Heves Megyei Hírlap, 2006. május (17. évfolyam, 101-126. szám)
2006-05-12 / 110. szám
2006. MÁJUS 12., PÉNTEK - HEVES MEGYEI HÍRLAP 5 A NAP TÉMÁJA Kérdés, hogyan állnának a megyék polgárai a regionális átalakulás ügyéhez: a civil szervezetek szerint a megyerendszer megszüntetését vitára, sőt, népszavazásra kellene bocsátani reform A közigazgatás és az önkormányzati rendszer átalakítása is szerepel a Gyurcsány-kormány rövid távú tervei között. A „rendszerváltó” léptékűnek nevezett reformokat a civilek szerint elsősorban társadalmi vitára kellene bocsátani. ÚJRA NEKIFUT A KORMÁNY A RÉGIÓKNAK Nem vár a kabinet a köz- igazgatás és több nagy rendszer átalakításával: a részletek ugyan még nem ismertek, de az eddigi nyilatkozatok alapján jelentős változások várhatók. Tibay Gábor A koalíció nem hagy kétséget afelől, hogy radikális reformok készülnek. Gyurcsány Ferenc kormányfő hétfőn a Magyar Tudományos Akadémia közgyűlésének nyitónapján az akadémikusoknak címzett levelében „Magyarország legintenzívebb reformkorszakaként” jellemezte a 2010-ig tartó ciklust. Kiss Péter kancelláriaminiszter szerdán azt jelentette be: a közigazgatásban, a közszolgáltatásokban „rendszerváltó léptékű” változtatásokra van szükség. A részleteket ismertetve azt mondta, e reformokat az egészségügyben, az oktatásban, a központi igazgatásban és az önkormányzatoknál kívánják végigvinni. A reform részleteivel egyelőre adós a formálódó koalíció, ám Kiss Péter szerint már nem sokáig: mint mondta, a kormány nem vár, így a kabinet megalakulását követő első napokban már az Országgyűlés elé kerülhetnek a tervezetek. A lépések között említett ön- kormányzati és közigazgatási reformmal kapcsolatban aligha lenne meglepetés, ha kiderülne: a kormányzat elkötelezett a régiós átalakítás és az eddigi önkormányzati feladatok újraosztása, ésszerűsítése mellett. A terv több ciklus óta napirenden van, ám mindeddig rendre elsikkadt a megvalósítás. 1998-ban a Fidesz- kabinet is felvetette a régiós átalakulás szükségességét, ám sokra nem jutott vele. Az MSZP 2002-ben azt mondta, a 2006-os helyhatósági szavazáson már regionális önkormányzatokra adhatják le voksaikat a választók, de a megvalósításból az elmúlt négy évben sem lett semmi. Választási programjában mind a két kormánypárt figyelmet fordított a közigazgatás átalakítására: a szocialisták továbbra is támogatnák a regionális átalakulást, de nem nyúlnának a helyi önkormányzati struktúrához, mondván, minden település kell rendelkezzen képviselettel. A szabad demokraták azt javasolták: sávosan csökkentsék az ön- kormányzati képviselők számát, mivel a településeknek sok helyütt problémát jelent a nagy testületek fenntartása. A kistérségi együttműködés kapcsán éppen a koalíció tett lépéseket, mikor a többcélú kistérségi társulások létrehozását támogatta: ezek egyes önkormányzati - így például bizonyos oktatási, kulturális, egészségügyi - feladatokat közösen, állam által támogatott módon láthatnak el. Kérdés, a kistérségi szint megerősítése mennyire lesz sikeres. Úgy tudni, a liberálisok elképzelhetőnek tartanák, hogy a kistelepülések vezetését minimálisra csökkentve a feladatok jelentős részét helyi térségi szintre delegálva lássa el a társulás. A megvalósításhoz azonban - legyen az települési önkormányzati vagy regionális - az ellenzékre is szükség van, mivel a reformok kétharmados törvények módosítását igénylik. A Fidesz elvileg nem zárkózott el a változások támogatása elől, de fenntartásokkal áll a kérdéshez. Navracsics Tibor, a párt parlamenti frakciójának vezetője azt mondta: nem hajlandók hozzájárulni ahhoz, hogy helyi önképviseletek szűnjenek meg. Jelenleg az ország 3168 önkormányzata összesen majdnem 2500 milliárd forintból gazdálkodhat, mégis, mintegy 1300 helyhatóság kerül évről évre önhibáján kívül hátrányos helyzetbe. „Márpedig ha ez így van, és a helyhatóságok valóban nem felelősek azért, hogy a rendelkezésükre álló forrásból nem tudják működtetni településüket, máshol kell keresni a hibát” - mondja Zongor Gábor. A Települési Ön- kormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) főtitkára a reformok szükségességét elismerve hozzáteszi: mindez jelzi, hogy az állam jelenlegi finanszírozási rendszere rossz, és a kirótt feladatokat sok esetben még „takaréklángon” sem lehet ellátni. Lapunknak azt mondja: a közigazA megyék végét jelentheti a reform a régiós rendszer létrehozása nem csupán új határok meghúzását jelenti, de azt is, hogy a jelenlegi kormányzati feladatok egy részét a regionális kormányzatok veszik át A decentralizáció mértékét tekintve azonban az előző ciklus idején elkészült munkaanyagban is eltérő elképzelések léteznek. Az egyik változat a régiókat egy egység ként, a jelenlegi rendszerhez hasonló területi önkormányzatként fogja fel. Ezen túlmutat az a verzió, amely a régókat kormányzati feladatokat is ellátó térségként értelmezi. Ez a teendők mellett egyes kormányzati funkciókat is ellátna. Irányító testületé választott regionális gyűlés, emellett helyi kormányként működne a gyűlés által kinevezett vezetőkkel a régiót irányító főhivatal. Ez utóbbi esetben a központi kormányzatpéldául a területfejlesztést, kulturális és szociális ügyeket helyi szintre adná át az átalakulás a jelenlegi megyei rendszer végét jelentené: ez csak mint intézményeket működtető és földrajzi egység maradna meg. gatás reformja kapcsán elsősorban nem az a kérdés, sikerül-e régiókat alakítani, hanem az, hogy a mostani ráfordítás mellett ésszerűbbé és hatékonnyá tehető- e az önkormányzati rendszer működése. A megoldást szerinte a feladatok áttekintése, ésszerűsítése és újraosztása jelentené, ez azonban rövid távon nemhogy megtakarítást eredményez, de éppenséggel pénzbe kerül. Korábban a hazai regiona- lizáció motorját azok a felvetések jelentették, miszerint a rendszer kialakítása nélkül nem vehetők igénybe az uniós strukturális támogatások. Ez egyszerűen nem igaz, az EU a források fogadását segítő intézményrendszert vár el, nem közigazgatási reformot. Többek szerint sokkal nagyobb baj az, hogy a jelenlegi megye- rendszer elfogadott és megszokott, ám a hasznához képest működtetése drága, sok esetben felesleges is: Zongor Gábor lapunknak kiemeli: a közigazgatási középszinten - azaz a megyékben - sajátos módon politikai testületek, vagyis a megyei közgyűlések látnak el szakmai és üzemeltetési feladatokat, ezen pedig szintén változtatni kellene. A TÖOSZ főtitkára ugyanakkor hangsúlyozza: bármilyen nagy lépést - mint a megyerendszer megszüntetését és a közigazgatási régiók megalakítását - átfogó politikai és társadalmi vitának kell megelőznie. Zongor Gábor egy véleménynyilvánító népszavazás megrendezését sem tartaná elképzelhetetlennek. Hasonlóan véli egy civil szervezet, a Vas Megyei Önkormányzatokért Egyesület: a civil szervezet szerdán azt közölte: elfogadhatatlannak tartja azokat az elképzeléseket, amelyek az önkormányzati rendszer átalakítása során a megyerendszer megszüntetését és a kistelepülési ön- kormányzatok számának csökkentését helyezik kilátásba. Az egyesület arra kéri a kormányt: a megye és a régió kérdésében kezdeményezzen népszavazást. Megerősödhetnek a kistérségek Regionális szerkezet az országban közigazgatási értelemben nem létezik, mindössze statisztikai régiók vannak. Ezek azonban nem azonosak az Európai Unió hasonló fogalmával: az EU ugyanis - közigazgatási regionális felosztás híján - az országot egyetlen régiónak tekinti. Jelenleg két helyhatósági igazgatási szint létezik Magyarországon: a legalul álló települések mellett a megyék jelentik a középszintet. A kistérségek önkormányzati szempontból nem jelentenek önálló egységet: szerepük jelenleg a többcélú kistérségi társulások megalakulása kapcsán lényeges. E települési önkormányzatokból létrejövő társulások bizonyos közös célok - mint például kulturális vagy oktatási feladatok - érdekében működnek, térségi állami támogatással.
