb­bi, most kevésbé rendezett része­ire is nagyobb figyelmet kell for­dítani. Gyakorlatilag az Egri útig a teljes terület kialakítása a cél - húzta alá Hiesz György. Az előkészítésről szólva tudat­ta: a kiviteli tervekről, illetve a még nyitott kérdésekről igyekez­nek a későbbiekben is folyama­tosan egyeztetni az érintettek­kel, afelől viszont nem hagyott kétséget, hogy a tornatermet mindenképp meg kell építeni. Várhatóan ősszel kerül a képvi­selő-testület elé a beruházás ügye. Mint ismert, a gimnázium évek óta küzd a meglehetősen romos, szinte semmilyen elő­írásnak meg nem felelő torna­terem problémájával. Az intéz­ményben jelenleg 700 diák ta­nul, az iskola telkén nem épít­hető fel az új sportcsarnok, a régi felújítása ellen pedig szá­mos műszaki, építészeti és gaz­dasági érv szól. Az iskola köz­vetlen szomszédságában lévő - részben családi házakkal öve­zett - Könyves Kálmán tér csaknem egyhektárnyi terüle­tű, s ide szeretnék felépíteni az 1500 négyzetméteres csarno­kot, ami döntően a gimnázium igényeit lenne hivatott kiszol­gálni, hiszen az egyéb feladato­kat a szintén tervezés alatt álló városi sport- és rendezvény­csarnok látná majd el a későbbiekben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom