Heves Megyei Hírlap, 2006. március (17. évfolyam, 51-76. szám)

2006-03-14 / 62. szám

2006. MÁRCIUS 14., KEDD - HEVES MEGYEI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 3 $ü§§ Megszépült a Remete-lak gárdonyi géza Átadták az író felújított kultuszteremtő házát Gárdonyi írógépe. A várvédelem mítoszát teremtette meg az író ÁLLÁSPONT Milyen ünnep? Sike Sándor milyen ünnep készül? Ezt március 15-ének előestéjén legfeljebb találgathatjuk. Jelek per­sze vannak, s hagyományok is. Sokfélék. E sorba tartoznak a Lánchídon rendőrök által gumibotokkal terelt kokárdás diákok éppúgy, mint a hajdan volt FIN (a fiatalabbak kedvéért: Forradalmi Ifjú­sági Napok) részévé tett sematikus megemlékezések. De ide so­rolhatók a rendszerváltozást követő évek olykor botrányosan, máskor méltósággal megült nemzeti ünnepei is. Előzetes hírek is vannak arról, hogy a magát nemzetinek hirdető oldal nagy „erődemonstrációra” készül. Választások jönnek bő három hét múlva. (Nyilván a „nemzetietlenek” - ha van így értelme a szó­nak - ellenében kell megmutatkoznia az erőnek e napon is.) AZ ÜNNEP ELŐESTÉJÉN TEGYÜNK FEL EGY FONTOS KÉRDÉST! Mit je­lent ma a nemzet, milyen tartalma van a kifejezésnek: nemzeti­nek lenni? Bármennyire is könnyűnek hat első ránézésre, iszo­nyúan nehéz akár csak megközelítően pontos választ is adni erre a „mit jelent’-re. Ha teszünk például egy fura gondolatkí­sérletet, és egymás mellé helyezünk egymástól 158 év távolság­ban lévő dolgokat, érdekes eredményre juthatunk. Sorakoztas­suk fel például az 1848. március 15-i követelések 12 pontját, amelyek között ott van az úrbéri viszonyok eltörlésének polgári követelése, együtt a sajtó szabadságának, a cenzúra eltörlésé­nek óhajával, vagy a Buda-Pesten felállított felelős minisztéri­um, az évenkénti országgyűlés, a törvény előtti egyenlőség, a közös teherviselés, a nemzeti őrség, a nemzeti bank, az esküdt­széki képviselet, illetve az alkotmányra felesküdött katonaság, a politikai foglyok szabadon bocsátása, valamint az unió. EZZEL SZEMBEN MA ÉLÜNK EGY GLOBALIZÁLÓDÓ VILÁGBAN, mely­ben Kínában készül a számítógépünk mikrocsipje és a tornaci­pőnk, Spanyolországból hozunk epret, Amerikából „emeletes szendvicset”. Friss tagjai vagyunk egy másfajta uniónak és ka­tonai szövetségnek, s küszködünk az újonnan keletkezett fe­nyegetésekkel. 1848 KÖVETELÉSEI EGY ÉBREDŐ NEMZET HÍVÓ SZAVAI VOLTAK. Mégpedig olyan korban, amikor a nemzetek Európa-szerte mind ébredőben voltak. Ma viszont azt kellene eldönteni, hogy mi segít inkább a versenyképes túlélésben: az érdekek hangsú­lyozása, vagy a kontinensnyi összefogás. Erre a problémára nem ad biztos választ az érzelmi hovatartozás. A régi elnökkel tovább a következő három évben Közel 20 millió forintos ráfordítással szépült meg az Egri csillagok írójá­nak, Gárdonyi Gézának az egykori lakóotthona. Az ez alkalomból tartott tegnapi ünnepségen je­lentették be: a várban új szociális létesítményeket alakítottak ki a látogatók számára. Szuromi Rita EGER Gárdonyi Gézát első egri látogatásakor a vár mögötti kis présház látványa ragadta meg. Nem is annyira az épület, mint inkább az előtte üldögélő öreg­asszony tekintete. Ez, s talán még a pillantásban tükröződő egriség és történelmi mélység késztette rá, hogy e dombot sze­melje ki élete hátralévő részére lakhelyéül. így költözött a vár fö­lötti domboldalra, s jegyezte el magát az Eger­rel. Legszebb példája az Egri csillagok meg­írása lett. - E gondolatokkal idézte fel az 1897-es eszten­dőt Király Júlia muzeológus­irodalomtörténész, aki a megje­lentek figyelmébe ajánlotta a fel­újított Gárdonyi-házat. Az eseményen Sós Tamás, a megyei közgyűlés elnöke is mél­tatta az író életművét, irodalmi munkásságát, amely - mint hangsúlyozta - alkalmas arra, hogy a hétköznapokban is erőt merítsenek belőle az olvasók. El­ismeréssel szólt az egri Remete egykori 10 ezer kötetes könyvtá­Új évtized (Folytatás az 1. oldalról) A tiszai vízi út fejlesztésében - hangzott el a tanácskozáson - szó van a Kisköre-Csongrád kö­zötti közvetlen összeköttetésről is. Ezek mellett az elkövetkező egy évtizedes időszakban az új energiaforrásoknak a közleke­désbe való bevonását is rendkí­vül fontosnak tartják. A min­dennapjainkat különösképpen ráról, amelynek francia, német és magyar nyelvű művei közül 4 ezer ma is látható a dolgozószo­bában.- Az egykori lakóház 1952 óta múzeum. Már négyszer újították fel, ami bizonyítja, hogy a város, a megye és a vár jó gazdája e kul­tuszteremtő helynek - mondot­ta Sós Tamás. Dr. Nagy Imre, Eger polgár- mestere arról beszélt, hogy Gár­donyi életműve ma is jelen van az egriek mindennapjaiban. Em­lékeztetett arra, hogy tavaly az ország legolvasottabb könyve lett az Egri csillagok, s Gárdonyi érintő elképzeléseket taglaló tájé­koztatást követően megrendezett vitában a szakemberek egyebek mellett kifejtették óhajukat, hogy a fejlesztések ne csak a megyék­re, hanem a gazdasági régiókra is terjedjenek ki. Felvetődött, hogy az úthálózatot a jövőben a valós forgalomhoz kell igazítani. Az is elhangzott még, hogy a ter­vek között szerepel immár a kö­zeli időszakban Eger összekötte­ma is Eger legjobb marketinge­se, bár életében roppant szerény volt, s - mint egy felolvasott pél­da is bizonyítja - még a róla el­nevezett utcában sem szívesen sétált. A kétosztatú ház felújításában vállalt gondos munkát dr. Petercsák Tivadar, a Heves Me­gyei Múzeumi Szervezet vezető­je köszönte meg többek között Hollósi Zoltán műszaki csoport- vezetőnek, Deák Endre restau­rátornak és csapatának, s azon vállalkozóknak és munkatársa­iknak, akik a leggondosabban dolgoztak a kultuszhelyen, ahol tésének megoldása az M3-as au­tópályával. Javasolták továbbá, hogy szánjanak nagyobb figyel­met a rossz állapotú fő közleke­Közlekedésfejlesztési előirányzatok 2006-2015 között Ágazati fejlesztés 8200 Mrd Ft A fizikai elérfietőségjavítására 4200 Mrd Ft Fenntartható közlekedésfejlesztés 2500 Mrd Ft Eszközfejlesztés 400 Mrd Ft Logisztikai fejlesztés 100 Mrd Ft Gárdonyi, a világpolgár Habár életében az író nem so­kat utazott, az Egri csillagok mégis bejárta a világot. Tizenki­lenc nyelvre fordították le a re­gényét, a huszadik a kínai lesz. Évente 25 ezren fordulnak meg az otthon-múzeumban. megszületett a várvédelem mí­tosza. Király Júlia Gárdonyi-kutató visszaemlékezésében idézte a kort, amely az írót Egerbe hozta. Szekerekkel szállították Buda­pestről a könyveit és könyvesszekrényeit mai helyük­re. A korhű dolgozószoba legvé­gén álló íróasztal fölött Gárdonyi ablakot vágatott a mennyezeten, hogy ha néma csendben, a csu­kott spaletták mögött dolgozik, akkor is nappali világosság ve­gye körül. Lakásának büszkesé­ge a rézágya volt, amelyről meg­vételekor úgy nyilatkozott: végre úriembernek érezheti magát. Az irodalomtörténész kitért a reme­teség okaira is. Ez súlyos gyo­morpanaszainak, illetve a mű­vész tiltakozó magatartásának volt a következménye. Semmi­képp sem az emberektől való tá­volságtartásnak. A látogatók előtt is ismét meg­nyitott Gárdonyi-házat már az író halála után is múzeumként használták. Előbb fia, Gárdonyi Sándor ajánlotta apja hagyaté­kát a közönség figyelmébe, majd a ház tulajdonjogát az ő gondo­zója, Bodnár Árpádné kapta meg, aki továbbajándékozta a vármúzeumnak. így vált az iro­dalom és az egriség kultuszhe­lyévé az az otthon, ahol az Egri csillagok is született. dési utak felújítására is. így pél­dául a 3-as számú főútra, amely az esőzések után különösen bal­esetveszélyes. A fórumon felsorakoztatott Heves megyei észrevételeket, ja­vaslatokat hamarosan összegzik és március 16-ig eljuttatják a Közlekedéstudományi Egyesü­letnek, amely pedig továbbítja a szaktárcának. ■ M. K. heves megye Ábry Zoltán ve­zetésével tisztújító közgyű­lést tartott az Egri Korona Bor­házban a Vállalkozók és Mun­káltatók Országos Szövetsé­gének (VOSZ) Heves Megyei Szervezete. Bodnár Pál elnök értékelte a munkájukat. El­mondta, hogy bővült a taglét­szám, igyekeztek hallatni mi­nél szélesebb körben szavu­kat a vállalkozói érdekekért. Javaslatot tettek az adórend­szer megváltoztatására, a ke­reskedelmi törvény előkészí­tésére. Csatlakozott hozzájuk a Felsőtárkányi Vállalkozók Szövetsége és a Mátraaljai Munkaadók Egyesülete is. Az elnök a következő évek teen­dői közül az ezres taglétszám elérését, szakmai fórumok rendezését és a megyei Pri­ma Primissima odaítélését emelte ki. Ezután a közgyűlés szavazott az új elnökségről. A következő három évben ismét Bodnár Pál látja el az elnöki feladatokat. Társelnöknek Márton Józsefet, az egri Márton Bau Kft. tulajdo­nosát és Bóta Józsefet, az egri Szent Lőrinc Vendéglátó és Ide­genforgalmi Szakközépiskola igazgatóját választották. Hárman képviselik a megyei szervezetet a VOSZ országos küldöttgyűlésén: Farkas Imre, Hervai Zsolt és Majoros Tamás. ■ M. K. Király Júlia a közlekedés fejlesztésében vényt kap. A szervezők felhívják a kirándulók figyelmét, hogy minden­ki az időjárásnak és a terepviszo­nyoknak megfelelő öltözéket ve­gyen fel! Alsó tagozatos gyerekek csak szülői kísérettel vehetnek részt a túrán. Kisköre - A hagyományoknak megfelelően ebben az esztendő­ben is köszöntötték a város női la­kosait. Az ünnepséget a mozi helyi­ségében tartották. Előbb Szén Jó­zsef polgármester köszöntötte a nő­ket, majd az óvodások és iskolások adtak műsort. A vacsorát követően a jó hangulatról Lipták Pál zenész gondoskodott. Nagyfiigecl - Megemlékezést tarta­nak ma 17.30-tól az 1848/49-es forradalom és szabadságharc év­fordulójának alkalmából a művelő­dési házban. Az általános iskola ál­tal szervezett ünnepségen fellép­nek a helyi óvodások, iskolások és a nyugdíjasklub tagjai. A műsorok után, a község ifjúságának részvé­telével fáklyákkal vonulnak a Sza­badság térre, ahol megkoszorúzzák az emlékművet. Nagykökényes - Ma rendezik meg az általános iskolások hagyomá­nyos járőrversenyét. A résztvevőket a szülői munkaközösség tagjai ajándékokkal lepik meg. N®SZVaj - Beszámolót hallgatott meg Cseh Zsuzsa előterjesztésé­ben a képviselő-testület a tavalyi idegenforgalmi munkáról. Az ülé­sen a szociális és az önkormányzat vagyonáról szóló rendeletet, a pol­gármesteri hivatal alapító okiratát, valamint a Noszvaj Tömegsportjá­ért Közalapítvány alapító okiratát is módosították a képviselők. HÍ RÓ Z ÖN MEGY É NKBŐL Novaj - Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc eseményeire em­lékeznek a Novaji Gárdonyi Géza Tagiskola diákjai ma 17.30-tól a helyi Művelődési Házban. Az ünnepi mű­sor után a Hősök terén megkoszo­rúzzák az emlékművet, majd a ha­gyományoknak megfelelően fáklyák­kal vonulnak végig a község utcáin. Pétervására - Március 16-án, csü­törtökön délután 3 és negyed 5 kö­zött a városi sportpályán találkoz­hatnak az érdeklődők Gyurcsány Ferenc kormányfővel. Gyurcsány az Új Magyarország programról szól majd Sós Tamás honatya, megyei közgyűlési elnök társaságában. ReCSk - Az 1848-49-es forrada­lom és szabadságharc tiszteletére holnap délután fél ötkor a Petőfi- szobornál kezdődik a községi ün­nepség, ahol az intézmények és a különböző szervezetek helyeznek el koszorúkat. A művelődési ház­ban délután öt órakor folytatódik az ünnepi program. Itt Holló Imre polgármester mondja el köszöntő­jét, majd az iskolások műsorával zárul a megemlékezés. A Búzásvölgyi Horgász Egyesület idénynyitó horgászbálját e hét vé­gén rendezik meg. A mulatság március 18-án, szombaton este hét órakor kezdődik az általános iskolában. Rózsaszeirtmártan - Ma délután fél 6-kor kezdődik a településen március 15-e megünneplése. A fák­lyás menet az általános iskolától a Petőfi parkba vonul, ahol a hatodik osztályosok adnak műsort, ezt kö­vetően pedig Sipos Jánosné polgár- mester mond köszöntőt Szűcsi - Ma 17 órakor megemlé­kezés kezdődik a művelődési ház­ban. Az általános iskolások műso­ra után Szekeres István polgár- mester méltatja március 15-e je­lentőségét. Terpes - A művelődési házban hol­nap délután 5 órakor tartanak ün­nepi megemlékezést március 15-e tiszteletére. A programon fellépnek a helyi hagyományőrzők is. Verpelét - Március 16-án, csütör­tökön a helyi művelődési ház ven­dége lesz Gyurcsány Ferenc minisz­terelnök, aki az Új Magyarország programról beszél az érdeklődők­nek dél és délután fél 2 között. A rendezvény házigazdája Sós Tamás szocialista országgyűlési képviselő, a megyei 2-es számú, pétervásárai központú egyéni választókerület MSZP-jelöltje. Visonta - Holnap 15 órától várják a község lakosait a polgármesteri hivatal előtt, a hősi halottak emlék­művénél, ahol közösen emlékez­nek az 1848/49-es forradalom és szabadságharc eseményeire. Az ál­talános iskolások műsora után a résztvevők elhelyezik koszorúikat, virágaikat az emlékhelyen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom