Heves Megyei Hírlap, 2006. június (17. évfolyam, 127-151. szám)

2006-06-16 / 139. szám

A nőnek a férfi kell, a férfinak a nő tanulmány a nőkről A főszereplő férfiak vallanak a ma esti Kis-Dobó téri bemutatóról ## ff TANULMÁNY A NŐKRŐL szereplők: Görög László, Jordán Adél, Gál Kristóf, Bozó Andrea, Hüse Csaba, Mészáros Sára, Csendes László, Fekete Györgyi jelmez: Nagy Fruzsina díszlet: Nemes Takách Kata rendező: Csizmadia Tibor Amikor a férfiak a nőkről dalolnak. Görög László, Csendes László, Hüse Csaba és Gál Kristóf a Tanulmány a nőkről egyik jelenetében A zenekar már hangol, a színészekre felkerülnek a mikroportok. A jelmez- Nagy Fruzsina munkája- mai, mégis emlékeztet a hatvanas évek színkaval- kádjára. Csendes László­val, Hüse Csabával és Görög Lászlóval, az elő­adás szereplőivel beszél­getünk divatról, a nőről, a férfiról és a darabról. Pilisy Csenge - Egres Béla- Én átéltem ezt az időszakot, hi­szen a hatvanas években voltam fiatal. Emlékszem, mennyit gitá­roztunk a strandon a lányoknak! Akkoriban a lány, a nő még tet­szeni akart Gyönyörű volt a di­vat: összehúzott, gumírozott övék, bő blúz, széles szoknya, tű­sarkú cipő, gyönyörködhettek a férfiak. Bevallom, visszasírom ezt a korszakot, mert ma mit látunk: hátizsákot, farmert és bakancsot, Csendes László cigarettázó lányokat - nosztalgi­ázik Csendes László. - A darab­ban van egy jellemző mondatom: 27 év után egyformán unatkoz­nak a házastársak, ha pedig nem szeretik egymást, akkor vesze­kednek. Egy kapcsolatban a kez­deti lángolás szeretetbe megy át, még akkor is, ha rájövünk egy­más hibáira. Ha ezt az időszakot átvészelik, akkor tartós lesz a kapcsolat Ha nem, akkor elvál­nak, máshol keresik a boldogsá­got elfelejtve azt hogy mindenki­vel ugyanazt az utat kell bejárni. Amikor egy idő után letisztul, a kapcsolat nagyon érdekes, mély lelki kapcsolat alakul ki - ez sze­rintem a legértékesebb. Magam Hüse Csaba már negyven éve vagyok nős, egy idő után a házastárshoz, mint egy régi bútordarabhoz ragaszkodik az ember. Három korosztályt: fi­atalokat középkorúakat és idő­sebbeket látunk a színpadon, ahogy mind másképp élik meg az idő múlását és a szerelem át­alakulását. Fekete Györgyivel a darabban mi 27 éve vagyunk há­zasok, nálunk ez már az utolsó vi­rágzás. A nők sokszor racionáli- sabbak, mi férfiak emotívabbak vagyunk. Nagyon jók a dalok: az idősebbeknek nosztalgiát jelent fiatalságuk egy szeletét visszaad­ja. A fiatalok számára ismeretle­nek ezek a számok. A történet időtlen: bármikor érvényes lehet. Görög László- Az előadásban először a nők akarnak elválni, majd a férfiak - magyarázza Hüse Csaba. - Ennek kapcsán elgondolkodtam: a hatva­nas években vajon miért nem volt ennyi válás? Régen toleránsabbak voltak az emberek, mint ma? Nem volt ennyire gyors a világ, vagy nem mertek tovább lépni? Néhány nappal ezelőtt találkoztam egy is­merősömmel, aki Svédországban él. A darabról, a válásról beszél­gettünk. Mesélte, hogy bár ott is sok a válóper, de a párok békesség­ben válnak el egymástól, ami nem jellemző Magyarországon. A Ta­nulmány a nőkről könnyed szóra­kozást ígér, remek slágerekkel. Re­mélem, szeretni fogja a közönség. Tanulmán öyátfg* mmt ­Stábé UOkAL 8 AMT »orgas fszte? Vt.Mn György junm augu$7?U5 Mozart in- A nyári próbák, előadások hangulata régi táborok emlékét idézi. Egy nagy teremben együtt öltözik mindenki. Kalandos, de jópofa - mondja Görög László, aki az író, mintegy narrátor sze­repét alakítja a darabban. - Sze­retném, ha technikailag, rend­ben lenne az előadás, és hogy az időjárás is kegyeibe fogadna minket, mert maga a Tanulmány a nőkről igazán egy hangulat, mely mínusz fokokban és zuho­gó esőben nem igazán varázsol­ható a Kis-Dobó térre. Régen pró­báltam mint színész, ezért fur­csa volt visszaszokni abba, hogy most ismét nem a rendezői olda­lon állok. Remélem, hogy rende­sen viselkedtem a próbák folya­mán. Talán részben ezért érde­kes próbafolyamaton vagyok túl. Botorságnak gondolnám, hogy a darabban megjelenített hatvanas évek nosztalgiája működik ben­nem, Hogy az hiányozna, hiszen ez nincs így. Nem hiányzik az a kor, legföljebb az annak idején a filmben játszott színészeknek van legendája, akik nagyon he­lyesek voltak akkor, de természe­tesen a mozi sem volt dráma, ha­nem inkább ez a bizonyos hangu­lat jött le a vászonról, amely itt, Egerben is alapvetően meghatá­rozza majd a közönség hozzáál­lását az előadáshoz. Ki az, aki lát­ta a filmet és ki az, aki nem. A másik a korosztály kérdése. Ki az, aki élt akkor és ki az, aki nem. Aztán ki az, aki nem élt ugyan még ekkor, de ismeri az előadás­ban elhangzó dalokat, vagy a szülei révén van benne egyfajta álnosztalgia a kor iránt Aki mély, nagy ívű mondanivaló igé­nyével ül be a széksorokba, az csalódni fog, mégis a maga esz­közeivel jól működhet a darab. Kicsit és finoman odamondogat gyarlóságainknak, kapcsolata­inknak. Egészen apró fricskákat ad a rendszernek is, de ez nem jellemző. A lényeg az, hogy a kö­zönség jól szórakozzon, neves­sen, kicsit elandalodjon és élvez­ze azokat a kedves dalokat, amik fölcsendülnek. A többi figurához képest fürcsa, lötyögős alak az író figurája, amely narrátora a történetnek, mégis megjelenik a színpadon és bele-belefolyik a cselekménybe. Azt az alakot ját­szom, aki megpróbálja megérte­ni a nőket, majd végül rájön, hogy lehetetlen őket megérteni... BEMUTATÓK 2006/2007- NAGYSZÍNPAD Bacsó Péter TE RONGYOS ÉLET tragikomédia Gyárfás Miklós TANULMÁNY A NŐKRŐL zenés válóok a ’60-as évekből William Shakespeare TÉU REGE színjáték Martin McDonagh A PÁRNAEMBER groteszk játék Lehár Ferenc LUXEMBURG GRÓFJA nagyoperett 111 GYEREKEKNEK Nemzeti Táncszínház BOGÁRMESE Lionel Bart OUVER! musical Jules Verne 80 NAP ALATT A FŐU) KÖRÜL rä STÚDIÓSZÍNPAD Háy János A PITYU BÁCSI FIA színmű Slawomir Mrozek TANGÓ abszurd játék Elfriede Jelinek PIHENŐ, avagy MIND EZT CSINÁLJÁK komédia Kedves Bérlőnk! Várjuk Önt előadásainkra a 2006/2007-es évadban is. A következő évad előadásaira július 1-től vásárolhatnak bérletet a színház szervezőirodájában (Eger, Széchenyi u. 5.) a Gárdonyi Géza Színház Igazgatósága Azért létezzünk, hogy alkothassunk oliver Próbák a koreográfus és a zenei vezető szemszögéből Gőzerővel folynak az Oli­ver próbái a színházban. Hatalmas munka több tu­cat gyerekkel dalokat, táncokat betanítani. Bó- bis László koreográfus és Nagy Zoltán zenei vezető szíwel-lélekkel dolgozik az előadás sikeréért. Jónás Péter- Egy színházi darabot általá­ban egy rendező „jegyez”. Elnézve azonban az Oliver próbáit, egy musicalnél mintha a koreográfusnak, zenei vezetőnek legalább ugyanakkora szerepe lenne a produkció létrejöttében. Zoltán: - Valóban, egy musi­cal lényege, hogy a zene és a tánc jól működjön. De ahhoz, hogy a mozaikok hitelesen áll­janak össze, elengedhetetlen a jó rendező. László: - A koreográfia lé­nyege, hogy összekösse a pró­zai jeleneteket. A rendezőnek abban van nagy szerepe, hogy Bóbis László elmondja a koreográfusnak, honnan hová akar eljutni az adott táncbetéttel. Nem is tán­cokat mondanék, inkább „lát­ványképeket”, amelyek a da­rab atmoszféráját húzzák alá. Ezeknek a milyenségét a ren­dezőnek kell megéreznie. Iga­zából „sajnos” nélkülözhetet­len a rendező. (Mindketten ne­vetnek.) A próbán sokszor az az érzé­sem, hogy mindketten szinte a nyugalom szobrai vagytok.- Csendesen, mosolyogva, szinte észrevétlenül instruál­tok, és mégis, ha elkezdődik a munka, csattognak a tal­pak, zeng az ének, hasítani lehet a koncentráció feszült­ségét. Hogy adjátok át az energiát? Nagy Zoltán Zoltán: - Én nyugodt? Soha! Maximum hagyom magam sod­ródni a zenével, és ez nyugalom­ként jön át László: - Ami nyugalomnak látszik, az nálam sokszor feszült belső várakozás. Az ihletre, a megfelelő közös energia és kedv megszületésére a próbaterem­ben. Azt szeretném, hogy a kol­légák vágyjanak a munkára, hi­szen ez nem csak „munka”, ezért élünk. Zoltán: - Ha valaki egy szín­házba dolgozni jön be, azt már megette a fene! László: - Energiát átadni sze­retettel is lehet, abban is van erő, temperamentum. Zoltán: - Fontos, hogy az em­ber el tudja hitetni például a gyerekekkel, hogy neki fontos az, amit csinál, és akkor nekik is az lesz.- Itt rengeteg gyerekszereplő­vel, félig „amatőrökkel” bir­kóztok nap mint nap. László: - Ha eljutnak odáig, hogy szeressék, akarják, amit csinálnak, akkor csodálatos ve­lük dolgozni. Jó úton vagyunk! Meg kell, hogy érintse a lelkűket a játék. Én sokat tanítok, abszo­lút kezdőket is. A táncosok vilá­gában azt tanultam meg, hogy az alkotás lényege a szív, ami le­het „amatőr” szív is. Csináljuk kedvvel a munkánkat, azért lé­tezzünk, hogy alkothassunk! Zoltán: - Egy színész el tudja azt is hitetni a közönséggel, hogy akkor is szereti a szerepét, ha valójában nem. Egy gyerek nem tud hazudni, ők csak akkor lesz­nek jók, ha tényleg szeretik, amit csinálnak.- Jók lesznek? László: - Ha csak rajtam múl­na, feltétlenül. Tele vagyok ener­giával, úgy érzem, az elkövetke­zendő három hét a bemutatóig sem lesz képes leszívni a ben­nem lévő erőt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom