Heves Megyei Hírlap, 2006. április (17. évfolyam, 78-100. szám)
2006-04-05 / 80. szám
HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2006. ÁPRILIS 5., SZERDA 14 PF. 2 3 „Kézzelfogható" segítség érettségiző diákoknak A Kulcsszavak (Corvina Kiadó, 1999) háromkötetes könyv - Érettségi Irodalom, Nyelvtan, Helyesírás - szerzője, Kiss Judit egri középiskolai magyartanár újabb igen értékes kiadványokkal segíti most a kétszintű érettségire, illetve felvételi vizsgára készülő diákokat. A Kulcsszavak sorozatának mind az érettségire készülő diákok, mind a szaktanárok körében aratott sikere arra késztette a szerzőt, hogy gyors és hatékony segítséget nyújtson az érettségi megváltozott követelményeinek teljesítéséhez, a kétszintű érettségihez. Az Irodalom nyolc témaköre a vizsga követelményei szerint taglalja a tantárgy anyagát. Az egyes témakörök tételei bő választékot, tizenöt tétellel többet kínálnak a kötelező húsznál. Az egyes tételek mind felépítésükben, mind tartalmukban egyértelműek, mindkét szintű érettségizendő számára jól elsajátítható módon, igényesen fejtik ki a legfontosabb ismeretanyagot. Kiváló szaktanári gyakorlatra vall a bemutatott tételek „kidolgozásának” színvonala. Dominál az a szemléletmód, amely a tantárgy igazi, elmélyült értésének a feltétele, az intertextualitás különböző típusainak érzékeltetése (pl. az egyes művek gondolatiságának összekapcsolása, a stiláris áttételek, a szó szerinti idézetek szerepe, fontos kifejezések fellelhetősége egy- egy szövegben stb.). A szövegközöttiség tanulókkal való felfedeztetése, a hasonlóságok, azonosságok, különbözőségek észrevétele - az áthallások - az irodalmi alkotások „befogadásának” hatékony eszköze. Mind a magyar irodalom folyamatában, mind a hazai és világirodalom kapcsolatának feltárásában kiválóan érzékelteti a szerző ezt a szemléletmódot. A tételek szer- kesztettsége, a tételmondatok tömör, világos megfogalmazása, az egyértelmű feladatok segítik, megkönnyítik az érettségire készülők munkáját. A Nyelvtan szintén nyolc témaköre 33 tételt tartalmaz. Az egyes tételek a tankönyvi ismeret- anyagra alapozott - az irodalomhoz hasonló - logikus szerkesztése, a nyelvtani fogalmak lényegre koncentráló és ugyanakkor mégis elmélyült, alapos kifejtése, az egyes témákhoz kapcsolódó feladatok és azok megfejtése nagyszerű segítséget ad az anyanyelvből érettségizőknek. ■ Dr. Nagy Andomé ny. gimnáziumi igazgató Boraink védelmében vizsgálják a tételeket Tisztelt borászok! Tiszteletben tartva az OBI eljárási szabályait, valamint a jogszabályi rendelkezéseket, az alábbiakról kívánjuk tájékoztatni Önöket. Az Országos Borminősítő Intézet 2005. március 24-én elvégzett vizsgálatával 2002-es évjáratú Medina édes vörösborunkban nem engedett adalékanyagot mutatott ki (szacharin), ezért 256/2005. ügyszám alatt meghozott határozatával pincészetünkre bírságot rótt ki. A Bállá egyéni borászat 15 éves múltra tekint vissza, és az elmúlt hat évben jelentős technológiai és humánerőforrás-fejlesztéseket végzett, aminek eredményeként komoly hazai és nemzetközi sikereket ért el boraival. A magyar és szűkebben vett egri borvidék fejlődésére vetett hitünk eredményeként több befektető segítségével hoztuk létre a Bállá Zártkörű Részvénytársaságot 2002-es évjáratú édes borunkhoz mustsűrítményt több gyártótól is vásároltunk. Feltehetően az egyik vásárolt tétel felhasználásával kerülhetett a meg nem engedett édesítőszer a borba. Utólag azonban ezt - félretett minták hiányában - vitatni és rekonstruálni nem tudjuk, így az OBI határozatát elfogadtuk. Tekintettel azonban a magyar borok minőségébe vetett bizalom fontosságára, borászatunk ezt követően nem vásárol fel mustsűrítményt más gyártóktól. A fentiek szellemében az elmúlt évben és azóta is borászatunk valamennyi terméke OBT ellenőrzésen esett át, amelynek eredményeként minden tételünk vizsgált, és forgalomba-hozatali engedéllyel rendelkezik. ■ Tisztelettel: Bállá István Védjük meg a tejtermékeket: mintaboltokra lenne szükség Az egri tejtermékek hagyományos, természetes technológiával készülnek, biológiailag értékes alapélelmiszerek. Nem tartalmaznak állati takarmányozásra való tejipari hulladék-anyagokat, savót, növényi zsiradékokat. Az egri tejföl nem visszaolvasztott fagyasztott vajból, hanem értékes, friss tejszínből készül. Ez a titka, ezért ha rakott burgonyára öntjük, sütés közben nem párolog el, habaráskor és tejfölös húsoknál nem ikrásodik, nem csapódik ki. Az egri óvodák, kollégiumok, iskolák és éttermek konyafőnökei jól tudják, mit jelent a minőség. Legnagyobb szállodánk tulajdonosa is ragaszkodik a kiváló tejtermékekhez. A nyugati vendég nem ismeri a tejfölt, nem mindegy, mivel vendégeljük meg. Pótolhatatlan veszteség lenne, ha a nagy kiszerelésű túró, tej és a vödrös tejföl eltűnne az egri közoktatás, a kollégiumok és vendéglátóiparunk konyháiról. Miskolcon és környékén már átvették a vezetést a jól támogatott szlovák és lengyel tejtermékek. A kihívást Eger sem kerülheti el. Miért? Sokáig elhallgatták előlünk, hogy az Európai Unióban a kis- és közepes vállalatokat az állam korlátozások nélkül támogathatja, ezt rögzíti az uniós alkotmánytervezet is, hiszen erős nagyvállalatok másként sehol sem jöhetnek létre. A túlhajtott, csillagászati összegeket felemésztő autópálya-építés a kisvállalatok támogatása nélkül a külföldi, jól támogatott termékek versenyképességét, egyre gyorsuló beáramlását fogja erősíteni. Az elszegényített hazai vállalatok nem lesznek képesek kihasználni az autópályák előnyeit, annál inkább a külföldi, államilag feltőkésített vállalkozások. A magyar termelők jobb minőségű, természetesebb élelmiszeripari termékeket képesek előállítani, mint a legtöbb uniós tagállam. Osztrák és francia mintára piacvédő minőség-ellenőrzési rendszert kell bevezetni, amely tiltja vagy korlátozza a hamisított, gyenge minőségű tejterméksajátos magyar betegség. Ha képtelenek erről a betegségről lemondani, akkor biztosítson a város ingyenesen mintaboltokat az épülő kereskedelmi központokban a helyben iparűzési adót fizető termelőknek. Az EU álláspontja szerint az iparűzési adó beszedése csatlakozásunk óta jogszerűtlen, melynek befizetett összege bírói úton visszamenőlegesen is visszakövetelhető lesz. A tejüzem reklámjai hiányoznak az egri postaládákból. A jó termékeket, a mintaboltokat az autós bevásárlás korában ízléses, színes szórólap- Ä .APHI utánzatok forgalmazását. Mivel a legnagyobb haszon a kereskedelemben van, a magyar termékeket uniós mintára nem lehet kihagyni a nagy áruházláncok hasznából sem, a haszon egy részét vissza kell vinni a termelőkhöz. Eger város vezetése ne adjon engedélyt újabb bevásárlóközpontok építésére. Az áruházépítési láz okon lehet mégis- mertetni a vevőkkel, és be lehet vezetni az ingyenes házhoz szállítást is. Bővíteni kell a városban és azon kívül is a mintabolt-hálózatot. Eger híres, fejlődő oktatási és idegen- forgalmi központ. Ha az állam, a város és a tejüzem képes lesz összefogni, akkor iskolás gyermekeink egészséges táplálkozása és vendégeink magas színvonalú ellátása továbbra is biztosítva lesz. ■ Bátonyi István > Eger Kivilágos-kivirradtig hálóztak Március 18-án a Bükkszék Idegenforgalmáért Egyesület első alkalommal falubált rendezett az általános iskola tornatermében. Ügyes kezű, kreatív tagjaink egy nap alatt báltermet varázsoltak a tornateremből. Nemcsak bükk- széki összefogással jött létre ez a bál, hanem a siroki és terpesi ön- kormányzat is hozzájárult. A műsort az Agria Tánccsoport Egyesület hastáncosai és az egri Rock and Roll táncosai adták. A jó hangulatról Várhegyi Gábor és Csillag Nikolett gondoskodott. A talp- alávalót a New Sigma együttes húzta, aminek az lett az eredménye, hogy a bál kivilágos kivir- radtig tartott. A Szent Lőrinc Vendéglátóipari Szakközépiskola és diákjai készítették a vacsorát és szolgálták fel, ami nagyon finom és ízletes volt. Gratulálni szeretnénk az iskola igazgatójának és oktatóinak diákjaikhoz, akik szerények, udvariasak, ügyesek voltak. Igen sok tombola-felajánlást kaptunk, amit ezúton is köszönünk. Ez a bál nem jöhetett volna létre a bükkszéki vállalkozók és lakosok segítsége nélkül. Már a bográcsfőző verseny alkalmával is bebizonyították, hogy mindenben számítani lehet rájuk. Ez a bál még jobban megerősített bennünket ebben, és abban is, hogy még ebben a rohanó világban is oda tudtunk figyelni egymásra, össze tudtunk fogni egy jó szándékú cél érdekében. Ez a bál nem jótékonysági bál volt, mi csak egy „jó” bált szerettünk volna, mégis, aki csak tehette, munkájával, felajánlásával, segítségével, jelenlétével hozzájárult a bál sikeréhez. ■ Zagyva Ferencné és a tagság Történelmi teadélután Aldebrön A helyi német nemzetiségi egyesület a március 15-i kápolnai hősi emlékműnél történt koszorúzás után Aldebrő településen a helyi idősek otthonában teadélutánra invitálta a lakosságot. Wingendorf János köszöntötte a település nemzeti ünnepünkre és történelmi hagyományainkra emlékező jelenlévő lakóit. Az 1848-as kápolnai csata és a honvédsereg érdemeit a nemzeti egységre és örökségre alapozva, kötetlen témájú történelmi teadélutánra invitálta a település lakóit. ■ Szabó Vilmos Aldebrő Köszönet az áldozatos gyógyítóknak Köszönetét szeretnénk mondani dr. Erdélyi Béla főorvos úrnak és az egri Markhot Ferenc Kórház- Rendelőintézet IV. emeleti sebészeti osztály valamennyi dolgozójának, hogy férjemet és édesapánkat, Vass Tibort hosszan tartó betegsége idején áldozatosan, odaadóan ápolták, gondozták, enyhítették utolsó napjainak méltósággal viselt fájdalmát. ■Vass Tiborné és gyermekei Becsületből kitűnőre vizsgázott Jászapáti lakosként 12 éve utazom az Agria Volán autóbuszával Jászapátiról Szolnokra, és este haza. Ez év elején az esti hazautazás során elveszítettem arany fülbevalómat, de nem tudtam, hogy hol. A Volán-iroda központjától utolérték telefonon az autóbusz vezetőjét, Károlyt, aki megtalálta a fülbevalót, és a következő utazásom alkalmával át is adta nekem. Ezúton szeretném megköszönni mind az Agria Volán Rt, mind becsületes alkalmazottjának segítségét. Az emberséges magatartáshoz udvariasság és figyelmesség társult. Kívánok az egész kollektívának balesetmentes vezetést, az utastársaknak pedig hasonló kellemes tapasztalatokat! uKisJózsefné Jászapáti Néhány lényeges gondolat a „Bikavérség lényegéről” A 2006. március 1-jén megjelent „Mi kerül a Bikavérbe?” című írásra válaszolnék néhány gondolatban, hiszen egri hegybíróként talán képviselni tudom borászaink hitvallását e nemes nedűről. Mivel 45 éve tartó baráti társaságról van szó, így már nyugdíjaskorú „borissza” emberek alkotják, ezért önöknek talán még nehezebb átlátni, megérteni a jelen helyzetet. Régen - ahogy Önök fogalmaznak - más politikai, gazdasági, társadalmi helyzet volt, mikor nagy meny- nyiségben, egységes minőségben készültek az ún. típus bikavérek, nem volt fontos a sokszínűség, a megkülönböztethető- ség, nem is volt rá lehetőség. Természetesen saját véleményem az, hogy az EU szereplőjeként fontos lenne, hogy az említett kékfrankosra épülő „Bikavérség” megjelenjen borainkban, hiszen csak így tudják a fogyasztók azonosítani vezérborunkat. Mindez sajnos nem teljes mértékben van így, de figyelembe kell venni az egri termőhely sokszínűségét, a szőlővel, borral foglalkozók egyéni elképzeléseinek különbözőségeit, valamint azt, hogy az Egri Bikavér ma már nem típusbor, hanem egy olyan házasított bor, amely valamilyen gerincre (alapborra) épülő változatos borharmónia, amelynél már érvényesülnek az évjárati jellemzők is. Az alapbor tekintetében borászaink általában egyetértenek a kékfrankos létjogosultságával, de a további összetevőkre vonatkozóan csupán két sarokpont szerepel az Egri BV Szabályzatban erre vonatkozólag. Egyfelől legalább 3 kékszőlő-fajta borának házasításából áll, amely fajták (13) szerepelnek az egri borvidék fajtalistáján, másfelől egy- egy fajta aránya min. 5%, max. 50% lehet. A további összetevők tekintetében - nyilván joggal - a termelő, a bort készítő saját maga dönti el, hogy lehetőségeihez képest hogyan, miből áll össze az ő cuvée-je. Ezért készült el a Bikavér-kódex, amely keretül szolgál a borász részére, de nagyfokú szabadságot is jelent elképzeléseink megjelenítésében. Meddig szaporodik a világ különböző tájairól idetelepített szőlőfajták száma a bikavérben? — teszik fel a kérdést a szerzők. A kérdés jogos lehet, de a jelenlegi szélsőséges időjárási viszonyok között újra meg kell találnunk azokat a jó minőséget garantáló, termésbiztos fajtákat, amelyek stabilan, évről évre egyenletes boralapanyagul szolgálnak, ill. a piacon is értékesíthetők. Az elkövetkezendő 30-40 évet tekintve mindenképpen már jelenleg el kell kezdenünk szűkíteni ezt a kört, és véleményem szerint 6-8 kékszőlő-fajta tökéletesen kielégíti a fent leírt, ill. a termesztési szempontokat. Az alkotó fajták szerepeltetése, egyáltalán a címkén szereplő adatok, információk részben jogszabályi előírások, részben a boralkotó elképzelések alapján kerülnek elhelyezésre. A bikavér egy olyan egységes egész, ahol a végeredmény a fontos, nem az egyes alapborok külön- külön. A bor mindig megosztja az embereket, hiszen az ízlésvilág egyedi, mindenki mást kedvel. így van ez a bikavérnél is, de amit Önök leírnak - miszerint érezhetők egyes fajták -, nem egészen így van, mivel ebben a cuvée borban követelmény, hogy nem érződhet ki egyik fajta sem. Valószínűleg a kóstolt bor nem megfelelő bikavér volt. Olcsó és drága bikavér kérdésében órákig tudnánk beszélni, vitázni arról, hogyan alakult, alakul ez a kérdéskör. Alapvetően nem attól lesz olcsó vagy drága egy bikavér, hogy hagyományos vagy világfajta kerül-e bele. Inkább a szőlőtermés minősége, az alkalmazott borászati eljárások (kisfahordós, palackos érlelés stb.), a kiszerelés (dugó, palack, címke minősége, megjelenése stb.), amelyek miatt jelentősen drágul a készítés folyamata. Az „egyszerű”, de korrekt bor attól még nem rossz, hogy olcsóbb, főleg, hogy szinte minden borászat készít bikavért ilyen árfekvésben is. Az a cél, hogy minden fogyasztói réteget kiszolgáljanak a termelők, fenntartva a bikavérek sokszínűségét. A Bikavér-kódex a termelőkre vonatkozó szabályzat, amely garanciát jelent a fogyasztó részére, hogy a legnagyobb gondossággal, a leírtak betartásával készül e nemes nedű. Remélem, sikerült eloszlatnom kételyeiket. Jó egészséget kívánva üdvözlettel: ■ Tarsoly József hegybíró
