Heves Megyei Hírlap, 2006. június (17. évfolyam, 127-151. szám)
2006-06-26 / 147. szám
4 MEGYEI KÖRKÉP HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2006. JÚNIUS 26., HÉTFŐ A képviselő várja a választópolgárokat EGER Bányász Róbert, a 3. sz. választókerület képviselője, az önkormányzat gazdálkodási bizottságának elnöke ma 15 órától fogadóórát tart a Városházán. Június 3fcín nem fogad az APEH heves megye Pénteken, június 30-án szünetel a félfogadás az APEH Heves Megyei Igazgatósága valamennyi ügyfélszolgálatán. A következő héttől Egerben és Gyöngyösön a megszokott rend szerint, Hatvanban és Hevesen azonban új, nyári nyitva tartási rend alapján várják az ügyfeleket. További részletek <jz igazgatóság honlapján, www.apeh.hu olvashatók. Régi ételekről: a főzelékfélék EGER A Családsegítő Intézet Nyugdíjasház Gondozási Központ (Malomárok u. 66.) folytatja a „Régi ételek - mai ízek" sorozatát. Varga Zoltánné vezetésével június 27-én, kedden 14 órától a főzelékfélékkel ismerkedhetnek az érdeklődők. Fogadónapot tart a Bevándorlási Hivatal Miskolc Előzetes bejelentkezés alapján fogadónapot tart holnap 9 és 12 óra között az IRM Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal Észak-magyarországi Regionális Igazgatóság vezetője, Baróczi Andrásné a Kazinczy utca 32. alatt. Bejelentkezni a 46/504-430-as számon lehet. Felnémeti szerző könyvbemutatója EGER A Felnémetről elszármazó Dóra Zoltán „Nyelvemben élek” című könyvének bemutatóját június 30- án, pénteken 18 órától tartják a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár II. sz. fiókkönyvtárában (Felnémet, Kovács Jakab u. 35.) Az írói estet megnyitja és a szerzővel beszélget dr. Cs. Varga István, irodalomtörténész. Föld alatti csodák bűvöletében barlangkutatás Medvecsontokat is találtak a Bükk egri oldalában aggtelek, EGER Barlangnapnak hívják évenkénti hagyományos, június végi találkozójukat a Föld alatti csodák ismerői, keresői és csodáiéi. Egriek is nagy számmal akadnak közöttük. 1794-ben Sartory József, az egri püspökség mérnöke volt az, aki Farkas Ivánnal és bizonyos Czékus úrral, vármegyei esküdttel elkészítette a Baradla-barlang pontos térképét (az Országos Széchényi Könyvtár térképtárában mindössze másolatban, egy példányban van meg). A Bükk barlangjait az 1950-es évektől kezdődően ásó Jánossy Dénes egy eldobott autóbuszjegy nyomán akadt rá az egri Dobó István Gimnázium Barlangkutató Csoportjára. Ők már egy éve ásták a Tar-kői kőfülkét Estók Bertalan vezetésével. Később, mint Jánossy Dénes írja, „az egri diákcsoport vezetői a korszerű őslénytani ásatáshoz - melyet a magunk erejéből elvégezni a rendkívül nehéz terepen nem tudtunk volna - felajánlották segítségüket, velük együtt dolgoztunk a továbbiakban. Az ásatást öt nyári idényen át, az 1960-65-ös években (az utolsó év kivételével), a természettudományok iránt érdeklődő 20-40 diák segítségével végeztük...”. Ennek is köszönhető, hogy a Mecsekben jelentős új szakaszt tártak fel a Vadetetős-barlang- ban, a legújabban felfedezett barlangot pedig nemrég találták a Bükkben Lengyel János, a Myotis Barlangkutató Csoport vezetője és társai. Szederindás- barlangnak nevezték el, mert a bejáratát szúrós szederindák rejtették el a túrázók tekintete elől. Barlangi medve csontjaira is bukkantak benne. Ugyanők találtak rá a Medvetükrös- Pocsolyavadász-barlangra, amely, akárcsak a Szederindás, a Kopasz-rét közelében van, fent, a Bükk egri oldalában. A kettős elnevezésben az előtag arra utal, hogy a szűk kijáratnál szép simára, tükörszerűre csiszolódott a fal, mert a barlangot hajdanán lakó medve mindig hozzádörzsö- lődött, amikor átbújt a nyíláson. A „Pocsolyavadász” a barlangkutató csoport egyik hölgytagjára, Nórira utal, aki vízi túrákat vezet (mellesleg Európa-bajnok kajakozó volt). A szebbik nem másik képviselője a barlangkutatók között dr. Riskó Ágnes: Hevesi barlangászok épp felfedező úton haladnak a tavasbarlangban- Ötéves lehettem, amikor édesapám munka mellett végezte a Gépipari Technikumot, és édesanyám jobbnak látta, ha hét végén hagyjuk tanulni. Egy turistacsoporttal eljártunk a Blikkbe. Akkor találkoztam először a barlangokkal, a túrák során elemlámpával bekíváncsiskodtunk kevésbé ismertekbe is. Nem féltem, hanem kifejezetten izgatott, hogy mi lehet még beljebb. Egyetem után néha hét végén orvosi ügyeletet vállaltam a helikopteres légi mentésnél, s itt találkoztam dr. Komlóssy Attilával. Elszóltam magam előtte, hogy szeretnék barlangba menni. Megadta a telefonszámát egy barlangásznak, Ónodi Lászlónak, akiről kiderült, ő a Barlangi Mentők Észak-magyarországi Egyesületének elnöke. Nagyon megörültek nekem, mert kevés olyan orvos van, aki hajlandó lemászni a fold alá a sérülthöz. Észak-Magyarországon hárman is vagyunk orvosok, Kiből lehet napjainkban barlangász? Barlangász szinte bárkiből lehet, aki ráérez erre a „mesevilágra”. Szerencsés, ha nem klausztrofóbiás, nem súlyos szívbeteg, nem epilepsziás és nem súlyos mozgáskorlátozott (bár van egy féllábú, igen ügyes barlangász is hazánkban). Aki komolyan megszereti ezt a világot, annak tanulnia is kell sokat Nemcsak a saját testi épsége múlhat tudatlanságán, hanem másokat is bajba sodorhat. Az „öreg” barlangászok szívesen segítenek az újoncoknak, megtanítják a kötéltechnikát: a beülő és a különböző mászógépek használatát, a kötélen való fel- és lemászást, egyik kötélről a másikra való átszerelést. Alapvető geológiai és elsősegélynyújtási ismereteket is tanítanak Emellett meg kell szerezni a szükséges jogosítványokat A Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat minden évben szervez tanfolyamokat, amelyek alapján valakiből barlangi túravezető, barlangi kutatásvezető lehet Aki Föld alatti csodákra vágyik, jelentkezzen valamelyik barlangpénztámál, vagy keressen egy barlangkutató csoportot A legkézenfekvőbb, ha a magyar Karszt- és Barlang kutató Társulatnál (Budapest, II. Pusztaszeri út 35., telefon: 1-346-0494) érdeklődik akik szeretünk barlangászni: dr. Komlóssy Attila, dr. Szabó Levente és én. Mindhárman ott voltak ők is az idei barlangnapon, amely jubileumi esemény, hiszen 50. alkalommal rendezte meg a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat (MKBT). Nem is egyetlen nap volt az idei, hanem többnapos rendezvény, vándorgyűlés június 22-25. között az aggteleki kempingben, 800-1000 résztvevővel. Ilyenkor a barlang- kutatók találkoznak egymással, és módjuk nyílik a környék barlangjaival megismerkedni, előadásokat hallgatni, bemutatókon, vitaesteken részt venni. Az első magyar nyelvű barlangnév, az Oduoskw, a mai Od- vas-kő, a bakonybéli apátság 1037-es keltezésű alapítólevelében fordul elő. Azóta vajon hány barlang vált ismertté? S hányat ismerhetünk meg még? Kérdéseimmel dr. Leél-Őssy Szabolcs egyetemi docenshez, a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat elnökéhez fordultam.- A barlangok egy részének már a történelmi időkben is nyitott bejárata volt - válaszolta a geológus szakember -, ezekben húzta meg magát az ősember is, mint arról Magyarországon számos barlangi lelet tanúskodik (Istállóskői-barlang, Szeletabarlang, Baradla-barlang, Remete-barlang stb.). Nagyrészüket azonban a barlangkutatók tervszerű és fáradságos, sokszor nem veszélytelen feltáró munkája révén ismerhettük csak meg. Jelenleg több mint 4000 barlangot ismerünk hazánkban, de ebbe az alig néhány méteres természetes üregecskéket is beleszámítjuk.- A geológus szemével melyik a legszebb, a legérdekesebb barlang?- A barlangok túlnyomó része cseppkőbarlang. Sok ilyen híres barlang van a világon. Ilyenek Aggtelek-Jósvafő környékének barlangjai is (elsősorban a közülük legnagyobbat, a Baradlát kell megemlítenünk), amelyek a szomszédos szlovákiai barlangvidékkel együtt már több mint 10 éve felkerültek az UNESCO Világörökség listájára. Ezeknél jóval ritkábbak és érdekesebbek a hidrotermás barlangok, amelyek közül számos megérdemli a kristálybarlang elnevezést. Ilyenek például a budapesti Rózsadomb barlangjai. Közülük a legszebbek és legértékesebbek a József-hegyi-barlang és a Pál- völgyi-barlang, vagy a Villányihegységben a Beremendi- és a Nagyharsányi-kristálybarlang. ■ Juhani Nagy János Terítéken nemzetközileg is elismert őzbakok vadászat A helyi Búzakalász Vadásztársaság vezetése és tagsága büszke aranyérmeseire A legjobban teljesítettek a tanévben hört A Búzakalász Vadásztársaság tagjaira az őszinteség, a tisztesség és az összefogás a jellemző. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy az elmúlt évek szorgalmas munkája ma már a legjobb társaságoknak megfelelő eredményeket hozza. A vadászati szabályok szigorú betartása, a vad iránti tisztelet náluk természetes. A 14 tagú társaság 3540 hektáron gazdálkodik, Kassa László elnök, Gábor Tivadar vadász- mester, Balogh István gazdaságvezető és dr. Krasznai Istvánná titkár vezetésével. Nekik a vadászat pihenés, kikapcsolódás, de komolyan vett közös gazdálkodás is.- A terület kiváló élőhelyén szép a nyúl- és a fácánállomány is, de a fő vadfaj az őz - mondta a vadászmester. - Ez adja bevételünk jelentős részét. A gondos munkát, a jó vadföldeket, a téli takarmányozást az őz mindig meghálálja. Nagy jelentőséget tulajdonítanak a jól örökítő suták megóvásának is, selejtezést végeznek a folyamatos megfigyelések nyomán, így őzállományuk minősége igen jó. Ezt bizonyítja az is, hogy ez év áprilisában André Alajos hivatásos vadász kíséretében Augustin-Flochberger Markus vendég által elejtett 660 grammos, 166,89 pontot elérő Ezek a trófeák aranyérmes minősítést érdemeltek ki őzbak aranyérmes lett. A Gábor Tivadar vadászmester kíséretében a dr. Manfred Holztrattner vendég által ejtett páratlan 8-as őzbak 574 grammos, 148,39 ponttal szintén aranyérmet kapott. Érdekesség még, hogy április 15-én a vadászmester kíséretében Juan Antonio Mozos vendég által elejtett abnormális őzbak 474 grammos lett, 124,26 pontot ért el, s még egy 404 grammos bak került a terítékre. A jó összefogás, a kiváló gazdálkodás, mint látni, példás eredményeket hoz. Hangsúlyozzák, hogy a jövőre nézve stabil vadásztársasággá váltak, s értékeiket nemcsak megőrizni, de fejleszteni is kívánják. ■ Gyenes István kisnána A legjobb vidéki iskolának járó vándorserleget kapta a helyi iskola. Az elismerés a megyei pedagógiai intézet közreműködésével szervezett tanulmányi versenyeken legjobb iskolának jár. Két tanuló külön díszoklevelet is átvehetett: Csabai Fruzsina a Simonyi Zsigmond országos helyesírási verseny megyei fordulóján elért első helyezésért (Felkészítő tanára: Harangozó Csabáné) és Köles Cintia, aki ugyanezen verseny megyei fordulóján, s a magyar nyelv és irodalom 8. évfolyamos tanulóinak rendezett megyei versenyen bizonyult a legjobbnak. (Felkészítő tanára: Szlama Tibomé).
