Heves Megyei Hírlap, 2006. július (17. évfolyam, 152-177. szám)
2006-07-10 / 159. szám
Együtt vigad török és magyar vitéz múltidézés Tíz éve keltik életre az egri várban a magyar történelem jeles korszakait Agyúlövésekkel tisztelegnek a nándorfehérvári diadal előtt te __v * *1 Küzdelem a kazamatában. Már nem elég a korhű ruházat, a teljesítményt Is szigorúan figyelik Kevés olyan hely van e világon, ahol az egykori ellenfelek jól megférnek egymás mellett. Az egri vár ezek közé tartozik, hiszen tíz esztendeje annak, hogy július második felében - igaz, négy évszázad után - a török és magyar vitézek nem a fal két oldaláról néznek egymással farkasszemet... Szuromi Rita egér Egy kellemesen eltöltendő hosszú hétvége reményében hívták életre 1996-ban a végvári vigasságok elődjét, amely ekkor még csak a múlt egy szeletét hivatott felidézni. A következő esztendőben - tapasztalván az érdeklődést és a sikert - azonban megszületett a „végvári vigasságok”, amely azóta az ország egyik leghosszabb és legszínesebb történelmi fesztiváljává nőtte ki magát. Kezdetben csupán négy napon át elevenedett meg a múlt az egri vár falai közt. Sorsfordítónak bizonyult az 19Ő9-es esztendő, amikor első alkalommal döntöttek úgy a szervezők, hogy egy-egy történelmi korszak, esemény köré csoportosítják a látnivalókat. S mi mással indulhattak volna a tematikus vigasságok, mint a török idők felidézésével? Négy évszázad elteltével visszatértek a „hódítók”, igaz, csak a legbékésebb szándékkal: az egykori ellenségek békejobbot nyújtottak egymásnak - méghozzá korhű viseletben. A millennium esztendeje újabb változtatásra ösztönözte a Dobó István Vármúzeum csapatát. Ekkortól kilenc naposra nőtt a vigasság időtartama, s kialakult a ma is ismert „forgató- könyv” is, mely szerint az első hétvége a haditorna-csoportoké, önálló napot kap a keleti kultúra, a második hétvége pedig egy- egy másik korszakot idéz meg dalaival, táncaival, udvari mókáival. Az indulás évét stílusosan az Árpád-kornak szentelték. Ekkortól hangsúlyosan jelentek meg a történelmi fesztiválon az évfordulók is: 2002-ben a várostrom 450. éve előtt tisztelegtek, 2003-ban pedig a Rákóczi-sza- badságharc kitörésének 300. évfordulójára emlékeztek. Az uniós csatlakozás előtt felelevenítették a visegrádi négyek kapcsolatát, így érkeztek cseh, szlovák, lengyel és magyar katonai hagyományőrzők a híres vár falai közé. Ebben az esztendőben már két napot szenteltek a keleti kultúráknak, azon belül is a hastáncnak. Az egykori termékenységi tánc időközben divattá vált: egyre-másra érkeztek az egzotikusán lenge szabású ruhákba bújtatott formás idomú lányok, hogy a keleti kapunál egy rövid időre felidézzék az Ezeregyéjszaka mesés világát. A következő évben a szervezők ismét újítottak: a várban török és magyar ifjúsági bokszgálát szerveztek, s ekkor készült Dósa Tibor királyi mesterszakács tízezer adagos gulyás Guinness-rekordja is. A kóstoló olyan jól sikerül, hogy a következő évben, azaz tavaly már tucatjával érkeztek királyi szakácsok - hintón vonultak a várba -, hogy megalakítsák a királyi főszakácsok céhét, s áldozzanak az ínyencségek oltárán. Eközben a szervezők is ugrottak egyet az időben: visszatértek a reneszánszhoz, amely Eger életében jelentős fejlődést hozott, s az egykori visegrádi országok részvételével idézték meg e termékeny, ám harcoktól sem mentes korszakot. Tavaly - a haditornán túl - mégsem a fegyvereké volt a főszerep: reneszánsz muzsikusok adtak koncertet a várban, életre keltve egy szép, s ma már méltatlanul mellőzött időszakot. Igaztalanok lennénk azonban az egri „végvári vigasságokkal” szemben, ha azt állítanánk, csupán egy-egy korszak képviselői jelennek itt meg. A szervezők mindig gondoskodnak kuriózumról. Évek óta visszatér például a müezzin, aki a Minaretből hívja imára a „gyaúr lakosságot”, illetve a várban állomásozó vitézeket. Apropó, vitézek. A fesztivál első hétvégéje a katonai haditornabemutatóké, ahol 9-14 csapat méri össze a tudását. A várban az egri Vitézlő Oskola kezdeményezésére alakult meg a Virtus Militaris, amely egy egységes szempontrendszer kidolgozására kapott megbízást. A honi hagyományőrzők ugyanis nem elégszenek meg látványos ruhákkal, fegyverekkel, hanem törekszenek a korhűségre, harci művészetükben, viselkedésükben egyaránt. Ezt egy egységes szempont alapján értékelik is, így a látvány az utóbbi években nem élvez elsőbbséget a valódisággal és a teljesítménnyel szemben. A haditorna-csoportok dolgát ráadásul még egy kihívás nehezíti: a bemutatandó produkcióknak minden évben újnak kell lenniük. A házigazda Vitézlő Oskola így mutatta be az Ostromjátékot, a Rákóczi-, a Balassi- , a Bornemissza- és a Dobó-ösz- szeálh'tást - természetesen a haditorna nyelvén tolmácsolva az egykori történéseket. A vigasságok utóbbi esztendei még egy kuriózumot tartogattak: a megye külföldi partnereitől érkeztek kézművesek, akik a hagyományos technológiával idézték mesterségük fortélyait. Dolgozott már a várban a fesztivál idején a francia Loire Atlantique- ból érkezett agyagszobrász, lengyel fafaragó - harci vitéze ma is látható a várban -, az idén pedig egy szlovák drótművészt és egy magyar fafaragót várnak az élő mesterség láttatására. A tíz évet végigkísérték az egykori mesteremberek ma élő utódainak vásárai, így a műanyag ezekben a napokban kiszorul a falak közül, hogy a természetes anyagok - fa, bőr, textil, vas - kapjanak helyet. S aki igazán stílusos akar lenni, az egy. pohár egri borral a kezében, némi harci lárma mellett, avagy a hastáncosokat figyelve arról is elmélkedhet: vajon igaz-e a legenda, hogy az egri vörösbort a török a bika vérének hitte? egér Az idei Végvári Vigasságok egyik különleges kezdeményezésének számít a nándorfehérvári diadal egykori hősei előtti tisztelgés. A történelmi fesztivál kezdetének napján, azaz július 22-én, napra pontosan 550 éve győzték le Hunyadi lános vezetésével a törököt a Délvidéken. Ezért szombaton, déli 12 órakor megszólal a város összes harangja, hogy az 1456. július 22-i győzelemre emlékezzenek, illetve 12 ágyúlövés hangzik el a várban, a 12 résztvevő hagyományőrző csoport közreműködésével, hogy felidézzék a fényes győzelmet. Az események a már megszokott menetrenddel kezdődnek. A nyitó hétvégén, azaz július 22-én és 23-án a katonai hagyományőrző csoportok mérik össze tudásukat. A csoportok produkciói közt látható lesz egy összeállítás a lovagi nevelésről, felidézik Szent György legendáját, s látható lesz az is, hogyan indultak egykori magyar vitézek a Szentföldre. Mindeközben kelevézhajításban és íjászatban is mérkőzniük kell a harcosoknak. A „bika vérétől" jókedvű a török? A katonai hétvége után hétfőtől csütörtökig játékos viseletpróbára hívják a várba látogatókat, ahol lehetőség nyílik a korhű kosztümök megcsodálására. Péntek a keleti kultúrák napja, ekkor szólít imára a Müezzin is. Az utolsó hétvége, azaz július 29-30. a reneszánsz kort idézi. E programban helyet kap egy különlegesség is, mégpedig Alexander Horsch bemutatója, aki Belső- Ázsia ősi dallamait és hangszereit hozza el a várba. Még keresik a régészek a gótikus palota keleti falát Óránkénti őrségváltás, ágyúszóval korhűség Legközelebb a prágai várban látható hasonló látványosság egér A várban jelenleg is zajlik egy régészeti feltárás, amely a gótikus palota leomlott keleti falának helyét hivatott feltárni. Mint azt Veres Gábor igazgató- helyettestől megtudtuk, a ma látható palota „konyha része” még a XVIII. században omlott le, ám a korhű helyreállítás miatt tudni kell ennek pontos helyét. Az uniós forrásokból elképzelt beruházás tervei már készek, bár ezt még módosíthatják újabb információk a palota keleti falának helyéről. A jó esetben két éven belül megvalósuló helyreállítás lehetővé tenné a látogatók még komfortosabb kiszolgálását: az új szárnyban helyet kapna egy ajándékbolt, csomagmegőrző, s egy, a mozgáskorlátozottak közlekedését segítő lift. Az emeleti részen - egy állandó tárlaton - a megye népművészete lesz látható. Ezzel együtt tárnák fel és tennék hasznosíthatóvá a provizori pincerendszert. A középkor legnagyobb dézsmapincéjét az idei Múzeumok Hosszú Éjszakáján videofilmről már láthatták az egriek. A feltárás és helyreállítás után az egri szőlőművelés és borkultúra kapna itt állandó kiállítást. Érdekesség, hogy a föld alatti kétszintes pincerendszer feljáratát még nem találták meg a szakemberek. EGER Egy 2002-ben megnyert pályázat tette lehetővé, hogy az egri várban nyaranta rendszeresen látható legyen az őrségváltás, amely különlegességét adja, hogy hasonló produkció rendszeresen legközelebb csak a prágai várban figyelhető meg. A nyertes komplex turisztikai pályázat segítségével 2003-tól újult meg az ágyúpark, vásároltak korhű sátrat az őrség tagjainak, s az idegenvezetők is korhű viseletét kaptak. Az őrség 15 tagját történelmet szerető és ezért áldozatot is vállaló fiatalokból toborozták. Nekik nem csupán a viselkedés szabályait kellett megtanulniuk, hanem alaki gyakorlatokat is kell végezniük. A Az őrségváltás az egyik legnagyobb turisztikai látványossága lett a városnak 12 őr, egy pattantyús, egy dobos és egy tiszt, óránként indul váltani a társakat, akik a pihenőidejüket egy „korabeli” sátorban, „középkori” körülmények közt töltik: fajátékokkal játszanak vagy épp katonai ládájukon ücsörögnek. A Hősök terménél, a Kazamata bejárata előtt és a Varkoch-kapunál lezajló látványosságok mellett 11 órakor és * 15 órakor ágyúlövés is fokozza a hangulatot. A fiatalok a vár egyik igazi fotós szenzációjának számítanak. Nem véletlen, hiszen az országban egy-egy nagyobb esemény kapcsán még a budai várban látható katonai alakzatban végrehajtott őrségváltás. A i k
