Heves Megyei Hírlap, 2006. június (17. évfolyam, 127-151. szám)

2006-06-10 / 134. szám

Gabonabőség, milliárdos kiadás intervenció Óriási gondot jelent a gabona-túltermelés Magyarországon. Erről Gráf József a miniszterjelölti meghallgatásán beszélt az Országgyűlés mezőgazdasá­gi bizottságában. Az inter­venciós készletek elhelyezé­se és finanszírozása gondot jelent. Egyfelől jelenleg már hétmillió tonna felett van a Magyarországon tárolt uniós intervenciós gabona- készlet. Másfelől az állam­nak az intervenciós készle­tek finanszírozása évente mintegy 135-140 milliárd forintjába kerül, amelyből mintegy 100 milliárd forin­tot tesz ki a tárolási költség. Egyre kevesebb a termőterület Németország Naponta 100 hektár, döntően mezőgazda- sági terület veszik el főként építési és közlekedési célok­ra. A mezőgazdasági és kör­nyezetvédelmi szervezetek közös levélben fordultak a kormányhoz, hogy a termő­föld művelésből történő vég­leges kivonását napi 30 hektárra szorítsák vissza. Pannon A BUX-index 2006. június 9-én NYERTESEK 2006. 06. 09. ■MÉH Phylaxia 61 +7,02 12 Hűmet 52 +6,12 9 Rába 693 + 1,32 5 Graphlsoft 1795 +0,56 13 Mól 19905 +0,50 6134 VESZTESEK FORRÁS: BÉT Egis 25 500-3,77 1002 OTP 6000-2,28 8814 MTelekom 875-1,46 914 Richter 39250-0,88 3194 BorsodChem 2 240-0,44 761 A BUX-index az elmúlt napokban 24000 23 500 23 000 22 500 22 000 21500 21000 20500 05.29 05.30 05.31 06.02 06.06 06.07 FORRÁS: BÉT MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2006. június 9-én. €/Ft ▲ $/Ft €/$ t f „mm, 263,73 208,48 «7-0,88 Ft +2,56 Ft Ocent Rosszul fizet a szamóca LAjosMizsE Az esőzések miatt romlik a szabad földi eper minősége Homoki László és Szabolcs fia persze a nehezebb munkát, a ládázást vállalja. Az idei termés jó, ha fele a tavalyinak. A szamóca a kényes gyümölcsök egyike. Ám Lajosmizsén jó harminc éve igen sokan termesz­tik. A szezon május köze­pétől jó egy hónapig tart. Pulai Sára A fóliás szedése április vége fe­lé kezdődik, a szabad földi pe­dig a cseresznye megjelenésé­vel lecseng. A napokban több mind ezer mizsei ember dolgo­zik az ültetvényeken az alkalmi munkavállalókkal együtt. A sza­mócatermesztés nagy odafigye­lést, sok munkát igényel. Sza­bad földön 30 hektáron, fólia alatt pedig 300 ezer négyzetmé­teren termesztik a gyümölcsöt - mondja Földi István falugaz­dász. Nem titkolja, hogy az em­berek megélhetési, gyarapodá­si vágya is hozzájárul e meny- nyiséghez, hiszen még mindig jövedelmező a termesztése. Igaz, áz idei sok eső miatt lehet, hogy el­marad a megszo­kott nyereség. Osztja ezt a vé­leményt Homoki László termelő, aki szüleit követve már két évtizede foglalkozik a termesztéssel.- Naponta négy hordó telik meg sajnos cefreminőségű terméssel.- Bármilyen jó fajta is a turiga, ez sem bírja a sok csapadékot. A hőmérsékletre az idén nem panaszkodhatunk. Csak hát ez az eső! Most is lóg a lába, s úgy tűnik, megint leér. Nem igazán lesz az idén háromezer ládával, mint jó termés esetén. Legfel­jebb jó fele - összegzi a család­fő. Közben a család minden tag­ja szorgosan válogatja, ládázza, majd szállítókocsiba pakolja az árut. A bakhátas, fóliás és persze szalmás termeszté­sű szamócásból pe­dig ötpercenként érkezik egy erős ember, aki a nyaká­ba akasztott óriás tálcát pirosló tálkákkal megrakottan hozza.- Látványnak nagyon szép ez a sok szamócásláda, s mitaga­dás, jóízű is ez a fajta.- Van ezzel munka elég! Ta­valy augusztusban egyenként, kézzel elpalántáztunk. Úgy 30 ezer tő megy egy hektárra. Az­tán lehet gazolgatni, permetezni, sorközöket tisztítani, levelezni, Fontosabb gyümölcs- ültetvények Lajosmizsén Meggy 360 hektár Kajszibarack 239 hektár Őszibarack 70 hektár s tavasszal, még érés előtt ka- csozni meg sorközművelni, le- szalmázni, hogy ne legyen ho­mokos, s a sarat ne verje rá az eső. Ha mindez megtörtént, már érik, s ilyen - mutatja Homoki László a szinte egyformára válo­gatott szemeket. Közben persze neki éppúgy, mint a többieknek, jár a keze, mert este nyolckor in­dul a termés a fővárosi nagybani piacra. Igaz, az csak éjfélkor nyit, de már jó előre oda kell áll­ni, mert különben nem jutnak jó helyhez. A törzsvevők pedig tudják, hol várják őket. Vissza kell szerezni a kiváló minőségű sertéshússal a hazai piacot húspiac - Bőven el tudnák látni a hazai piacot a hazai sertéste­nyésztők. Ennek ellenére a feldol­gozók hetente mégis 10-15 ezer hasított sertést importálnak. Az áru mintegy 80 százaléka Len­gyelországból érkezik, s a minősé­ge nem közelíti meg a hazait - vé­li Sákán Antal, a Magyar Sertés­tartók Szövetségének elnöke. A felvásárlási árakkal kapcso­latban elmondta: az uniós piacon egyre többért lehet értékesíteni a húst, mindenekelőtt a baromfi­vésznek köszönhetően. Míg azon­ban Nyugat-Európában az első osztályú hasított sertésért kilón­ként mintegy 320 forintot adnak a kereskedők, addig idehaza 285 forint körüli árra számíthatnak a gazdák. A szakember nem zárta ki annak a lehetőségét, hogy a jö­vő héten a felvásárlási ár megha­ladja a 290 forintot. De ez még mindig alacsony - mondta. En­nek okát abban látja, hogy az im­portőrök a lengyel hússal sakk­ban tartják a magyar termelőket. Sákán szerint akkor járnának jól a tenyésztők, de a fogyasztók is, ha a teljes magyar piacot vissza­szerezhetnék. Jó példaként Ausztriát említette. Az ott értéke­sített sertéshús 99 százaléka ha­zai nevelésből származik. Az ot­tani vevők a hazai termelők ter­mékeit részesítik előnyben. Ezt nálunk is el lehetne érni. Ehhez azonban az kell, hogy a fogyasz­tók figyelmét megfelelő marke­tingmunkával felhívják a hazai termékek minőségére. A piacon történő megerősödéshez a rek­lám mellett a gazdáknak saját tu­lajdonú feldolgozóüzemre is szükségük van. ■ Barta Zsolt ■ A nagybani piacon az idei szamócaátlagár 500 forint/kilo- gramm. VinAgora: Egerben rendezik az ideit borverseny Nemzetközi összevetésben is az élvonalba tartozik A legnagyobb borversenyeket tö­mörítő VinoFed tagjaként az 1992 óta kétévente megrende­zett legjelentősebb hazai borver­seny, a VinAgora nemzetközi összevetésben is komoly elisme­rést vívott ki magának: más mel­lett élvezi a Nemzetközi Szőlő- és Borhivatal (OIV), valamint a Nemzetközi Borászszövetség (UIOE) szakmai védnökségét is. Az idei, immár 8. VinAgorának ugyanakkor különös jelentősé­get ad, hogy történetében elő­ször nem novemberben Buda­pesten, hanem július 2. és 5. kö­zött Egerben rendezi meg a Ma­gyar Szőlő- és Borkultúra Kht.- Nevezni még június 16-ig lehet, de a korábbi évek tapasz­talatai alapján 15-20 országból mintegy 500 mintára számítunk - jelentette ki Zilai Zoltán, a kht. ügyvezető igazgatója. - A borbí­rálat négy napon át tart: 5 bizott­ságban 7-7 zsűritag értékeli a bo­rokat. Az ítészekből bizottságon­ként csak két fő lesz magyar, a többiek külföldről, 16 ország­ból érkeznek. Véleményformáló szaktekintélyekről van szó, így koránt sem mellékes, hogy mi­lyen benyomásokkal távoznak majd Egerből, illetve hazánkból. A helyszín- és időpont-változ­tatásról szólva Zilai Zoltán ak­képp fogalmazott, hogy a novem­berrel szemben nyáron köny- nyebb a borászokat „megszólíta­ni”, ráadásul a potenciálisan megversenyeztethető borokból is nagyobb a választék. Az sem mellékes ugyanakkor, hogy ilyentájt szélesebb a választék a kísérőprogramok tekintetében is. - Házigazdaként Eger pedig egyszerre tűnik kényelmesnek és praktikusnak, a város a maga kulturális közegével, hagyomá­nyaival remek hátteret nyújt, míg szakmai oldalról az FVM egri Szőlészeti és Borászati Ku­tatóintézete biztosítja a szüksé­ges infrastruktúrát. Elhangzott ugyanakkor: bár a nevezések számát tekintve a VinAgora a nemzetközi mezőny­ben a kisebb versenyek közé tar­tozik, a lebonyolítás színvonalát nézve hagyományosan az él­vonalban van. Ráadásul - tette hozzá az ügyvezető igazgató - a borbírálatot segítő informatikai háttér teljes egészében olyan si­keres magyar „produkció”, ame­lyet már más VinoFed-tagok is átvettek. ■ kühne Baromfivész után pestis pusztít Németországban FERTŐZŐ KÓR A baromfivész után Németországban újabb gonddal - sertéspestissel - küz­denek az állattenyésztők. Jól­lehet a médiában messze nem kap olyan figyelmet a téma, mint a madárinfluenza, a szakma szá­mára nem megnyugtató, hogy a második legnagyobb sertésállo­mánnyal (több mint 6 millió) rendelkező Észak-Raj na-Vesztfá- liában március eleje óta május közepéig már a nyolcadik elő­fordulás történt a tartomány kü­lönböző részeiben. A megfigye­lési terület már a holland határig terjed ki. Eddig 110 ezer sertést pusztítottak el. Egyelőre az ex­porttilalom csak viszonylag kis területet érint.

Next

/
Oldalképek
Tartalom