Heves Megyei Hírlap, 2006. június (17. évfolyam, 127-151. szám)
2006-06-03 / 129. szám
3 2006. JÚNIUS 3., SZOMBAT - HEVES MEGYEI HÍRLAP MEGYEI KORKÉP ZABÁNKIG Pétervására bezárnak a szántó Vezekényi Könyvtár leltározás miatt zárva lesz június 12-től július 3-ig. Az állomány-ellenőrzés alatt a könyvkölcsönzés szünetel. Internet-használatra heti 2 alkalommal nyílik lehetőség: szerdán és pénteken 14-től 16 óráig. Rózsaszentanárton májfa a községben holnap tartják meg a hagyományos májfa-kitáncolási ünnepséget. Ennek keretében délután 4 órakor nyílik meg a polgár- mesteri hivatalban Czibolya Erzsébet szájjal festő hatvani alkotó kiállítása, majd a program fél 5-kor a Szent István-szobornál az általános iskolások műsorával folytatódik. A menet innen a szabadtéri színpadhoz indul, ahol helyi előadók adnak kulturális műsort. Este szabadtéri bál zárja az eseményt. Tamatetesz belvízelvezetés az önkormányzat az egyszerűsített közbeszerzési eljárást követően hamarosan hozzákezd a Kossuth úti belvízelvezető rendszer karbantartásához. A lakosságot arra kérik, hogy a saját portája előtti szakaszon mindenki gondoskodjon az árkok takarításáról. Tárnáméra FALUNAP Az önkormányzat és a Tárná Band Kft. szervezésében vasárnap rendezik meg a Bakelit Rock and Roll Show-t és falunapot. A programok délelőtt 10 órakor kezdődnek íjászbemutatóval, majd a nyugdíjasklubok térségi találkozójával. Délután kettőtől a helyi óvodások és iskolások adnak műsort a strand területén, majd operettműsor, fürdőruha-bemutató, sörivóverseny várja az érdeklődőket. Este fél héttől a Clippers, a Rolls Skate Boogie és a Sárga Taxi együttesek koncerteznek. Tarnaörs ballagás június 10én, szombaton ballagási ünnepségen búcsúztatják a nyolcadik osztályos tanulókat a helyi általános iskolában. Gunics Jánosné igazgató mond ünnepi beszédet, majd az alsóbb osztályosok műsorral kedveskednek a végzősöknek. Tiszanána HÁZIORVOS Dr. Mészáros Zsolt személyében június 1-jétől új háziorvos látja el gyógyító feladatát a község 1. számú rendelőjében. A szakember az Országos Alapellátási Intézettel kötött szerződést. A 2. számú rendelőben továbbra is dr. Somogyi Erzsébet háziorvos rendel, aki immár öt éve tevékenykedik a faluban. Főként belföldről érkeznek turizmus Sorrend az élen: Eger, Mátraszentimre és Gyöngyös heves megye Szűkebb hazánk elsősorban a belföldi turizmus célpontja, tavaly az ide érkező látogatók közül a belföldiek részaránya 85,45 százalék volt. A települések sorában Eger szerepe folyamatosan meghatározó, az ösz- szes vendég 44 százaléka a megyeszékhelyre jött - egyebek mellett ez derül ki a Központi Statisztikai Hivatal előzetes statisztikai adatai alapján készült 2005-ös megyei idegenforgalmi beszámolóból. Az anyagot a nőnap tárgyalta és fogadta el a megyei közgyűlés. A számok azt mutatják, hogy a múlt esztendőben Heves szálláshelyein összesen 321 ezer 276 vendéget regisztráltak, ebből 291 ezer 257-en kereskedelmi, míg 30 ezer 19-en magánszálláshelyet vettek igénybe. Az említett vendégszám 3,5 százalékkal magasabb a 2004-ben regisztráltaknál. A turisták mindent összevetve 780 ezer 620 vendégéjszakát töltöttek nálunk, ez 1,9 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. A látogatók túlnyomó többsége - 274 ezer 543 vendég - belföldi volt, külföldről 46 ezer 733-an érkeztek. Az utóbbiak jellemzően, 92 százalékos arányban Európából, ezen belül főként az Európai Unió tagállamaiból jöttek. Közülük messze kiemelkedik a németek száma, amely meghaladja a tízezret, de jelentős arányt képviselnek megyénkben a lengyel, szlovák, brit és cseh vendégek is. A megelőző évhez képest számottevő a növekedés Nagy-Britanni- ából (33,6 százalék). Azokból az országokból, ahol szűkebb hazánk megyei testvérkapcsolatokat is ápol, s így rendszeresen részt vesz rendezvényeken, kiállításokon, vásárokon, mind többen látogatnak el hozzánk: ez például Lengyelország és Szlovákia esetében is 40 százalékot túllépő emelkedést jelent a turisták, illetőleg a vendégéjszakák számában. Eger meghatározó szerepéről már szóltunk, a városban tavaly 141 ezer 433 turista fordult meg. A megye kiemelkedő fontosságú turisztikai települései sorában Egert Mátraszentimre követi, a maga 32 ezer 910 látogatójával. A harmadik helyen Gyöngyös (32.428) áll, majd sorrendben Szilvásvárad (16.586), Párád (15.342), Noszvaj (14.672), Egerszalók (10.135), Felsőtárkány (7489), Parádsasvár (7206) és Poroszló (6317) következik. Ez a tíz település mondhatja magáénak a teljes vendégforgalom mintegy 90 százalékát. Egyébként a megyére jellemző a szállást nem igénylő tömeges kirándulóforgalom, elsősorban a Mátrában, a Blikkben, valamint a Tisza-tónál. Az itt maradó turisták átlagosan 2,43 éjt töltöttek Hevesben. A statisztikai adatok szerint a kereskedelmi szálláshelyek bevételei 2005-ben csaknem elérték a 6,3 milliárd forintot, ez 17,8 százalékkal több a 2004-es összegnél. Az egy vendégre jutó szállásdíj átlagosan 9611 forint volt, ami 16,1 százalékos emelkedést jelent az előző évhez képest A Nemzeti Üdülési Szolgálat (NÜSZ) által kibocsátott üdülési csekket a tavalyi esztendő végére a megyében már 86 vendéglátó- helyen be lehetett váltani. A falusi vendéglátók is egyre többen csatlakoznak az üdülésicsekkrendszerhez, kihasználva ennek lehetőségeit. A NÜSZ honlapján huszonhét olyan hevesi kistelepülés szerepel, ahol legalább egy, a csekket elfogadó falusi vendég- fogadó működik. A megye turisztikai kínálatának fejlődését jól példázzák az olyan fejlesztések, mint a Bükk Nyugati Kapu Látogató Központ átadása Felsőtárkányban, vagy a poroszlói Ökocentrum első lépéseként megvalósított vízi tanösvény. Ide sorolhatók a téli sporttal kapcsolatos mátrai beruházások, s a farkasmályi Borfalu szolgáltatásai is. Az egri vár új konferencia-központjának és kiállítóterének létesítmény-együttese szintén említést érdemel. ■ R. M. Tavasz, nyár, ősz és tél: mikor van szezon? Az adatokból az is kiderül, hogy az év mely részében érkezett a legtöbb vendég a megyébe. Szemben az áprilisi 19.101-es számmal, májusban már több mint 34 ezren jöttek. Közel ennyien látogattak ide júniusban és júliusban, míg augusztus kiemelkedő a maga csaknem 38 ezres vendég- forgalmával. Szeptemberre és októberre aztán 25 ezer körülire esett vissza a turisták száma. Idén januárban 13.636- an, februárban 16.382-en fordultak meg nálunk. ÁLLÁSPONT FESZTBAUM BÉLA Az ünnep a különbözés előttünk az ünnep. Márai Sándor azt tanácsolná, hogy ünnepeljünk egészen. Felejtsük el a hétköznapokat. Az ünnep legyen minden tekintetben ünnepies, varázsosan rendhagyó, mindentől különböző. A költő írásában utal elődjeinkre, akik áhítatosan, feltétlenül, körülményesen és szinte vad örömmel tudtak ünnepelni. Felkészültek arra testben és lélekben. Nagy valószínűséggel azért tették ünnepiessé a körülményeket, mert ismerték az adott nap valós tartalmát. Nem saját kútfőből merítve formálták annak velejét, hanem tanult ismereteikre alapozva fogadták el az emléknap fontosságát. Lehetett az nemzeti vagy vallási töltésű. Most éppen utóbbi aktuális. PÜNKÖSD A KERESZTÉNYEK számára a Szentlélek, a harmadik isteni személy eljövetelének ünnepe, valójában az Egyház születésnapja, az immár kétezer éves történelmi folyamat indulásának gyújtópontja. Vallási tekintetben kénytelenek vagyunk olyan közvetlen múlttal számolni, melynek nyomán törvényszerűen csökkent azoknak a száma, akik tisztában lehetnek pünkösd, s más vallási ünnepek lényegével, hiszen a döntő többséget nem is okították arra. ÁM, KÉRDEM ÉN. mivel magyarázható, hogy például március 15-e sem világos minden, már serdülő ifjú számára? Riporteri kérdésre hebegős válasz érkezett. Továbbá, hogyan lehet történelmi ismeretek szűkében, ősszel széles társadalmi körben ünnepelni az 1956- os forradalom 50. évfordulóját? Miként tanították azt évtizedeken át? HA A KÉRDÉSEKEN legalább mélyebben elmerengünk, már szép pünkösdünk lehet. Egyedül kizárólagos hatalmunk, a lelkünk épülhet ugyanis általa. Korszerű hulladékgazdálkodás: fontos a biztonság sürgető okok A régi hulladéklerakók többségénél nem alakítható ki a megfelelő műszaki védelem A felszámolásra kerülő egerszalóki hulladéklerakó Könnyű választ találni arra, hogy mi is indokolta az Európai Unió Kohéziós Alapjának segítségével megvalósuló Heves Megyei Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer kiépítését. A szűkebb pátriánkban fellelhető 110 hulladéklerakó többségénél ugyanis már nem alakítható ki a megfelelő műszaki védelem, így azok működése legfeljebb 2008. december 31-ig engedélyezhető. Mindezt az Északmagyarországi Környezetvédelmi Felügyelőség felmérése is alátámasztja, mely a regionális hulladékgazdálkodási terv elengedhetetlen megvalósítását jelöli meg a közösség számára járható útként. 2002. december 31-ig a meglévő hulladéklerakókat környezet- védelmi felülvizsgálat alá kellett vonni, s ez alapján készült el a környezetvédelmi felügyelőség által is jóváhagyott lerakó további működésére, illetve fejlesztésére vonatkozó, a hulladékgazdálkodás összehangolását is szolgáló intézkedési terv. A környezetvédelmi felügyelő- ségi kimutatások szerint Heves megye 118 településén 57 hulladéklerakóra történt rendszeres szállítás, azaz ennyi üzemelt, ám a hulladékgazdálkodási törvény életbelépésekor - amely az ön- kormányzatok hatáskörébe utalja az ezen irányú feladatok ellátását - csak 17 esetében állt rendelkezésre az említett tervdokumentáció. Ugyanakkor a nagyobb - 10 ezer tonna/év, illetve 40 ezer köbméter/év - kapacitású begyűjtési körzettel rendelkező lerakók felülvizsgálata Heves megyében kivétel nélkül időre elkészült. jellemzően a kisebb, egykét települést kiszolgáló, illetve a törvény életbelépésekor még működő, azóta azonban már bezárt lerakók adták a felülvizsgálatra kötelezettek körét. Mindez azért fontos, mivel az Országos Hulladékgazdálkodási Terv - az EU-követelményekkel összhangban - országszerte legfeljebb 100 lerakó, illetve legfeljebb hat, az egyes régiók nagyvárosai körzetében megvalósuló égetők köré szerveződött komplex kezelőrendszerek létrejöttével számol. Éppen ezért az új regionális lerakó vagy égető beruházásának támogatása csak a teljes körű begyűjtést megvalósító rendszerekhez kapcsolva, a begyűjtő körzetében lévő lerakók bezárásával és rekultivációjával lehetséges. Ez valósul meg a Heves Megyei Regionális Hulladékgazdálkodási rendszer kiépítésével s a Heves Megyei Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás önkormányzati összefogásával. így 2006 és 2008 között az EU támogatásával kiépül a szelektív hulladékgyűjtést, az újrahasznosítást és a jelenlegi lerakók rekultivációját is magában foglaló komplex hulladékkezelési rendszer.
